hosting: Hunet
r38
  cikkekfotók        
beszámoló [koncert]  2007. április 25. szerda   11:42
nincsen hozzászólás

szerző: Eugene
Moonsorrow (FIN), Swallow The Sun (FIN), Debauchery (GER)
2007. április 3., Budapest – Kultiplex

  Két finn zenekar egy német ellenében röviden így lehetne leírni az április 3-án, a Kultiplexben lezajlott koncertet. Kicsit bővebben: két remek finn csapat egy kevésbé remek német ellen. Ha pedig nevesíteni akarjuk őket: a Moonsorrow és a Swallow The Sun a Debauchery ellenében. Amúgy a finn fölény még jobban megmutatkozott volna, ha az Omnium Gatherum fellép az este folyamán, de ők végül nem csatlakoztak a túrához.
  
  Ha már ott voltak, gyorsan le is tudták fellépésüket német mészárosaink, azaz a Debauchery melegítette be a színpadot a többiek számára. Mintha egyenesen a vágóhídról rándultak volna át a Kultiplexbe, hogy egy kis old school death metalt nyomjanak (amúgy Six Feet Under módra) mindenki szórakoztatására. Az image tehát ki van találva, a zenén viszont nem volt mit kitalálniuk, mivel a riff/szám mutató esetükben nemigen haladja meg a hármat Ezzel együtt egyszer mindenképpen fogyasztható volt a csapat, főleg annak fényében, hogy a helyhez méltó (értsd: telt) hangzás támogatta őket, így még én is megpörgettem egyszer-egyszer a fejem egy-egy eltaláltabb riffjük alkalmával. Megtették ezt egyébként többen is, de a nézősereg méretéhez képest azért kevesen. Ahogy az énekesük is mondta a csekély lelkesedés láttán: this is not a death metal evening. Ebben tökéletesen igaza volt, de az is biztos, hogy a nótákra jobban rá kell gyúrniuk a közeljövőben.
  
  Az átszerelést követően kellemes, andalgós dallamok csábítottak vissza a kerthelységből a terembe: épp egy nyugodt pillanatában értem tetten a Swallow The Sun csapatát, de a kontraszt kedvéért pár perc múlva már egy húzós, imponálóan zúzós, de továbbra is csak egy aratógép tempójához hasonlítható témán munkálkodtak. A napfény és a gyors tempó mérföldekre elkerülte a borongós finnek műsorát, a más koncerteken szinte kötelező fénytechnika is minimálisra redukálódott, de ez így volt jól, mivel egy jó háromnegyed órára egy éjsötétbe burkolózott északi tájon érezhettünk magunkat, ahol a hűvös esti szél szinte akadálytalanul járja át testünket, és a melankolikus hangulat egyre csak eluralkodik rajtunk. Ezen érzés elmélyítését csak fokozták a hangfalakból áradó melódiák, megidézve mindhárom albumukat, különös tekintettel az idei Hope-ra. A csapat teljesen alárendelte magát a zenének, ami történetesen azt jelentette, hogy mindegyik tag a saját hangszerébe borulva játszott, de a hivalkodás nem is illene ehhez a muzsikához. Csúcspontot nemigen tudnék említeni, egy hosszú éjszakai sétára invitáltak bennünket, de a végén csak nem akartunk megérkezni a fénybe. Azonban nem bánta ezt senki sem, hisz erre a túrára mindenki önként (és fejrázva) vállalkozott a teremben, a végén jól megérdemelt tapssal jutalmazva a túravezetőket.
  
  A szünetben azon tanakodtam, vajon ugyanúgy haknira veszi-e ezt a fellépését a Moonsorrow, mint a 2005-ös Gothica megjelenést, vagy éppen a tavalyi Wigwamos koncertet. Tény, egyik alkalommal sem győztek meg teljesen: ha nagyon akarom, az elsőt mondjuk betudom a kései időpontnak (mellesleg a Haggard után léptek fel finn barátaink, amely zenekar után már nincs nagyon értelme fellépni másnak), de a második alkalommal már nem volt mentség (igaz, akkor is egy fajsúlyos csapatot követően léptek színpadra, amely nem volt más, mint a Primordial). Nos, ezúttal remek alkalom nyílt a bizonyításra, lévén ezúttal tényleg a saját közönségüknek játszhattak, azoknak, akik tényleg odáig vannak az epikus pogány művészetükért. A többiekhez hasonlóan ők is jól megszólaltak, így már a nyitó Tyven-t is lemezminőségben hallgathattuk. Amúgy a szokásos képet nyújtották: Ville Sorvali középen bőgőzött és hörögte a szövegeket, bal oldalt Mitja Harvilahti bűvészkedett a gitárjával, a színpad másik oldalán a kopasz fején egy hajfonatot hagyó Janne Perttilä vigyorgott, hátul pedig a billentyűs Markus Eurén, valamint a rövid hajú Marko Tarvonen látni-látszani jelleggel játszott, de az ő szerepük is ugyanolyan fontos volt, mint a frontvonalban álló három harcosé. A legtöbb tirádát a Voimasta Ja Kunniasta-ról és a Suden Uni-ról játszották el, míg a többi lemezzel igencsak skótul bántak bár a legújabb mű Tuleen Ajettu Maa-jának 20 percre csökkentett verziója azért így is tekintélyes részt foglalt el a műsoridőből. Egy cseppet amúgy olyan érzésem támadt a koncertet nézve, mintha az első koncertjüket adták volna Magyarföldön - egy kicsit visszafogottnak tűntek, keveset beszéltek, de így legalább a zene megmaradhatott főszerepben, amely sohasem hátrány, legyen szó bármilyen koncertről. Ezúttal két ráadással is megörvendeztették minket (utóbbi két alkalommal erre nem volt példa): a Sankaritarina és a Tulkaapa äijät jelentette a végét egy ezúttal tényleg jól sikerült koncertnek.
  
  Jöjjön még bármennyiszer erre a Moonsorrow, egy kultiplexnyi ember mindig várni fogja őket.



Szólj hozzá!
azonosító (nem kötelező):ellenőrző kód:gépeld be ide:

új hozzászólás írása:




 Hozzászólások:
 nincsen hozzászólás


 kapcsolódó linkek: 

A Moonsorrow oldala

A Swallow The Sun oldala

 programajánló: 
2024. április 4.
Leaves’ Eyes´, Northtale, Catalyst Crime Budapesten
2024. április 7.
Mr BIG: áprilisban érkezik a búcsúturné Budapestre
2024. április 12.
Crypta: brazil death metal a Barba Negra-ban
 a rovat legfrissebb cikkei: 
Fesztiválhangulat a Dürer kertben- Halflives és az Inferno Turné
Amaranthe, DragonForce, Infected Rain
Meshuggah, Avatar, The Halo Effect
Két zenekar, egy este a Dead Poet Society és a Ready the Prince lángoló show-ja az Akvárium színpadán
Battle Beast, Saint Deamon, Induction
Black Foxxes szárnyalása, azaz egyedülálló élmény a Dürer Kertben
Hobo- Vadászat 40
A Nothing But Thieves ismét lenyűgözte a budapesti közönséget
Abbath, Toxic Holocaust, Hellripper
Slaughter To Prevail
 kiemelt 
Mr BIG: áprilisban érkezik a búcsúturné Budapestre
  
Budapest is szerepel a Mr BIG búcsúturnéjának tavaszi állomásai között: április 7-én a Barba Negrában lép fel Eric Martin, Paul Gilbert, Billy Sheehan és Nick D’Virgilio

Sting újra Budapesten
Crypta: brazil death metal a Barba Negra-ban
Republic 35
Búcsúkoncertet ad Budapesten a Buena Vista Social Club sztárja
 friss hozzászólások 

Nulladik Változat az Almássy klubban (1)
Wolfheart, Before The Dawn, Hinayana (1)
Új Falcongate LP: Blood Red Roses (1)
Böngésző
rovatok
hírek
fotó
videó
előzetes
beszámoló
interjú
lemezajánló
magazin
kultúra
előadó
napló
alrovat ajánló
asztaltársaság
blog
botrány
dalszöveg
díjátadó
életrajz
építészet
festészet
film
gasztronómia
háttér
internet
kis pipa
médiaművészet
mese
posztumusz
próza
retro
rizikófaktor
skandalum
szobrászat
tévématiné
vers
PlayDome ajánló
PlayDome magazin

Partnerek
Concerto
Live Nation
Livesound
Tukker Booking
New Beat

Impresszum
Médiaajánlat
Adatvédelem

 címkefelhő
 wagner    rosie huntington-whiteley    edvin marton    no return    szex és new york 2    cynic    tornűr    la dispute    hrutka róbert    szekeres andrás    matt bellamy    dlrm    the specials    hobó-vadászat40    wings of love    a38 hajó    dead men tell no tales    club ’68    devilfire    omega diatribe    unstoppable    tesco disco    amaranthe    Éjfény    monolith  

r48
Copyright 2000-2024 Underground Magazin
Minden jog fenntartva! A lap bármely része csak engedéllyel használható fel!