beszámoló [koncert]  2007. december 19. szerda   17:26

nincsen hozzászólás

  Az Esbjörn Sevensson Trió (E. S. T.) immár második alkalommal csal ki vastapsot a hazai közönségből. A trióról azt érdemes tudni, hogy cseppet sem tartják magukat jazzenészeknek, ha valaki nem tudná, ők popzenészek, akik jazzt játszanak. Ebből kifolyólag igen réteges zene az övék, előszeretettel merítenek különböző műfajokból, hallhatunk igazi drumn bass-es lüktetést, popos dallamokat, funk-os ütemeket, vagy széteffektezett, Jimi Hendrix nyelvén megszólaló nagybőgőt, de nem áll a társaságtól távol a komolyzene sem. Mindez a jazz nyelvére van átdefiniálva, így a trió nemcsak a jazzisták körében népszerű, hanem minden olyan destruktív elem, aki igényesebb megszólalást és mélyebb tartalmat keres, szeretni fogja ezt a zenét. Karrierjükre jellemző, hogy a trió eljutott a legrangosabb jazzfesztiválokra számtalan díjjal jutalmazva tevékenységüket, de a skandináv MTV is szívesen játssza a klipjeit.
  
  A zenekart laza teltház fogadta, a színpadra egy zsebesnadrágos-tornacipős muki pattant fel két biztonsági őr kíséretében, ám mint kiderült ez a három laza fiú maga az Esbjörn Svensson Trió. Nálam a tetszési mutató már az első akkordok után beindult és a koncert végéig folyamatosan üzemelt, ilyenkor elkezdem csóválni a fejem megállíthatatlanul. A trió minden tagja külön-külön és együtt is sziporkázott, a kezdetek óta (1993) állandó tagokkal alkotó csapat a legjobbat nyújtotta ezen az estén. Magnus Öström dobjátékán szinte úszott a zene, olyan finom lágy kíséretet biztosított, ami szinte hallhatatlanul beleolvad a zenébe, humort sem nélkülözve játéka - dobszóló közben egy dobverőre szerelt csörgővel kezdett szólózni, aztán a dobolás a levegőben folytatódott dobok nélkül, mintha mi sem történt volna-. Dan Berglund szívesen használ torzítókat a nagybőgőjéhez, amivel akár gitárhangokat is képes előcsalni, így volt egy olyan szólója, mikor a heavy metál gitárosokat megszégyenítő szólót produkált bőgőn ez igen erőteljes és izgalmas pillanata volt a koncertnek, Esbjörn Svensson pedig szinte belebújt a zongorába, néha lelkiismeretes zongorahangolót utánozva a húrokat piszkálta fél kézzel így sajátságos kopogó hangokat produkálva. A zenekar főleg az utolsó lemezükről, az egy éve megjelent Tuesday Wonderland-ről és a Seven Days of Falling-ról játszott, meghallgathattuk többek között a címadó Tuesday Wonderland-et, The Goldhearted Miner-t, Definition of a Dog-ot, Goldwrap-t, vagy a Dolores In a Shoestand-et. Svenssonék megmutatták összes előnyös arcukat a koncert folyamán, zenéjük alapvetően hangulatzene, minden kompozíciót átitat a skandináv melankólia, a norvég tengerpartok vad romantikáját idézi, a dallamok őszies színekben, narancsban, acélkékben, haragoszöldben úsznak, és egy gyapjúkabát melegségét idézi. Hűvös őszi estékre ideális hallgatnivaló. Esbjörn Svensson Trió zenéjének egyszerűségével, letisztultságával teljesen elvarázsolta a közönséget, akik az izgalmas zenei produkciót masszív vastapssal jutalmazták.

azonosító (nem kötelező):	ellenőrző kód:	gépeld be ide:

új hozzászólás írása: