hosting: Hunet
r31
  cikkekfotók        
beszámoló [koncert]  2007. július 28. szombat   17:56
nincsen hozzászólás

szerző: ma
The Cult
2007. június 25., Budapest, Petőfi Csarnok Szabadtér

  Szerencsésnek mondhatja magát az a rocker, aki 93 júniusában ott volt az MTK Stadionban, amikor a Cult a meghirdetett időponthoz képest korábban lépett fedélzetre a Metallica és a Megadeth előtt. Ha úgy vesszük, szerencsések vagyunk, mert a tavalyi VOLT Fesztiválon is láthattuk a Cultot, ha csak bő egy órára is. Ahogy egy évvel ezelőtt, úgy idén is megoszlottak a vélemények a produkcióról nekem az nagyon, ez most kevésbé. Talán a nyári eső, talán az F. O. System hangulatfokozó darkja, de legfőképp az újdonság ereje, és a rövid, ám velős Cult menü tette emlékezetessé számomra a tavalyi bulit. Akkor még egy grufti varjúsereg is megjelent az eseményen, most zenészek jöttek szép számmal: az ismét itthon tevékenykedő Téglás Zolitól kezdve a No Thanxre kösz, nem-mel felelő Cseresznyéig. Persze a Cult sem ugyanaz, mint negyed évszázaddal ezelőtt, amikor Astbury a Southern Death Cult kompánia élén az elsők között tálalta a death rockot a goth/punk ördögöknek azt a sötét hullámot, amelynek mai megfelelőjét még az MTV-rocker Bam Margera és a The 69 Eyes legénysége között kibontakozó barátság sem tudott felhígítani.
  
  A PeCsa szabadterén a remek koncertek ellenére könnyen úgy érezheti magát az ember az aszfalton, ahogy a Pokolgép egykor megfogalmazta mert ugye a betonlépcsők között sem várnak csodák. Júniusi hőség nem szakadt a nyakunkba, így mire képzeletben lejátszottam, hogy forró betonon hasalok, mint Ákos 91-ben, addigra már a deszkákon állt a Cult, azaz Ian Astbury, Billy Duffy, Mike Dimkich, Chris Wyse és John Tempesta. És hogy milyen ma a Cult? Pont olyan, mint tavaly ilyenkor, és kicsit visszafogottabb, mint annak idején. Astbury-re azt is ráfoghatnánk, hogy egy éve át sem öltözött: most is ott virított rajta a lila Cult pulóver. Őszintén szólva pofásabb színpadképre számítottam, persze nem feltétlenül a turnéplakátot is díszítő, nem túl nagy fejtörésről árulkodó farkasos emblémával megoldott háttérvászonra de itt még az sem volt. A nappali fény sem sietett a hangulat segítségére, így maradt pusztán a zene. Stílusosan az első lemez első számával, a Horse Nationnel nyitottak, majd a Nirvana, a Spiritwalker, és az Electric Ocean következett. A Fire Woman nem csak a becsületes VH1 csatornának és hétvégéim gyakran visszaköszönő budai rezervátumának állandó fogása, de a Cult munkásságának is az egyik ásza, és itt mennyivel emberibben szól a színpad és a közönség között csattanó fire kórus, mint a Scooternél, a cseppet sem fogyasztóbarát H.P. tolakodóan szőke fejét nézve. Ian szokásához híven több tamburint is elfogyasztott, illetve behajított a közönség közé, de most nem láttam tőle olyan laza rúgást, mint amikor tavaly az egyik technikus feje mellet zúgott el a csörgő. A másik örökös The Cult tag, Billy Duffy hozta a Pete Townshend által szabadalmaztatott malomgitározást, és azok a jellegzetes gitártémák még mindig nagyot szólnak a keze alatt. Chris és Mike tette a dolgát, és Rob Zombie bajtársa, a thrash metalban is ütős, becsületesen kitetovált Tempesta meg könnyedén és ízesen dobolta a programot. Az In The Clouds, Wonderland, The Witch tételek után a Star és a Revolution akusztikus kettőse következett, megfűszerezve a rockot. Esőt most nem kaptunk, jött viszont a hangulatos Rain. Szeptemberben már a boltok polcain lesz az új korongjuk, a Born Into This, erről szólt az döngölős I Assassin, majd folytatódott a slágerek sora: a Phoenix, a Wild Flower, a Rise, és a Love Removal Machine. Az Edie (Ciao Baby) már a ráadásban szólt, és bár akusztikus formában is kellemes, azért mégiscsak így, húzósan az igazi én pedig a lábaik előtt hevertem, mint Edie lábainál a kutyák. A She Sells Sanctuary az utolsó dal volt, kicsit idejekorán. Hiába vártam az isteni Sweet Soul Sistert, ezúttal elmaradt, másoknak viszont a Lil Devil hiányzott. Érdekes, de a hosszabb program ellenére sem éreztem a tavalyinál tartalmasabbnak ezt a bulit, mondjuk nagy elvárásaim sem voltak. Akkor viszlát jövő nyáron? Jöhetnének ismét, és felőlem még a lila mackófelső is maradhat. Ciao baby!
  
  Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mert egy év leforgása alatt kétszer is láthattuk a Cultot. Ha a Twisted Sister esetében igaz a mondás, miszerint Twisted Forever, Forever Twisted márpedig igaz , akkor nyugodtak lehetünk, mert a Cult pólóról sem fog lekopni a CFFC felirat. Ennek értelmében: Cult Forever, Forever Cult.



Szólj hozzá!
azonosító (nem kötelező):ellenőrző kód:gépeld be ide:

új hozzászólás írása:




 Hozzászólások:
 nincsen hozzászólás


 programajánló: 
2024. november 25.
Metallica program az Apocalpytica-tol a Barba Negra Red Stage-en
Újabb Metallica dalokkal jön Budapestre az Apocalyptica
2024. november 29.
Freedom Call: a hónap végén Budapesten is ünnepel a 25 éves happy metal zenekar
 a rovat legfrissebb cikkei: 
Melankólia Manchesterből: Az IST IST varázsa a Dürer Kertben
Sepultura, Jinjer, Obituary, Jesus Piece
METZ a Turbinában: Egy korszak lezárása
Accept, Phil Campbell And The Bastard Sons
Starset- Az Immersion: The Final Chapter turnéval hódították meg a Barba Negrát
Dalriada 20 / Nevergreen 30
A Dream Theater és Mike Portnoy újra együtt – Egy legendás történet újraírva
Lindsey Stirling Budapesten
 kiemelt 
Dying Fetus, Chelsea Grin, Despised Icon
  
Tengerentúli extrém metal csomaggal kínál túlnyomás elleni szelepet a karácsonyi készülődés / őrület közepén Concerto Music

Terror, Nasty, Combust a Durer Kertben
Descendents (US), Circle Jerks (US), Negative Approach (US)
Electric Callboy: 2025-ben már az MVM Dome-ba térnek vissza!
Wheel, Múr: izgalmas és feltörekvő zenekarokat hoz idén a progmetal Mikulás
 friss hozzászólások 

Blind Myself, 27, Isis (1)
Nulladik Változat az Almássy klubban (1)
Wolfheart, Before The Dawn, Hinayana (1)
Böngésző
rovatok
hírek
fotó
videó
előzetes
beszámoló
interjú
lemezajánló
magazin
kultúra
előadó
napló
alrovat ajánló
asztaltársaság
blog
botrány
dalszöveg
díjátadó
életrajz
építészet
festészet
film
gasztronómia
háttér
internet
kis pipa
médiaművészet
mese
posztumusz
próza
retro
rizikófaktor
skandalum
szobrászat
tévématiné
vers
PlayDome ajánló
PlayDome magazin

Partnerek
Concerto
Live Nation
Livesound
Tukker Booking
New Beat

Impresszum
Médiaajánlat
Adatvédelem

 címkefelhő
 dan patlansky    brian de palma    necrophagist    ismeretlen férfi    twitching tongues    dave mustaine    kill devil hill    évértékelő    sonny and his wild cows    bruce dickinson    moonsorrow    kingdom of sorrow    josh brolin    esazlesa    vesztegzár    guardista    takács tamás band    trivium    pay my milk    cojones    bornholm    balaton    a frankeinstein terv    ha/ver    mob rules  

r50
Copyright 2000-2024 Underground Magazin
Minden jog fenntartva! A lap bármely része csak engedéllyel használható fel!