hosting: Hunet
img_up/1611/bannerc96814ea.gif
  cikkekfotók        
lemezajánló [nagylemez]  2007. szeptember 12. szerda   16:30
nincsen hozzászólás

szerző: Morello
Mélypont: Utolsó Remény
Szerzői kiadás

  Ha valaki a hazai HC vonalon otthonosan mozog, talán nem ismeretlen számára a Mélypont zenekar neve. Aki meg most találkozik velük először, azoknak azt kell tudni, hogy a csapat 2001-ben alakult Nagykanizsán, és bár az eredeti felállásból már csak ketten vannak (Dominkó Krisztián és Halász Márk), a tagcserékkel együtt a stílus is formálódott, változott: újabb és újabb elemek, hatások épültek be a zenébe.
  Ez egyébként látszik (ill. hallatszik) is az albumon, nem lehetne egyértelműen a Hatebreed / Sick Of It All -féle beton-hácé vonalba sorolni a bandát, hiszen thrash és death metalos, modern- és numetalos, de még némi metalcore-os elemek is fellelhetők a számokban. Mindezzel összevetve, illetve a jobbára extrém énekstílus miatt talán valamelyest a Converge brutalizálásához áll legközelebb a Mélypont világa, ha valaki esetleg mindenképp el akarná helyezni a palettán.
  
  A Félálomban kezdéséről kapásból a Dark Angel Older Than Time Itself ugrott be nekem (emlékszik még valaki rá? Micsoda bődületesen jó thrash banda volt Gene Hoglan-nel!), érdemes megfigyelni a finom basszusfutamokat a súlyos riffek mögött, és a dobos díszítéseit. Már innentől látszik, hogy nem egy pőre HC ősdurvulatot fogunk kapni, hanem ennél jóval finomabb megoldásokra számíthatunk. De mielőtt átesnénk a ló túloldalára, és valami öncélú Meshuggah-s matekozásra számítanánk, a pusztító thrash/hardcore riffek azért visszakalapálnak az eredeti kerékvágásba. A szövegmondós ének szerintem nem illik bele ebbe a számba, ez itt nem igazán jön be. Az ezt felváltó acsarkodás viszont már sokkal jobban belesimul a durva zenébe.
  A szélvészgyors és változatos thrash száguldásokat betonba döngölős HC témák váltogatják. Sőt, még egy olyan kiállást is kapunk, mint ami a Kataklysm Where The Enemy Sleeps dalában hallható. Pusztítás felsőfokon! De már ez az első szám is megmutatja, hogy mennyire változatos, stílushatárokat nem ismerő módon szemezget a Mélypont az Utolsó Remény albumon. A dalszöveg alapján vizuálisan ehhez a nótához olyan képi világot (vagy ha úgy tetszik: videoklipet) tudok elképzelni, ami az ´50-es években az ávósok ténykedését mutatja be (elhurcolás, kínzás, amely testet-lelket szétroncsol).
  
  A Mással Vagy is jó kis thrash-es futamokkal operál, itt az artikulátlan üvöltözés miatt a szöveget egyáltalán nem lehet érteni. Ez amolyan Converge-es vonás, engem kissé zavar. De ha szándékosan akarták a srácok az éneket ennyire extrémre venni, akkor jól csinálták, ezesetben csak az én fülem nem fogadja be úgy, ahogy azt kellene. Elég változatos témákat kapunk ebben a dalban, A technikás száguldások mellé még egy kis Maiden-es galoppozás is befér, no és ne feledkezzünk meg a kegyetlenül jó gitárszólókról! Az első amolyan Slayer-es vijjogás és tekerés, a második szóló viszont a korai Metallicára jellemző agyassággal és technikával van felépítve, szép munka! A refrén kicsit elvont hangulatú, van benne egy csipetnyi Fear Factory utánérzés, itt viszont jól veszi ki magát a normál szövegmondás.
  A harmadik dal, amelyik a Hatodik Érzék címet viseli, egy rap-es, numetalos jellegű nóta, nekem a Machine Head The Burning Red korszakát juttatja eszembe. Bár sok ellenséges kritikát kapott, nekem mégis bejön az említett lemez hangulata és néhány szám róla, szóval a Mélypont dalával sincsenek fentartásaim: fordulatos, élvezetes tétel az albumon. Itt minden vokálstílus képviselteti magát, amellyel a lemez folyamán operál a Mélypont. Ezúttal is többféle stílust kombinálnak, a már említett egymásnak felelgetős rappelés-üvöltés mellett megtalálható a HC-s súlyosság, a Slayer-es szólók, olyan fogós és ügyes kis megadallamos témák, amellyel mostanában a Trivium operál, sőt még némi grind tempót is bevállal a dobos. Remek szám!
  
  Az Elveszett Vagyok talán nem olyan elsőre ható nóta, mint a korábbiak, ennek oka, hogy kicsit komplexebb, bonyolultabb ritmusokból építkezik. A technikás, fifikás játék talán a leginkább itt mutatkozik meg. A modern, talán még progresszívbe is átcsúszó elemek mellé a végére még némi old school thrash középtempózást is hallhatunk.
  A dal kapcsán meg kell jegyeznem, hogy teljes szívemből gyűlölöm, a legnagyobb bandák leghíresebb számainál is, amikor egy dal a végén egyszerűen csak elhalkul. Mégpedig azért, mert szinte kivétel nélkül ilyenkor hallhatók a legízesebb témák, gitárszólók, stb., aztán szép lassan megszűnik minden, és találd ki magad, hogyan folytatódott az a jó kis téma... Ahogy egy ütős kezdés, úgy egy hatásos, ötletes befejezés is fontos, a Mélypont ezen számánál például még épp hallom, ahogy pár változatos pörgetést próbál belevinni Kovács Dániel dobos, de kíváncsi lennék, hogyan alakulna ennek az egésznek a végkifejlete.

  Rövidke kis 2 perces dal az Összedőlt Minden, de zeneileg az újkori Kataklysm-ra jellemző skandinávos dallamossággal felvértezett atom-death metalos témával állunk szemben. A magasabb tartományokba merészkedő sodró death riffek és a Parkinson-kóros módon taposott lábgép valóban a kanadai death metal mészárszék vonásait hordozza magán, viszont az rappes-szövegmondós ének egy másik oldalról is löketet ad a dalnak. Itt az acsarkodás nem kap szerepet, de nem is hiányzik. Zúzós, elsőosztályú koncertnóta ez a szám.
  Bár a Mélypont alapvető stílusához nem illeszkedik, de úgy látszik a Kataklysm mégis hatást gyakorolt a zenekar death metalos szekciójára, ugyanis a következő nóta, a Hol Vagy Ember? indításában meg a kanadaiak The Night They Returned dalának egyik témája sejlik fel. Jó kis old school thrash horzsolások váltakoznak ebben a dalban, a szólómunkára a Testament-es Alex Skolnick is elismerően csettintene. Az eddigi durva reszelések és acsarkodások után meglepően veszi ki magát a lassú, akusztikus rész és a baljós hangulatú szövegmondás. De mindez az album változatosságát, sokszínűségét erősíti, szóval ez is jó megoldás. Az üvöltözés megvalósítása viszont továbbra sem nyerte meg a tetszésem.
  
  Levezetésként, illetve a lemezen (...) névvel jelölt részben tovább folytatódik az előző dalban már megismert akusztikus téma, remekbeszabott akusztikus összjátékot kapunk itt, egy újabb arcát ismertük meg a zenekarnak. Kb. olyan jellegű kis csoda ez a betét, mint az első Annihilator lemezen a Crystal Ann.
  Ha A Démonok Jönnek... címet viseli az a dal, amely a Nagykanizsa Demons amerikai futball csapat hivatalos indulójának lett deklarálva. Rap-es, HC-s jellegű tombolós nóta, az egyik leghatásosabb a lemezen. A csapat játékosai is részt vesznek a csordavokálokban, szóval van egyfajta koncerthangulata ennek az előadásnak.
  Finom basszusintroval indul A Másik Part című dal, amelyet néha felvált a tömény durvulat. Kifacsart rimusú HC/metal alkotás, beteges szólóval. A végére egy kis klasszikus thrash-elés belefér, mindenki szétcincálja a hangszerét/hangszálát, és így zárul a lemez.
  
  Magazinunk ehavi feladványa: hány híres zenekarnevet rejtettünk el a szövegben? Sokat, bizony! Mindezt lehet úgy értelmezni, hogy a Mélypont ötleteit a fenti bandák munkásságának jobb pillanatai táplálták, de én inkább abban az értelemben vettem elő a hasonlatokat, hogy ezáltal is bemutassam: a hardcore-tól kezdve a thrash-en át a death metalig sok stílust magáénak érez a zenekar, és műfaji korlátokat nem ismerve bátran nyúlnak teljesen más jellegű témákhoz, akár egy dalon belül is. Ez okozhat egyfajta kavalkádot is a zenén belül, de véleményem szerint a Mélypontnak sikerült megfelelő módon a vegyíteni az összetevőket, és ezáltal igazán súlyos és fogós dalok születtek.
  
  Normális stílusmeghatározást nem lehet rájuk adni, mert nem HC a számottevő HC-s elemek ellenére. Nem death metal, a tipikus death metalosan sodró riffek ellenére. Nem thrash metal, pedig rengeteg thrash-es zakatolást hallhatunk a lemezen. Egyszerre technikásan komplex és kőegyszerű HC. Na ezt bogozd ki...! Viszont az említett stílusok rajongói mind találhatnak élvezetet a nagykanizsai zenekar munkásságában, együtt és külön-külön is.
  A zenészek szemlátomást uralják a hangszereiket, olykor nagyon technikás és ötletes megoldásokat hallhatunk a lemezen. Szerintem a vokális részekre férne rá még némi fejlesztés, a sokszínű, alkalmanként egymásnak felelgető énekstílusokat jól kombinálják, de mindegyiket lehetne még hatásosabbá formálni. A fél órányi hanganyag nem mondható soknak, de töménysége miatt mégsem jelentkezik hiányérzet.
  Az album hangzása megfelelőnek mondható, lehetett volna még ütősebbet, harapósabbat összekalapálni a Soundbox Stúdióban, de egyáltalán nem rossz így sem. Ezen a kiadványon érezhető az a dinamizmus és súlyosság, amelyet ha a banda élőben is tud prezentálni, akkor a Mélypont személyében a színtér egy nagyon erős résztvevőjét ismerhettük meg.
  
  Felállás:
  Halász Márk: ének
  Ribarics Tamás: gitár
  Harmat Szilárd: gitár
  Dominkó Krisztián: basszusgitár, vokál
  Kovács Dániel: dob
  
  Mélypont: Utolsó Remény
  1. Félálomban
  2. Mással Vagy
  3. Hatodik Érzék
  4. Elveszett Vagyok
  5. Összedőlt Minden
  6. Hol Vagy Ember?
  7. (...)
  8. Ha A Démonok Jönnek...
  9. A Másik Part (koncert verzió)



Szólj hozzá!
azonosító (nem kötelező):ellenőrző kód:gépeld be ide:

új hozzászólás írása:




 Hozzászólások:
 nincsen hozzászólás


 kapcsolódó linkek: 

Mélypont

 programajánló: 
2021. április 20.
Loudness 2021. DURER KERT (Dürer Kert - Budapest)
2021. május 3.
Helloween 2021. UNITED ALIVE PART 2 (Papp László Budapest Sportaréna)
2021. május 13.
Nick Cave and the Bad Seeds 2021. tavasz (Papp László Budapest Sportaréna)
 a rovat legfrissebb cikkei: 
KabinLáz: Kihajolni Veszélyes EP
Born Again: Mesevilág
Agregator: Semmiből – A Semmin Át
Impovizatív jazztechno performansz Szipka-loops új lemeze
Frank Blackfire: Back On Fire
Megjelent a Quimby 25 éves születésnapi Aréna koncertje DVD-n
Megjelent a Tárkány Művek negyedik nagylemeze: Magyar konyha támad
Sabaton: The Last Stand
Roar: Délibáb demo
 kiemelt 
2022-ben Accept, Phil Campbell and the Bastard Sons, Flotsam & Jetsam a Barba Negra klubban
  
2022

Unleash the Archers, Striker, Northtale a Barba Negra klubban
Fleshgod Apocalypse, Ex Deo 2021
Pineapple Thief az A38-on
Helloween 2021. UNITED ALIVE PART 2
 friss hozzászólások 

Két tizenéves srác hip-hop projektje (2)
Cinetrip nyár (1)
Turin Horse címmel debütál a Bengal rockprojekt videoklipje (1)
Böngésző
rovatok
hírek
fotó
videó
előzetes
beszámoló
interjú
lemezajánló
magazin
kultúra
előadó
napló
alrovat ajánló
asztaltársaság
blog
botrány
dalszöveg
díjátadó
életrajz
építészet
festészet
film
gasztronómia
háttér
internet
kis pipa
médiaművészet
mese
posztumusz
próza
retro
rizikófaktor
skandalum
szobrászat
tévématiné
vers
PlayDome ajánló
PlayDome magazin

Partnerek
Concerto Music
Hammer Concerts
Livesound Productions
VilágVeleje Produkció

Impresszum
Médiaajánlat
Adatvédelem

 címkefelhő
  natalie portman    lost dreams    cradle of filth    our existence is punishment    blythe    esben and the witch    paul gray    lars ulrich    smash into pieces    turbo    papp lászló aréna    életképek    todd phillips    fading circles    balázs elemér    opeth    the amity affliction    malignancy    paul anka    inferia    dynamite    mission: impossible    stam1na    pettybone    grave maker  

img_up/1611/bannerc96814ea.gif
Copyright 2000-2021 Underground Magazin
Minden jog fenntartva! A lap bármely része csak engedéllyel használható fel!