előzetes [koncert]  2007. november 12. hétfő   10:49

nincsen hozzászólás

  Egy bombasztikus turné közeledik hozzánk decemberben, bár határainkat sajnos nem lépi át. Olyan zenekarok váltják egymást a színpadon, amelyek stílusuk legnagyobbjaiként tartanak számon (sőt valamelyest ők maguk hozták létre azt...), és bár a hazai közönség iszonyúan ki van éhezve a koncertjeikre, a közeljövőben nincs rá esély, hogy valamelyikük is megforduljon nálunk. Így tehát nincs más választás, mint december 5-én Bécsbe utazni, a Gasometer nevű helyre. Ez egy soha vissza nem térő alkalom, nem lehet kihagyni! A garancia erre a Machine Head, Arch Enemy, Trivium, DragonForce, és a Shadows Fall neve!
  
  A Machine Head 1992-ben alakult meg az egykori Vio-lence gitáros Rob Flynn vezetésével. Első albumukat, az 1994-es Burn My Eyes-t a következő felállással vették fel: Rob Flynn (gitár-ének), Adam Duce (basszusgitár), Logan Mader (gitár), Chris Kontos (dob). Ezt a lemezt a zenekar és az egész akkori metal színtér legnagyobb alkotásai között tartják számon, amely modernizálta a thrash metalt, és nagy hatással volt a metalcore és a numetal kialakulására is. A zenekar rögtön a stílus legnagyobbjaival indult közös turnéra, többek közt a Slayert, Napalm Death-t, Obituary-t, támogatták.
  Chris Kontos-t a turnék közben kirúgták, így ki idő múlva a Sacred Reich dobosa, Dave McClain csatlakozott a Machine Head-hez, akivel a következő lemez, a The More Things Change készült. Ez az album is sikeres volt, és ismét a legnagyobbakkal turnézott a Machine Head. 1998-ban Logan Mader kiszállt a bandából, őt a manapság Ill Nino-ban játszó Ahrue Luster helyettesítette.
  1999-ben megjelent a The Burning Red album, amely komoly változásokat hozott a csapat zenei világában, és hihetetlen módon megosztotta a rajongókat. Ezen a lemezen Flynn számos rapes elemet épített be a stílusába, sokan a numetal és rap-metal stílusba sorolták át a Machine Head-et. A Supercharger című lemez nem sokkal a 2001 szeptemberi tragédia után jelent meg, és igen magas eladási mutatókat produkált. Az USA-ban nem állt népszerűsége csúcsán a banda, Európa azonban rajongott értük, és számos nagy sikerű koncertet adtak az „öreg kontinensen”.
  
  2002-ben Ahrue Luster is elhagyta a zenekart, a helyére pedig időlegesen Phil Demmel érkezett, akivel Flynn még a Vio-lence-ben nyomta együtt a thrash metalt. Demmel tagsága 2003-ban szilárdult meg, és vele készülhetett el Through The Ashes Of Empires című album, amely már a Roadrunner zászlója alatt jelent meg. Számos régi rajongó visszatalált ekkor a Machine Head táborába, a lemez kiváló kritikákat kapott világszerte, hiszen a ´90-es évek végének kísérletezősebb időszakához képest a zenekar újra egy méregerős albumot tett le az asztalra. A Machine Head mindig híres volt élő fellépéseiről, a 2004-es londoni koncertről az Elegies DVD emlékezik meg.
  2007-ben megérkezett a hatodik sorlemez, amely a The Blackening címet viseli. Ez az album a Machine Head eddigi munkásságának mesterműve, sokan úgy tartják, hogy a zenekar ezzel megalkotta munkásságának és a jelenkor „Master Of Puppets-ét”. A The Blackening sikere a Burn My Eyes-éhez mérhető, a csapat rengeteg elismerést és díjat kapott, valamint rengeteg koncerten ismertetik a rajongókal a legfrissebb alkotást. Mint már feljebb említésre került, a Machine Head legendásan jó koncertbanda, a Black Crusade turnén is minden bizonnyal óriási élmény lesz a koncertjük, amelyen a jelenkor és a régmúlt legjobb alkotásai közül fognak válogatni.
  
  A svéd Arch Enemy koncertjére már hihetetlen mértékben ki vannak éhezve a magyar rajongók, hiszen a csapat az utóbbi évek folyamán többször is fellépett volna nálunk, de a koncert mindannyiszor elmaradt. Most végre meg van a lehetőség színpadon látni a göteborgi dallamos death metal egyik legkiemelkedőbb bandáját.
  A Carcass-ból távozó gitáros, Michael Amott összeállt öccsével, Christopher Amott-tal, énekesként bevették Johan Liiva-t, dobosként Daniel Erlandsson-t, és 1996-ban megalakult az Arch Enemy. Ugyanebben az évben megjelent a Black Earth című debütalbumuk, amely egyenlőre csak helyi sikereket ért el. Ebben az időben a csapatot inkább Mike Amott szóló projektjének tartották, hiszen minden dalt ő írt, és a basszust is ő kezelte. Mike ennek ellenére folyamatosan hangsúlyozta az egész banda szerepét, a következő Stigmata albumra összetoborozták Martin Bengtsson-t basszusgitáron és Peter Wildoer-t a doboknál, valamint ez a lemez már a Century Media-nál jelent meg. Az alkotás már meghozta az Arch Enemy-nek az elismertséget világszerte, Európa és Amerika is megismerte a nevüket.
  
  1999-ben megszilárdult a felállás, érkezett Sharlee D´Angelo basszusgitáron, és visszatért a dobokhoz Daniel Erlandsson, aki a kezdeteknél csak mint kisegítő zenész ténykedett. Megjelent a Burning Bridges album, amelyre már összeállt a jellegzetes Arch Enemy dallamvilág és hangzás.
  Mike Amott nem volt elégedett Johan Liiva frontemberi tevékenységével, így 2001-ben kitette a bandából, a helyére egy német újságírónő, Angela Gossow került, aki meglepően egyedi jelenség hörgős/károgós vokáljával egy death metal banda élén. Angela bevált énekesként, és a rajongók is rögtön befogadták.
  
  Angela-val a mikrofonnál rögtön egy nagyot robbantottak 2001-ben a Wages Of Sin albummal, amely a zenekar történetének egyik legerősebb nagylemeze. 2003-ban érkezett a folytatás Anthems Of Rebellion címmel, amely szintén egy kiváló alkotás lett. A 2005-ös Doomsday Machine kissé megosztja a rajongókat, egyesek szerint jellegtelenebbre sikerült ez a lemez, viszont a legfrissebb alkotás, a Rise Of The Tyrant kiadásával az Arch Enemy újra a régi fényében tündököl. Chris Amott egy időre magánéleti elfoglaltságok miatt kiszállt a bandából, de mostanra már ismét ő penget testvére mellett. Méregerős lemezeket alkotott a svéd brigád, és koncertjeik is mindig óriási őrjöngést váltanak ki, tehát érdemes megtekinteni a nálunk sajnos állandóan elmaradó Arch Enemy fellépését.
  
  Napjaink talán leggyorsabban és legjobban befutott metal zenekara az amerikai Trivium. Matthew Heafy (21 éves, ének-gitár), Corey Beaulieu (24 éves, gitár), Paolo Gregoletto (23 éves, basszusgitár), és Travis Smith (25 éves, dob) - mint a korukból is látszik - elképesztően fiatalok, és már a harmadik nagylemezüknél tartanak. Ebből következően 2003-ban, amikor első albumuk megjelent Ember To Inferno néven, még 4 évvel fiatalabbnak számítottak.
  Az igazi áttörést a 2005-ös Ascendancy hozta meg, az erősen metalcore alapokra építkező két lemezre bombaként robbanó, hihetetlen fogóssággal bíró dalokat pakoltak fel. Heafy dühödt üvöltése és lágy éneke, Corey fantasztikus gitárszólói, Travis szélvészgyors dobjátéka, Paolo masszív basszusa, és persze a kiválóan megírt dalok felkeltették Amerika figyelmét.
  A 2006-os The Crusade lemez már magán viseli a Roadrunner Records hatásait: Heafy felhagyott az üvöltözéssel, és végig a dallamos énekre koncentrál, a nóták pedig még kimunkáltabbak, még precízebbek lettek. A Metallica munkásságából is sokat merítettek, noha ez már a kezdetektől tetten érhető volt náluk. Ezzel az albummal a tarsolyukban az amerikai fiatalok előtt már minden ajtó kitárult Amerikában és Európában. A legnagyobb fegyvertény talán az volt, hogy turnéra nem mással, mint a legendás Iron Maiden-nel indulhattak. Az év folyamán korábban az Annihilator-rel már felléptek Bécsben, most pedig becsatlakoztak a legnagyobbak turnéjába, hogy újra felejthetetlen előadással kápráztassák el az érdeklődőket.
  
  A brit DragonForce újabban az egyik leginkább figyelemfelkeltő banda. Már-már irrelálisan gyors témáik, őrületes gitárharmóniáik, virtuóz billentyűs teljesítményük, és szokatlan technikáik kapcsán méltán érdemelték ki az „extrém power metal” címkét. A zenekart 1999-ben alapította Herman Li és Sam Totman gitárosok, valamint ZP Theart énekes DragonHeart néven. Így jelent meg Valley Of The Damned című alkotásuk, ám jogi ütközések miatt a név hamarosan DragonForce-ra módosult. A soron következő Sonic Firestorm és a már Roadrunner-nél megjelent Inhuman Rampage lemezek is tovább növelték a banda hírnevét, turnéztak a Helloween, a WASP, és az Iron Maiden társaságában is.
  A DragonForce a jelenkor egyik legkülönlegesebb és legtehetségesebb power metal bandája, a Black Crusade turné során is megállják a helyüket, szóval koncertjüket nem érdemes kihagyni egyetlen heavy/power metal rajongónak sem.
  
  A Black Crusade turné ötödik fellépője az Amerikában már legendásnak számító Shadows Fall. A bandát 1995-ben alapították Jonathan Donais és Matt Bachand gitárosok. Hozzájuk csatlakozott Philip Labonte énekes, Paul Romanko basszusgitáros, és David Germain dobos, ők alkották a Shadows Fall korai felállását. Az első alkotás 1997-ben látott napvilágot Somber Eyes To The Sky címen. Ez a lemez amolyan melodikus death metal stílusú volt, és figyelemfelkeltő hatású volt a színtéren. Felkapta a fejét a Century Media Records kiadó is, aki rögtön leszerződtette a bandát.
  A második album Of One Blood néven 2000-ben jelent meg, ezen a kiadványon debütált Brian Fair énekes, aki Philip Labonte helyére érkezett. Vele a stílus is megváltozott, a mély hörgés helyett Fair sokszínű énekstílusával a zene is színesebb lett, üvöltések, hörgések, HC-s ordítások, valamint karcos és tiszta ének váltogatták egymást. A debütalbum néhány tételét is újra felvették a második lemezre, a banda pedig a The Misfits, King Diamond, és az In Flames társaságában turnézott.
  
  A 2002-es The Art Of Balance albumot tartják a legtöbben a banda mesterművének, amely tökéletesen ötvözi a melódiákat az agresszióval. Ekkor a dobokon már Jason Bittner erősítette a bandát. A Shadows Fall hihetetlen sikereket ért el az albummal, magas eladási mutatókat produkáltak, és az Ozzfest fellépői közül is az egyik legsikeresebbnek bizonyultak. A 2004-es The War Within folytatta a sikersorozatot, csak az USA-ban több mint 300 000 példány fogyott belőle. A szaksajtó az egekig magasztalta az egész bandát, a gitárosokat pedig minden idők legnagyobb gitárosai közé választották.
  A legfrissebb alkotás az idén megjelent Threads Of Life, amely európai terjesztésében már a Roadrunner is segédkezik. Az album már most a 100 000-es eladási mennyiséget közelíti, tehát a siker folyamatos. Aki meg akarja tekinteni Amerika egyik legsikeresebb és legtehetségesebb bandáját, annak ott a helye Bécsben a Black Crusade turnén.
  
  Hihetetlen nevek érkeznek december 5-én Bécsbe a Gasometer-be, egy ilyen összeállítást egyszerűen bűn volna kihagyni! A thrash metalban formáló szerepet játszó, és a jelenkor egyik legfogósabb albumát megjelentető Machine Head; a göteborgi dallamos death metal egyik legsikeresebb bandája, a svéd Arch Enemy; a már rendkívül fiatalon hatalmasat robbantó, és a jövő nagy tehetségeinek tekintett Trivium; a power metal fogalmát újradefiniáló DragonForce; és a világ legjobbjai között számon tartott, Amerikában már kultikus tiszteletnek örvendő Shadows Fall zenekarokat egy színpadon látni soha vissza nem térő alkalom! Tehát december 5-én minden metal rajongónak a helye Bécsben, a Gasometerben van.

azonosító (nem kötelező):	ellenőrző kód:	gépeld be ide:

új hozzászólás írása: