szerző: Sőrés ZsoltRémület határok nélkül: horrorfilmek Bollywoodtól Dél-Afrikáig 2008. január-június, Láthatatlan Filmek Klubja a Ludwig Múzeumban
I. 2008. január 18. péntek, 18h Paul Morrissey: Flesh for Frankenstein / Test Frankensteinnek Színes olasz-USA, angol nyelven, 91 perc, 1973
II. 2008. február 1. péntek, 18h Paul Morrissey: Blood for Dracula / Vér Draculának Színes olasz-USA, angol nyelven, 103 perc, 1974
III. 2008. február 15. péntek, 18h Alejandro Jodorowsky: La Cravate / A nyakkendő Színes francia, 20 perc, 1957 Juan López Moctezuma: The Mansion of Madness / Őrültek háza Színes mexikói, angol nyelven, 85 perc, 1972
IV. 2008. február 29. péntek, 18h Shyam Ramsay Tulsi Ramsay: Purana Mandir / Az ősi templom Színes indiai, hindi nyelven, angol felirattal, 145 perc, 1984
V. 2008. március 14. péntek, 18h Nobuo Nakagawa: Jigoku / Pokol Színes japán, japán nyelven, angol felirattal, 101 perc, 1960
VI. 2008. március 28. Robin Hardy: The Wicker Man / A vesszőből font ember Színes angol, angol nyelven, 99 perc, 1973
VII. 2008. április 11. péntek, 18h Dario Argento: Suspiria / Sóhajok Színes olasz, angol nyelven, 98 perc, 1977
VIII. 2008. április 25. Nikosz Nikolaidisz: Singapore sling: O antroposz pou agapisze ena ptoma / Singapore sling: A férfi, aki halottat szeretett Fekete-fehér görög, angol és görög nyelven, angol felirattal, 112 perc, 1990
IX. 2008. május 9. péntek, 18h Richard Stanley: The White Darkness / Fehér sötétség Színes angol-dél-afrikai dokumentumfilm, angol felirattal, 48 perc, 2002 Richard Stanley: Dust Devil / Porforgatag Színes dél-afrikai, angol nyelven, 108 perc, 1992, 2006
X. 2008. május 23. péntek, 18h Carlos Batts: American Gothic Színes, USA, angol nyelven, 24 perc, 2005 Nacho Cerdŕ: The Awakening / Ébredés Fekete-fehér USA, 8 perc, 1990 Nacho Cerdŕ: Aftermath / Utóhatás Színes spanyol, 31 perc, 1994 Nacho Cerdŕ: Genesis Színes spanyol, 31 perc, 1998
XI. 2008. június 6. Nacho Cerdŕ: The Abandoned / Az elhagyott Színes spanyol-angol-bolgár, angol és orosz nyelven, angol felirattal, 98 perc, 2006
XII. 2008. június 20. Karim Hussain: La belle bęte / A szép szörnyeteg Színes kanadai, francia nyelven, angol felirattal, 110 perc, 2006
Az LFK mottója: A film nagyjából éppolyan reális élmény, mint egy hallucináció; márpedig az igazán reális. (Hajas Tibor: A praktikus képzelet, 1976)
A Láthatatlan Filmek Klubjában olyan filmeket vetítünk az érdeklődők számára, amelyek Magyarországon kevéssé ismert vagy elfeledett remekművek, mai és régebbi underground klasszikusok, avantgárd, absztrakt filmek, bizarr B-movie-k, mágikus-misztikus és pszichedelikus mozgóképes csodák, a filmnyelvet megújítani akaró metafilmek, kultikus filmszörnyetegek, vagy éppen olyan művek, amelyek önmagukon is túlmutatva testesítenek meg valamilyen víziót. Olyan filmeket kívánunk bemutatni a közönségnek, amelyek többsége vagy kimaradt a hazai filmforgalmazásból, vagy rekonstrukciójuk csupán a legutóbbi időkben történt meg.
A Rémület határok nélkül című sorozatban a nem-mainstream, az amerikai álomgyár kliséitől mentes, független és underground horrorfilm-klasszikusokból válogatunk Ázsiától Európáig. A bemutatandó filmek egy része olyan úttörő munka, amelyek az egymástól olyannyira különböző kulturális régiókban új utakat nyitottak: a fizikai horror, a szörnyfilm médiumának zsánerré, majd allegóriává és/vagy fétissé emelésével a valóság delíriumáról, a tradicionális emberi tabuk mindenütt jelenlévő, hasonló mitologémákban gyökerező természetéről mesélnek Indiától Japánig, Görögországtól, Mexikótól Dél-Afrikáig, Spanyolországig. A mitologéma, mint egy mitikus téma számtalan verziója, az út a mítoszhoz: híd mítosz és ember között, híd a különböző kultúrák között. Ezek a filmek azonban a saját filmes látás és az eredeti narratíva megteremtéséről is szólnak egy olyan médium által, amely egyidős a filmtörténettel, a Méličs-testvérekkel, a német expresszionizmussal. Ugyanakkor a sajátos kapcsolatok, egymásra utalások mellett a válogatásban szereplő filmek a mitologémákat, azaz a konkrét valóságot különböző látomásokban tárják elénk: a híd nem csupán összeköt, de az elválasztást is nyomatékossá teszi. Nobuo Nakagawa buddhista pokla, a Haiti vudu és az afrikai démon-legendák, a skóciai pogány termékenységi szertartások vagy Nacho Cerdŕ hullaháza és szobrászműterme amennyire a mi realitásélményünk ambivalenciáira történő reflexió, annyira autopszia is: önészlelés, látás, rárémülés, de tetemvizsgálat is egyúttal.
I. 2008. január 18. péntek, 18h
Paul Morrissey: Flesh for Frankenstein / Test Frankensteinnek
Színes olasz-USA, angol nyelven, 91 perc, 1973 Szereplők: Joe Dallesandro, Udo Kier, Dalila Di Lazzaro, Nicoletta Elmi
Morrissey Flesh for Frankensteinje a valaha készült legvéresebb filmvígjátékok egyike. A sokkoló szenzációhajhászás ellenére, ez még mindig egy Morrissey film. Ez azt jelenti, hogy szenvedéllyel érzékeli, hogyan élünk, és főleg azt, életünket ma miként hagyjuk veszendőbe menni. Különösen a szexuális szabadságot és az individualizmust okolja amiatt, hogy személyes és társadalmi gyökereink megsemmisülnek, az emberek árucikkekké válnak. Ahogyan Alfred Hitchcock oly gyakran megmutatta: a komédia és a horror, a nevetés és a rémület szorosan összefüggő tapasztalatok. Nagyon kevés filmben látni úgy egyszerre mindezt, és oly szertelenül, ahogyan Morrissey Flesh for Frankensteinjében. (Maurice Yacowar) Az eredetileg 3-D-ben készült film egyszerre camp horror és pop-art szimbolikájú szocio-politikai szatíra is.
II. 2008. február 1. péntek, 18h
Paul Morrissey: Blood for Dracula / Vér Draculának
Színes olasz-USA, angol nyelven, 103 perc, 1974 Szereplők: Joe Dallesandro, Udo Kier, Milena Vokotic, Vittorio De Sica, Roman Polanski
Paul Morrissey moralista meséje a modern értékekről humor, horror és szex pimasz keveréke valódi reveláció a horrorfilm rajongóinak. A Blood for Draculában a hírhedt gróf Olaszországban kutat szűz vér után. Morrissey e korszakának filmjei, kortárs drámái az amorálissá és áruvá válásnak a történelmi gyökereivel foglalkoznak. Amennyire kedélyes vígjátékok ezek a filmek, annyira Morrissey szenvedélyes kritikái is a mai toleranciáról. Morrissey nyilvánvaló tréfát űz a vámpírfilm konvencióival. A műfajon kívül és belül is van, felhasználja a horrorfilm stiláris lehetőségeit, de ki is neveti egyúttal. Marxista kliséiben az európai művészmozi politikai igényeinek gúnyos szatírája fogalmazódik meg. (Maurice Yacowar) A Flesh for Frankenstein és a Blood for Dracula producerei Andy Warhol és Carlo Ponti voltak.
III. 2008. február 15. péntek, 18h
Alejandro Jodorowsky: La Cravate / A nyakkendő
Színes francia, 20 perc, 1957 Szereplők: Alejandro Jodorowsky, Saul Gilbert, Denise Brossot, Rolande Polya
Jodorowsky 2006-ban egy németországi padláson megtalált, első pantomimfilmjét (Thomas Mann Az elcserélt fejek /Die vertauschten Köpfe/ című műve alapján) 50 év után most láthatja először a közönség. Bár a rendező leginkább filmes karrierje izgalmas kezdetének tartja a La Cravate-ot, egy jól sikerült indulásnak, e rövidfilm-remeket annak idején Jean Cocteau méltatta. A főszereben a fiatal, 28 éves Jodorowsky látható.
Juan López Moctezuma: The Mansion of Madness / Őrültek háza
Színes mexikói, angol nyelven, 85 perc, 1972 Szereplők: Claudio Brook, Artur Hansel, Ellen Sherman, David Silva
Mint egy Monty Python film, amelyet akár Fellini is rendezhetett volna hallucinogének hatása alatt. A The Mansion Of Madness Juan López Moctezuma rendezői debütálása, amelyet Edgar Allen Poe Dr. Kátrány és Toll professzor módszere (The System Of Doctor Tarr And Professor Feather) című műve alapján készített. Az erős Moctezuma/Jodorowsky kapcsolat (Fando y Lis, El Topo) nyilvánvaló. Komoly szürrealista érintettségről tesznek tanúbizonyságot a kosztümök és a beállítások, az ápoltak és fogva tartóik véletlenszerű tettei. A film voltaképpen összerakja a bizarr alkatrészeket, és az apró darabokból az őrület egészének a természetrajzát adja. A Moctezuma hátteréül szolgáló Panic Movement-művekben általánosak a film központi karaktereinek irracionális cselekedetei és párbeszédei, valamint a rendkívül erőteljes teatralitás és az igazán meglepő végkövetkeztetések. (Ian Jane)
IV. 2008. február 29. péntek, 18h
Shyam Ramsay Tulsi Ramsay: Purana Mandir / Az ősi templom
Színes indiai, hindi nyelven, angol felirattal, 145 perc, 1984 Szereplők: Mohnish Bahl, Arti Gupta, Puneet Issar, Ajay Agarwal
A Ramsay-testvérek sikere fordulópontnak bizonyult a bollywoodi horror világában. Először az indiai film történetében, a műfaj vállalható üzlet lett és hatalmas közönségsiker is. A Purana Mandir nem sokkal azelőtt lett kasszasiker, hogy a Ramsay-testvérek népszerű, egyszemélyes filmes újító-rendező-producerekké váltak volna abban a közegben, ahonnan később olyan alkotók, mint Mohan Bhakri és Vinod Talwar is kiugrottak. A Purana Mandir a tipikus Ramsay-féle horrorfilm minden védjegyével, néhány dicsőséges pillanatuk összes mozzanatával rendelkezik: fizikalitás, úszó ködök, kék és piros világítás, felfokozott előadásmód, szőrös szörnyeteg, öreg sötét ház (Omar Khan)
V. 2008. március 14. péntek, 18h
Nobuo Nakagawa: Jigoku / Pokol
Színes japán, japán nyelven, angol felirattal, 101 perc, 1960 Szereplők: Shigeru Amachi, Utako Mitsuya, Yoichi Numata, Torahiko Nakamura
Goethe Faustjának és Genshin Ojoyoshujának, valamint az alvilág kínjairól szóló X. századi buddhista értekezésnek a szentségtörő egyesülésében megfoganva, a Jigoku volt az utolsó darabja annak a kilenc újító és eszelősen különc horrorfilmnek, amiket Nakagawa az 1950-es években forgatott a zsánerfilmeket gyártó Shintoho Studiónál. Túlcsorduló, bugyborékoló sós tavaival, erőteljes hang-kép orgiájával, az olykor teljesen irracionális cselekménnyel, a szem ellen intézett, könyörtelen montázsrohamaival a Jigoku több mint csupán egy, a határokat átlépő, nagy, klasszikus horror: a filmvásznon addig soha nem látott, egyedülálló mű az üdvözülés nélküli bűnről. (Chuck Stephens)
VI. 2008. március 28.
Robin Hardy: The Wicker Man / A vesszőből font ember
Színes angol, angol nyelven, 99 perc, 1973 Szereplők: Edward Woodward, Christopher Lee, Britt Ekland
Az általában a legjobb brit horrorfilmként tisztelt The Wicker Man a hororrfilmek Aranypolgára (Citizen Kane-je) elkészülte után nem sokkal majdnem a teljes feledés homályába merült. A film egy ártatlan rendőr történetét követi végig (Woodward), akit elküldenek egy távoli skót szigetre, hogy vizsgálatot folytasson egy eltűnt gyermek ügyében. Az általa felfedezett kereszténységtagadó közösség pogány termékenységi szertartások kultuszának hódol. Film a vallásról, az istenbe vetett hit válságáról egy olyan végkifejlettel, amely egyfelől áhitatosan keresztényi, másrészt az isten által magára hagyott világról szóló nihilista látlelet. A film kultuszstátuszát ihletett folk-rock zenéjének, költőiségének, lenyűgöző látványvilágának, hömpölygő-elbűvölő, mindvégig idilli atmoszférájának és olyan tartalmi elemeknek is köszönheti, mint a pedofilia, az okkult rítusok, a nemi perverziók (Christopher Lee több jelenetben női ruháiban szerepel) tematizálása, amelyet a finálé rémálomszerű borzalma csak megkoronáz.
VII. 2008. április 11. péntek, 18h
Dario Argento: Suspiria / Sóhajok
Színes olasz, angol nyelven, 98 perc, 1977 Szereplők: Jessica Harper, Stefania Casini, Alida Valli, Udo Kier
1976-77-ben az addig főleg thriller-rendezőként ismert Argento elkészítette gótikus horrorfantáziáját, sötét meséjét boszorkányokról, gonoszságról, gyilkosságról és árulásról. Az elképesztő színhasználat és a kitűnő kameratechnika segítségével teljesen új világot alkotott Argento a Suspiriában. Nem csupán a vizualitás határozza meg a film atmoszféráját, hanem a Goblin együttes csodálatos instrumentális zenéje, amely különös démoni kántálásokkal átszőtt vokális elemekkel építi fel a Suspiria mágikus hangvilágát. A film részben a Suspiria de Profundis gyűjtemény egy darabján, Thomas De Quincey: Levana (Levana and Our Ladies of Sorrow) című esszéjén alapul. A film Argento mindeddig be nem fejezett, Három asszony-trilógiájának első része. Az asszonyok: Mater Suspiriorum (A sóhajok asszonya), Mater Lachrymarum (A könnyek asszonya), Mater Tenebrarum (A sötétség asszonya). A Suspiria az elmúlt évtizedek horrorterméséből kiemelkedő mestermű.
VIII. 2008. április 25.
Nikosz Nikolaidisz: Singapore sling: O antroposz pou agapisze ena ptoma / Singapore sling: A férfi, aki halottat szeretett
Fekete-fehér görög, angol és görög nyelven, angol felirattal, 112 perc, 1990
Szereplők: Panagiotis Thanasoulis, Meredyth Herold, Michele Valley A Singapore Sling mintha csak a Mi történt Baby Jane-nel? (What Ever Happened Baby Jane?), egy John Waters film, Federico Fellini grotesz világának és Peter Greenaway horrorisztikusabb jelenetei low budget-változatának tébolyult ütközéséből született volna meg. Nikolaidisz emellett más filmeket, rendezőket és személyiségeket is megidéz, az Alkony sugárúttól (Sunset Boulevard-tól) Otto Premingeren át Lugosi Béláig, Kenneth Angerig, a korai David Lynchig és Lars von Trierig. A film noirra jellemző narrációjú Singapore Sling egy koromfekete gótikus/öreg sötét ház/horror-szex komédia, amely bővelkedik a fetisizmus, a szadomazochizmus, a szexuális perverziók ábrázolásában klasszikus zenével kísérve. Ugyanakkor a film egy játékosan abszurd Antigoné-parafrázis is, szerelmes lírai költemény éjszaka és világ kapcsolatáról láncokkal, fűzővel, esővel, remegő pálmalevelekkel, lebbenő függönyökkel, vérrel és sötétséggel.
IX. 2008. május 9. péntek, 18h
Richard Stanley: The White Darkness / Fehér sötétség
Színes angol-dél-afrikai dokumentumfilm, angol felirattal, 48 perc, 2002
A The White Darknessben az antropológus és kultfilmes Richard Stanley a mai Haiti vudu-szertartásokat és a fehérek elnyomó uralmát vizsgálja. Henry Morton Stanley felfedező és újságíró leszármazottjaként, a rendező kézikamerájával mutatja be a vudu-rituálék gyakran felkavaró eseményeit. Richard Stanley utazását Haitira a legelőször gyarmatosított országba, amely a saját függetlenséget is elsőként deklarálta később úgy tekinti, mint visszatérést egy, az imperializmus által újra kolonializálhatónak tekintett, hamarosan eltűnő világba.
Richard Stanley: Dust Devil / Porforgatag
Színes dél-afrikai, angol nyelven, 108 perc, 1992, 2006
Szereplők: Robert John Burke, Chelsea Field, Zakes Mokae, Terri Norton
A Hardware című film futurisztikus, posztapokaliptikus és technológiai világa után, a dél-afrikai születésű író-rendező a Dust Devil című modern horror-thrillerrel tért vissza gyökereihez. A filmet teljes egészében a dél-nyugat-afrikai Namíbiában forgatták. A Dust Devil egy hihetetlenül összetett és elszánt teremtmény, aki kísérletezik és boncol nyilatkozta Stanley. A Dust Devil egy rendőrkrimi-elmebeteg sorozatgyilkos-spagetti western film Afrikáról, amely hatalmas mennyiségű őrülettel kísérli meg a romanticizmust és az összetartozásról és válásról szóló emberi kapcsolatok drámáját összevegyíteni. Richard Stanley a horror jövője. (Dario Argento) Stanley a film végleges, rendezői változatát csak tizennégy évvel a forgatás után, 2006-ban készíthette el.
X. 2008. május 23. péntek, 18h
Carlos Batts: American Gothic
Színes, USA, angol nyelven, 24 perc, 2005
A kultfotós, fétis-és-divat dizájner, a Los Angeles-i alternatív rockszcéna vizuális mindenesének expresszív-szürreális filmje költői válasz a nagy amerikai festő, Grant Wood 1930-as portré-mesterművére, az American Gothicra, amely emblematikusan jeleníti meg a korabeli Amerika világát. Batts az azóta eltelt 75 évre reagálva készítette el látomását, amelyben Man Ray, David Lynch, Robert Mapplethorpe, Serrano és Egon Schiele világa találkozik össze a hol horrorisztikusan, hol gyönyörűen fényképezett, digitálisan kollázsolt mozgóképes tudatfolyamban.
Nacho Cerdŕ: The Awakening / Ébredés
Fekete-fehér USA, 8 perc, 1990
Szereplők: Alex Alvarez, Elliott Blankenship, Nacho Cerdŕ, Liana David Nacho Cerdŕ: Aftermath / Utóhatás Színes spanyol, 31 perc, 1994 Szereplők: Pep Tosar, Jordi Tarrida, Ángel Tarres, Xevi Collellmir
Nacho Cerdŕ: Genesis
Színes spanyol, 31 perc, 1998
Szereplők: Pep Tosar, Trae Houlihan Cerdŕ a The Awakening című első rövidfilmjét 1990-ben egy amerikai főiskolai filmes kurzuson forgatta. Ez a rövidfilm lett később az első darabja mind vizuális, mind pedig eszmei értelemben a halál mibenlétéről-fogalmáról készített trilógiájának. Az Aftermath-ban Cerdŕ a boncolási eljárások realisztikus durvaságát az emberi lény tehetetlenségének bemutatásával együtt kívánta megragadni. Ezért is látogatott el egy barcelonai törvényszéki intézetbe, ahol abban a ritka alkalomban volt része, hogy megtekinthetett egy valódi autopsziát. Az Aftermath sok vitát generált, és a film azonnal underground klasszikussá lett. Kultuszfilmmé válását kétségtelenül a film utolsó tíz percében látható kegyetlen nekrofília brilliáns bemutatásának is köszönheti. Később még egyszer, négy év múlva Cerdŕ ismét felvette a kamerát, hogy elkészítse a Genesist. A kamera szeszélyes nézőpontjai és a tompa, fakó világítás segítségével Nacho Cerdŕ itt túl is mutatva a haldoklás drámai eseményén, azokra az érzésekre koncentrált, melyeket az ittmaradóknak kell megtapasztalniuk. (Scott Gabbey)
XI. 2008. június 6.
Nacho Cerdŕ: The Abandoned / Az elhagyott
Színes spanyol-angol-bolgár, angol és orosz nyelven, angol felirattal, 98 perc, 2006
Szereplők: Anastasia Hille, Karel Roden, Valentin Ganev, Paraskeva Djukelova
A The Abandoned a végzetről szóló, egy oroszországi, elhagyott erdei házban játszódó, nagyon hosszú, múlhatatlan rémálom, amely nem is annyira szürreális, sokkal inkább ijesztő elbeszélő költemény. A megszokott creature feature-filmeknél artisztikusabb, a szöveggel és a lineáris történetvezetéssel szemben a vizualitással, a dinamikus hangeffektekkel ható alkotás, amelyet Cerdŕ Bulgáriában forgatott, s amelyet rajta kívül társforgatókönyvíróként Karim Hussain (Tudatalatti erőszak /Subconscious Cruelty/) és Richard Stanley jegyez. Dialógus nélküli haláltrilógiája (1990-1998) után nem meglepő, hogy a mindvégig feszült, végül egy nagyszabású audiovizuális orgiában kibontakozó The Abandoned az érzékek filmje, nem pedig a párbeszédes-cselekményes narrációé. A The Abandoned a fiatal spanyol rendező első nagyjátékfilmje.
XII. 2008. június 20.
Karim Hussain: La belle bęte / A szép szörnyeteg
Színes kanadai, francia nyelven, angol felirattal, 110 perc, 2006
Szereplők: Carole Laure, Caroline Dhavernas, Marc-André Grondin, David La Haye
A híres kortárs kanadai írónő, Marie-Claire Blais regénye alapján a francia kanadai vidéken forgatott La belle bęte olyan reminiszenciákat ébreszt, mintha az 1970-es évekből egy nagy Louis Malle, egy Eric Rohmer film vagy egy Tennessee Williams dráma valahogy átcsúszott volna az idő repedésein a múltból a jelenbe. Mind vizuálisan, mind pedig emocionálisan egyszerű, csupasz és hallucinatív film, amely az idősödő anya, különc lánya és mentálisan sérült, ám adoniszi szépségű fia közötti őrült szerelmi-hatalmi harc és birtoklási vágy történetére összpontosít. A több független filmfesztiválon is sikerrel szereplő mű őszi színei, bizarr melankóliája sokkal inkább az emberi pokolról szóló allegóriává teszik a La belle bęte-et, semmint extrém-realista családi drámává. Feszült légkörével, kitűnő színészeivel, ijesztő és émelyítő szürrealizmusának megmagyarázhatatlan rohanásával a zavarbaejtően szép és ellenszenves La belle bęte annál hosszabb időre ejt gondolkodóba, mint amennyire azt szeretnénk.
Sorozatszerkesztő: Sőrés Zsolt
A filmek többsége a nyugalom megzavarására alkalmas jeleneteket tartalmaz, ezért az előadásokat mindenki csak a saját felelősségére látogathatja! Csak 18 éven felülieknek! A filmek információs vetítések keretében kerülnek bemutatásra. A filmeket DVD-ről vetítik. A műsorváltoztatás jogát fenntartják!
Helyszín:
LuMú - Ludwig Múzeum Kortárs Művészeti Múzeum Művészetek Palotája
15:45
