szerző: AndrásAz Arcturus Budapesten 2004 szeptember 1, A38
Szeptember elsején egyedülállóan különleges koncertre kerül sor az A38 állóhajó gyomrában, itt adja ugyanis másfél évtizedes pályafutásának ötödik (és első Norvégián kívüli) koncertjét a kultikus tiszteletnek örvendő Arcturus zenekar. A csupa ismert norvég zenészből álló banda az avantgarde muzsikák kedvelői számára egyszerűen megkerülhetetlen, összes eddigi felvételük utánozhatatlanul egyéni és különleges, ahogyan ez a méltán óriási várakozás övezte koncert is annak ígérkezik, mind zeneileg, mind pedig a látvány tekintetében (a varázslatos dalokon és előadásmódon túl ugyanis többek között balerinák közreműködésével zajló különleges színpadi műsorra is készülhet mindenki).
Az Arcturus története egészen 1987-ig nyúlik vissza, amikor is Sverd (ex-Satyricon, ex-Covenant, ekkor még gitárosként és billentyűsként), Hellhammer (dobos, Mayhem, ex-Kovenant, Winds, stb.) és Marius (énekes, basszusgitáros) Mortem néven zenekart alapított Norvégiában. A csapat három évig működött ezen a néven, ezalatt egyetlen kiadványuk jelent meg, a Slow Death demokazetta, amit a későbbiekben a francia Putrefaction Records megjelentetett 7”-es bakeliten is. Az 1990-ben bekövetkező névváltoztatás oka az volt, hogy a banda zenei irányvonala is módosult, amit az 1991-es kultikus My Angel kislemezen ismerhetett meg minden szerencsés, aki egyike volt annak az 1100-nak, aki a 7”-es LP-t kezébe kaphatta. A megjelenést követően Marius távozott a bandából, Sverd pedig csak a billentyűzésre akart koncentrálni, ezért rövid időre fel is oszlott a zenekar.
A szünet szerencsére rövid volt, 1993-ban újjáéledt az együttes, amikor a két megmaradt taghoz csatlakozott Samoth gitáros (Emperor, ma Zyklon) és Garm énekes (ex-Borknagar, Ulver). Ez a felállás készítette az 1994-ben megjelent Constellation minialbumot, amely a Samoth által működtetett Nocturnal Art kiadó gondozásában látott napvilágot 500 példányban (elődjéhez hasonlóan ez a felvétel is a gyűjtők egyik legkeresettebb darabja). 1994-ben Samoth távozott az Arcturus-ból, a helyét Carl August Tidemann (Winds) foglalta el, s az Ulver-es Skoll-al a basszusgitáros posztján elkészítették az első nagylemezt, az Aspera Hiems Symfonia-t, amelyen a Constellation négy dala és négy új szerzemény kapott helyet. A kiadványt a norvég Ancient Lore kiadó, Amerikában pedig a Century Media gondozta, a lemez pedig a mai napig a dallamos avantgarde (black) metal egyik alapművének számít.
A felvétel után újabb tagcsere történt az Arcturus soraiban, a távozó Carl August Tidemann helyére Knut Magne Valle (ő játszott az Ulver Themes albumán is) érkezett. 1996 végén az angol Misanthropy Records jelentette meg a La Masquerade Infernale albumot, amelyet hat hónap alatt rögzített a csapat egy kamarazenekar és Simen Hestnaes (ex-Borknagar, ma Dimmu Borgir) vendégszereplésével. A zenekritikusok és a beavatott rajongók körében elsöprő és teljességgel osztatlan sikert aratott ez a semmihez sem hasonlítható, határtalanul kreatív mestermű.
Három évig tartó hallgatás után 1999-ben hallatta újra hangját az Arcturus, amikor is megjelent a Disguised Masters című kiadvány, mely a La Masquerade Infernale album egyes tételeinek legkülönbözőbb felfogású remixeit, egy újra felvett dalt (az Aspera Hiems Symfonia albumról), és egy vadonatúj szerzeményt tartalmazott.
Újabb háromévnyi csend, megannyi híresztelés és a feloszlásról szóló pletykák után 2002-ben jelentkezett újra nagylemezzel az Arcturus. A The Sham Mirrors címre keresztelt, némileg modernebb felfogású, de semmivel sem kevésbé zseniális és elismert anyagon átmenetileg Dag F. Gravem helyettesítette Hugh Mingay-t, a kiadó pedig a zenekar által életre hívott Ad Astra Enterprises lett. A megjelenést követően ismét felröppentek a pletykák arról, hogy ez volt az Arcturus utolsó nagylemeze, alig egy évvel később, 2003. május 2-án a Southern Discomfort fesztiválon azonban olyan esemény történt, ami a banda története során addig mindössze egyszer, 1995-ben következett be: koncertet adott az Arcturus. A mikrofon mögött ekkor azonban már nem Garm állt, hanem az őt felváltó Oyvind Haegeland, akit a progresszív metal körökben hatalmas elismerés övezte Spiral Architect zenakarból lehetett korábban ismerni. Hamarosan újabb élő fellépés következett, augusztusban a Hole in the Sky fesztiválon játszottak, majd hosszú ideig üresen állt a banda honlapján a Future Dates” pont. Most azonban hat dátum is felkerült alá, s ebből az egyik szeptember 1-je, szerda, Budapest, A38 hajó.
Az Arcturus előtt három hazai, a black metalt egymástól egészen eltérő felfogásban játszó banda, a Vortex, a Bornholm és a Sin of Kain lép fel, az erősen limitált példányszámú belépők ára elővételben 3500, a helyszínen váltva pedig 4000 Ft. Jegyet válthattok a Budapesten az A38 hajón, a Headbanger-ben, a CD-pincében, a Hammer zenebarlangban, a Vikingben, Pécsett a Mobidisc-ben, Győrött a Torock-ban, Egerben a Hammer zenvárban, Debrecenben a Rockness-ben, Szegeden a Bahiában, Székesfehérváron pedig a Káoszban. További információt kérhettek és jegyet rendelhettek a 06/70 280 88 12 telefonszámon, az info@planetnoir.com e-mail címen.