beszámoló [koncert]  2007. szeptember 10. hétfő   11:52

nincsen hozzászólás

  Péntek este van, Balaton klub vendég fellépőkkel vagy anélkül, ebből kifolyólag kellemes klubhangulat konstans arcokkal, a többiek a büfében, vagy igazoltan távol maradva. A sör hideg, a kiszolgálás változóan barátságtalan, ahogy ezen a helyen már megszokhattuk
  
  Balaton. Ahhoz az érzéshez tudnám hasonlítani, mikor az ember hosszú külföldi tartózkodás után Újpesten felszáll a 12-es villamosra és bevillamosozik Rákospalotára. Jobbról pályaudvar, balról villanegyed az ember nézelődik semmi különös, a szokásos nyomor és pusztulat és mégis összefacsarodik a szíve, mert érzi hogy hazaért. Ilyen ez a zene, egyszerű, mint a sirálypapír, de aki szereti, annak a lelkét átitatják ezek a dalok és nem tud tőlük szabadulni. A zene felemel, a szövegek szívbe markolnak és kész a katarzis. 25 éve ugyanaz, csak jobb
  Hát ebben a szellemben indultunk a koncertnek, Víg Mihály kifejezetten jókedvűnek tűnt, Másik János kiborotválkozva, kivasalva, mindenki hozta a formáját, a koncert felénél betámolygott az Őz Zsolt a Vidámparkból, de végül is nem ment föl játszani, pedig szokott, csak biztos érezte ő is, hogy most ő lógott volna a gitáron, és nem a gitár őrajta. Aztán mindenki meglepetésére megjelent Vető János a Trabant és Balaton dalszövegek és zenék társszerzője és a koncert kezdett jam session jelleget ölteni. Eljátszottak pár számot együtt, ennek mindenki örült, és tényleg kedves dolog volt, aztán visszajött a Víg Mihály, mint egy szigorú osztályfőnök és rendet teremtett a rendetlenkedő fiatalok között. Újabban előkerül a szájharmonika, ami egy kicsit fura nekem tőlük, de ez is szerethető lesz.
  
  És persze sorakoznak a régi Trabant és Balaton dalok, pörgősebbek is, lassabbak is, és nem hiányozhat pár Neurotic, meg Európa Kiadó sem. Új számokat még mindig ne várjon a közönség, mert az nincs, de ez a közönség ettől a zenekartól új számokat nem vár (bár állítólag már felvették a következő lemezt, sőt állítólag szoktak új számokat játszani, de amit én újnak gondolok, arról mindig kiderül, hogy nem új, hanem olyan régi, hogy ritkán játsszák). Az ember egy idő után megszokja, hogy ha Víg Mihály megjelenik a színpadon, mi megtudjuk, mit tud olyan jól a kínai kormány, és másnap reggel megkérdezzük magunktól a tükörtől, hogy most tényleg félünk, vagy csak a szer hat?
  (A koncert után az Őz elmondta, hogy van új Vidámpark lemez, ami szerinte...m jó.)

azonosító (nem kötelező):	ellenőrző kód:	gépeld be ide:

új hozzászólás írása: