kultúra [színház]  2008. február 29. péntek   10:33

nincsen hozzászólás

  A színpadon szinte teljes mozdulatlanság. A merev pózok furcsa mód mégis remekül illenek az elképzelt történetekhez, amelyik mindegyike másról és másról szól: egy rockzenekarról, egy piknikről illetve a létezésről magáról. Ugyanabból a látványból a legkülönbözőbb történetek bontakoznak ki. A While We Were Holding It Together képei mindig változnak, attól függően, hogy ki nézi őket. Miközben a rejtett értelmet keressük, a képzeletünk segítségével újrateremtjük a képeket. A darab a képzeletbeli és a konkrét, az egyén és a közösség, az előadó és a szemlélő viszonyát állítja előtérbe. Miközben folyamatosan provokálja érzékeinket és tudatunkat, Ivana Müller megindító és humoros
  előadásban részesít bennünket. Müller a művészet lényegét érinti ebben az előadásban, amely a viktoriánus élőkép ellentéte, mintegy képzeletbeli felébredés a dionüszoszi orgiák közös mámorából. Noha a téma erősen teoretikus, Müller könnyed, szellemes stílusban dolgozza fel. Könnyedén szárnyal, mégis ügyesen elnavigál az emberi elme univerzumában. Táncelőadás, amelynek mozdulatai a nézők fejében születnek meg.

azonosító (nem kötelező):	ellenőrző kód:	gépeld be ide:

új hozzászólás írása: