beszámoló [fesztivál]  2001. február 3. szombat   14:58

nincsen hozzászólás

  Kedves Vivike !
  
   Nagyon sajnálom és Te is sajnálhatod, hogy nem jöttél velünk szombaton a Trafóba. Tudod, most volt, amit már régóta emlegettem Neked. A kisebb-nagyobb rendszerességgel megrendezett Euroconnections fesztivál, ahol általában egy francia és egy magyar zenekar lép színpadra.
   A tegnap esti fesztiválon, magyar érdekeltség a Másfél volt. Igazából miattuk akartam, hogy el gyere, mert úgy láttam, hogy amióta kölcsön adtam egy-két Másfél CD-t azóta rájöttél, hogy tetszik, amit csinálnak. Igen elég jó zenét művelnek. Most direkt felmentem az oldalukra, hogy ezt a műfajt, hogyan is határozzák meg, hát, azt hiszem a legegyszerűbb, amit Ők is használnak: MÁSFÉL. A francia zenekar pedig a számomra ismeretlen Sayag Jazz Machine névre hallgató formáció volt. Rájuk a beharangozó leírás alapján voltam kíváncsi, ahol mindenféle jungle jazzt, videóvetítést, dnb-t ígértek.
  
   Szokásos felállással leptük el a Trafót, azaz Ni és én. Kicsit várni kellett a kollégára, így szemlélgettem a tömeget, valahogy a Trafó szűri az embereket, itt mindig a kicsit elvadultabb művész, meg sznob fejek jelennek meg és persze nem a tizen-korosztály. Ebbe a tömegbe sehogy sem illek bele, de valahogy ki se lógok belőle, lehet, hogy nevet kellene váltanom Kaméleonra
   Tehát ácsingózok, bambulom a népet és akkor a bejárat előtt kiszúrom a Sayag tagjait és csatolt részeit. Nem, nem a beszédük leplezte le őket, se a fél arab-feketébe oltott srác, hanem ahogy öltözködtek, így csak a franciák tudnak. Ahogy a művelt angol mondaná németül: tűpish. Közben végre megjött Ni_lovagja is, így végre az intézmény belsejébe hatolhattunk, ahol kis sorban állás (leadtuk a kabátjainkat) után belefogtunk a nagy sörbenállásba. Közben persze ismerősöknek köszöngetés, cseverészés és azon filózás, hogy hogyan éljük túl a mai estét, mivel előző nap az Almássy téren tettük tiszteletünket, de ezt Te is tudod.
  
   Szóval a kezdeti, szükséges intézni valók után beléptünk a nagyterembe, éppen jól időzítve, mert akkor kezdődött a Másfél. Első észrevétel Nem lesz kivetítés! így is történt, de azért a fényjáték próbálta ezt kiváltani, persze kevés sikerrel, bár úgyis a zene fontos. Bevettük magunkat középre, az óriások mögé, de azért láttunk valamit Lassan beindult a tömeg, csak elöl táncolgattak, tombolás nélkül, persze ez nem olyan zene, amire pogózni kellene. Én Eszter szállongó kék hajkoronájával voltam elfoglalva, Ni meg azon morfondírozott, hogy felvegye videóra, vagy se. Aztán a nem mellett döntött, mivel a szerkesztőségben, hegyekben álnak a Másfél videók. Kellemes számok voltak, bár nem nyomták sokáig, azaz nekem nem, mert mire beindultam volna, azt vettem észre, hogy jönnek lefele. Az utolsó szám azért rendben volt, az Angyaltojás lemezről a Funky-t játszották, bár kicsit hosszabban és átgyúrva.
  
   Az átállás alatt, mindenki szétszéledt, többek között azért is, mert ez a hely is rendelkezik, azzal a nagyszerű tulajdonsággal, hogy a teremben, nem szabad dohányozni. A roadok (vagy a SJM tagjai) a színpad széléről betoltak két nagyobb dobozt, rajta a kütyükkel. Első blikkre a Neo felállást megduplázva láttam, de miután jobban nézegettem a színpadot észrevettem egy nagybőgőt és egy szaxofont. Ezek a hangszerek már azt sejtették velem, hogy nem fogom otthagyni a termet. Aztán beindult a zúzás, egy régi, talán amerikai, utószínezett, kosztümös, gladiátoros film a kivetítőn. Persze úgy megvágva, hogy összhangban legyen a zenével. Az első perc meggyőzött arról minket, hogy ezt fel kell venni videóra, remélhetőleg ebből majd részleteket is láthatsz az oldalunkon. Az emberek is hamar levették a zenét és beépült, mindenki lábába a bugi, én is előretörtem az első sorba, hogy lássam, azokat az elvetemült embereket, akik összerakták ezt a pörgős dnb és jungle-ba oltott jazzt. Egy ilyesfajta zenének, nincs meg az az igazi koncert jellege, mert abban nincs show elem, hogy valaki a pótmétereket csavargatja az elektronikus cuccoktól takarva. Pont emiatt hegyezték ki a film részletekre a lényeget, hogy adjanak az emberek szemének is valamit, ne csak a füleknek. Azért azt mondom, hogy a kivetítés nélkül is lett volna ilyen hangulat, mert a ránézésre oda nem illő két igazi hangszer nagyon jó volt és fel tudta venni a versenyt az alapokkal. Azaz nem verseny volt az, hanem csodálatos összhang, megspékelve a már említett fél arab-fekete srác scratch őrületével. A kivetítőre visszatérve, volt ott minden, ami egy kicsit is retro jellegű. A gyümölcskosár fejű, salsa táncosnőktől kezdve, pszichoedelikus autós utazás, és francia eksőn múvi a főszerepben Jean Paul Belmonodval.
  
   A koncertet igazán érdemes volt megnézni, és főleg meghallgatni, még azt a kis fáradtságot is megérte, ami azzal jár, ha az ember nem alszik túl sokat éjszaka :-)
   Megpróbáltam utánajárni a zenekarnak, hogy megtudjak valami infót róluk, de az iszonyatos adatmennyiségben, ami a világhálón kereng, nem szól sok minden a Sayag Jazz Machine-ről. Találtam egy-két fellépésről adatokat, de sajnos semmi konkrétum, az egyetlen ami megmaradhatott volna Tőlük, az a Maxi CD, amit az előtérben lehetett 2200 pénzért kapni, de sajnálatos módon fel sem merült bennem, hogy nincs még lemezük, ezért nem vettem meg. Ígérem, nem adom fel kutatok róluk még valami érdekes dolgot, vagy lemezt (előreláthatólag márciusban jelenik meg) és megosztom azt Veled.
  
   Remélem kedves Vivike, e rövid, kis beszámoló után Te is belátod, hogy nem volt érdemes kihagynod ezt a szombat éjszakát. No, de sebaj, február 10-én úgyis elrángatlak a Quimby fals-hangra, ami az Almássy téren lesz !!!
   Szia.

azonosító (nem kötelező):	ellenőrző kód:	gépeld be ide:

új hozzászólás írása: