beszámoló [koncert]  2007. május 31. csütörtök   17:56

nincsen hozzászólás

  Érdekes hely ez a Sirály. Kicsit művész, kicsit életművész, kicsit mulató, kicsit kávézó, kicsit színház, kicsit mozi, kicsit koncert, kicsit kiállítás és kicsit egy találkozóhely az unatkozó urbánus lelkeknek, akik biztos megtalálnak valamit a pincétől egészen az emeleti részig, ha mást nem is, mint a falakon szabadszellemiségű plakátokat és szórólapokat. A hely szelleme magán viseli a rendezetlenséget és a tonett székeken egymást bámulókat, kik hol káosz-elméletet, hol csak egyszerű téziseket kreálnak, miközben egymást vagy csak az újjonnan érkezőket bámulják lerészegedésük és tudatvesztésük közben. Itt, ahol az éjszakai élet kezdődik, de nem itt fejeződik be. Itt kapott helyet az Indy-media nyilvános megbeszélése után és két korsó sör között a Lengyel Együttesek szemléje 2007 rendezvény: ez esti Contemporary Noise Quintet (Kapsa Kuba - zongora, billentyűs hangszerek; Kapsa Bartek dob; Weclawek Patryk - bőgő, basszusgitár; Glazik Tomek - szaxofon, szintetizátor; Pater Kamil gitár; Jachna Wojtek trombita) fiatal jazz csapat. Ami biztos, hogy egy érdekes helyhez érdekes zenekar dukál. A Sirályban az ésszerűségnek is ellentmond a hangtechnikus kontra fénytechnikus (egyszemélyben), vagy fordítva, aki megpróbált mindenki kedvében járni, de ez is csak viszonylagos volt. Silány fények - mert kettő lámpás világított-mellett remek hangot kaphattunk. Értsd úgy, hogy magában erősítés nélkül is megállta volna a helyét a produkció, de valahogy mégis szükség volt rá. A remek pinceakusztika mellett majdnem kiszakadt a dobhártyánk, de nem baj. Mi remekül megedződtünk a koncerteken eltöltött több ezer óra súlya alatt.
  
  Egyébként ez a furcsa csengésű Contemporary Noise Quintet zenekar név egy remek és kiváló 6-ost rejt magában, akik mindannyian kiváló szabad szellemű muzsikusok, akik nem csak a jazzban állnák meg a helyüket, hanem bármelyik más műfajban is, de talán mégis ebben a csapatban tudják kifejezni gondolataikat. A csapat jobbnál jobb és frappánsnál frappánsabb témákat villantottak fel, melyeknek kibontása igazi érdemükké vált. Remekül brillíroztak az egész előadás alatt és semmi kihasználatlan mozzanatot nem tapasztaltam a látott produkciójukban.
  
  A félreérthető név ellenére a veretes jazzisták biztos, hogy nem nézték meg ezt a fellépést. Sajnálhatják. Helyettük inkább a kalandorvállalkozó kedvű kísérletező jazz pártiak voltak itt -olyan free félék-, voltak kíváncsiak, akiket egyáltalán nem bántotta, hogy egy zenekarnév nem a főember nevére utal, hanem valami olyas félére, hogy Kortárs Zaj Quintett. Ennek ellenére még sem valami noise-jazzt kaptunk, hanem valami nagyon gazdag, sok stílust magába olvasztó vérprofi produkciót, melyben a groove, funky, free-től egészen a swing-ig terjedt a zenei kohójuk előadásuk, amit abszolút lazán tálaltak.
  
  Az est után a kezdeti furcsa érzésem elmúlt pont azzal kapcsolatban, hogy mit is kaphatok a Contemporary Noise Quintet-től. Most már elárulom. Egy igen sok tekintetben kiváló produkciót, valamint azt, hogy a lengyel jazz itthon, újra életjelet adott magáról.

azonosító (nem kötelező):	ellenőrző kód:	gépeld be ide:

új hozzászólás írása: