előzetes [koncert] 2001. október 25. csütörtök 13:53
nincsen hozzászólás
szerző: Trafó.HuTrafó Kortárs Művészetek Házának novemberi programelőzetese
2001. november 2. 20h A Slovenika - Szlovén Művészeti Napok keretében a Trafó bemutatja:
Mateja Bucar/D.U.M.: Telborg /installációs tánc
A Telborg Mateja Bucar, a szlovén koreográfus, táncos, installációművész egész estét betöltő darabja, mely óriási spirálok által határolt színpadon játszódik. A spirálforma a színpadi tér és a darab időtartamának megtestesítője, egyúttal annak a szerkezetnek a szimbóluma, mely az előadás ritmusát adja. Ez a szerkezet az Ognjegraf, mely különböző forrásokból származó adatokat fordít a tűz nyelvére. Ez egy időszerkezet is egyben: a tűz csepegésének sorozata az előadás időtartamának mértéke.
Az előadás hidat ver a kortárs képzőművészet és tánc között: az álló kép az emberi test által válik mozgóvá, a gondolati sík a színpad három dimenzióján keresztül ölt fizikai valót.
A Telborg rövidítés: Antonin Artaud szervek nélküli test koncepciójából ered, mellyel a nyugati színházi kultúra elleni lázadásának kívánt kézzel fogható kifejezést adni. Gilles Deleuze és Félix Guattari egy egész elméletet építettek köré, mely szélsőséges, találó, és korunk divatját követő légkört teremtett, ami számos követőre talált.
A Telborg nem egy tér, térbe sem helyezhető. Ez egy különleges állapota az anyag-energia információnak, egy lebegő valóság, melyet belső önrendező folyamatok irányítanak, melyek egy valódi, szervetlen élet részét képezik. (Manuel De Landa: A Thousand Years of Nonlinear History, Swerve Editions, New York, 1997.)
„What is to see are three molecules in a vacuum whose existence seems to defeat certain laws. What is seen are also three figures on an almost empty stage who are, individually, with each other and against each other, inquiring about their possibilities. That which is also seen is one or three women that meet each other as if per chance, just to once again, in an almost compulsory manner, loosen themselves from the community, without truly escaping it. Being able to escape it. Or to want to. That which is seen, is also something completely different.” - Mateja Bucar, dancer and choreographer
Szerző: Mateja Bucar
Színpadterv: Vadim Fishkin
Hang: Tomaľ Grom (Tovarna Spoloh)
Dramaturg: Katarina Pejovic
Pirotechnika: Janez Habic - Dľoni
Tánc és koreográfia: Valentina Cabro, Nataąa Kos, Marinka Ribic, Mateja Rebolj
Mateja Bucar produkciója a Cankarjev Domban.
Támogatók: Kulturális Minisztérium RS, MO Ljubljana és OSI Szlovénia, Szlovén Köztársaság Magyarországi Nagykövetsége, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Nemzeti Kulturális Alapprogram.
2001. november 3. 20h Slovenika - Szlovén Művészeti Napok a Trafóban:
Tomaľ Grom: La passion de Jeanne DArc /zene és némafilm
A némafilmekhez írt zenék mindenütt nagy érdeklődésre tartanak számon. Több olyan mozi létezik a világon, amely élő zenével kísért némafilmek bemutatására specializálódott. A némafilm és a zene találkozásából Szlovéniában is született egy remekmű: egyik összetevője egy 1928-ban készült, Carl Theodor Dreyer által rendezett film, a másik pedig Tomaľ Grom 1996-ban írt zenéje.
A Jeanne DArc szenvedélye a SyHaPa és a szlovén Cinemateque felkérésére készült 1996-ban. A nagybőgőre és samplerre készült mű csak nagy vonalakban került lekottázásra, Tomaľ Grom a komponált kíséretre improvizál élőben. Az eredmény egy fiatalos mestermű, mély, vonós hangzással. A megszólalás rendkívül gazdag és tiszta, a film és a zene szinte egymással lélegzik. Néha megállunk és eltűnődünk: vajon milyen hangszert is hallunk? Jazz és kortárs zenei motívumok keverednek különleges hangokkal, akusztikus dallamokkal. Az élő zene egyensúlyozni próbál: parabolikus segítséget vagy fájdalmas ellipszist alkosson a sok premier planból álló filmhez? A film 1928-ban készült, Carl Theodor Dreyer rendezte, aki az addig megszokott portréfilmektől eltérően egy vallásos viszonyra, a hitre épülő szenvedélyre alapozza időtálló, különleges minőségű művét. A film híresé vált szuggesztív, vallásos hangulatával és képsoraival, ami egy zeneszerző számára rendkívül izgalmas kihívás - s amelynek Gromnak sikerült megfelelnie.
„A piece for a solo contrabass and a sampler written in rough but clear sketches and when performing Grom improvises the rest. The result is a masterly youthful cut of deep string sound. We sometimes stop to wonder what instrument we are actually listen to.”
Támogatók: Szlovén Köztársaság Budapesti Nagykövetsége, Szlovén Kulturális Minisztérium, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma
2001. november 4. 20h A Soros Stúdiószínházi Napok keretében, a Budapesti Őszi Fesztivál rendezésében:
Compagnie Pál Frenák: Festen (Lakoma) /tánc
A félig Franciaországban, félig idehaza élő és tevékenykedő Frenák Pálnak a Trafóban bemutatott Lakoma című futuro-antik kiterjedt egyfelvonásos táncműve a bazári meztelenség évadjain visszaadja a színháznak az emberi testben való gyönyörködés büszke nyíltságát. Nem szépelgően, nem elbájoltan. Meggyötört drámai képek sorozata után megenyhülő feloldásként ünnepli a színpad az emberi testet. (M. G. P., Népszabadság)
Frenák Pál a hazai kortárs táncélet egyik legdinamikusabb és legújítóbb egyénisége. Ebben a darabjában társulatával egy lakoma megtekintésre invitál bennünket. Az est színpadi résztevői sajátos folyamaton mennek át, míg elérkeznek az asztalhoz, ahol még nem tudják, mi is vár rájuk. Lucullusi trakta, Trimalchio vagy Platón terített asztala hívogatja őket, esetleg az Utolsó Vacsora misztériumával találkozhatnak? Az előadás a nyugtalan, kutató-kereső-kísérletező emberi lelket törésvonalai mentén, határhelyzetekben igyekszik láttatni. Hőseinek szemünk láttára alakuló belső története, lelki fejlődése mélylélektani távlatokat nyit meg.
„In his new coreography, Pal Frenak and his company invite us to take a view of a feast. The performance shows us the restless-exploring-experimenter human soul-in extreme situations.”
Táncolják: Jantner Emese, Juhász Kata, Zarnóczay Gizi, Csabai Attila, Frenák Pál, Gergely Attila, Molnár Péter, Dirk Schambacher, Takátsy Péter, Zambrzycki Ádám
Koreográfia: Frenák Pál
Dramaturgia: Andy Varga
Zeneszerző: François Donato
Technika: Marton János, Németh Richárd, Rab Tamás
Támogatók: NKA, NKÖM, Soros Alapítvány, Fővárosi Önkormányzat Kulturális Bizottsága, Index, Francia Intézet, AFAA, Sziget Kulturális Szervezőiroda, ontheglobe.com, econet.hu rt., Fruttaelectronica, Trafó.
Külön köszönet a Xabay Teamnek.
www.ciefrenak.org
2001. november 8-10. 20h Szegedi Kortárs Balett: Szilánkok /tánc
Szilánkok, darabkák, részletek.
Sorsok, szerelmek, életek darabjai, melyek sokszor meghatározzák az egészet, néha egész életünket.
Egy éjszaka, melyben az irreális valós szerepet kap, így növelve a véletlen lehetőségét.
Nem kívánok bölcselkedni az élet nagy kérdéseiről, sem tanulsággal szolgálni a mű végén, hanem egyszerűen bemutatni igyekszem emberi sorsok darabkáit, igaz és hamis szerelmeket, vágyakat, hétköznapi mandarinokat, csalódásokat, összetört szíveket, szilánkokat. - Juronics Tamás
A Petőfi Csarnokban bemutatott darab újra életre kell a Trafó színpadán, a Szegedi Kortárs Balett így tér vissza majd két év után a Trafó színpadára. Juronics Tamás megint történetet mesél táncosai segítségével, melynek központjában a férfi és emberi kapcsolatai állnak. Hatalmas díszletelemek és egymásba folyó kerek mozdulatok jellemzik a hamisíthatatlan juronicsi kompozíciót, melyek ezúttal egy legendás darab felújításában kerülnek színpadra.
Juronics Tamás Szilánkok című darabjában párkapcsolatok keletkeznek és hullanak szét szilánkjaikra egy sarki presszóban eltöltött, pár órányi együttlét alatt. A novellisztikusan megkomponált történet szereplői: mai városi fiatalok lassacskán töltik meg az utca frontjáról ferde falakkal elválasztott, realisztikusan berendezett helyiséget. Földes Gábor zenéjére apró, szinte észrevétlen akciók sorában formálódnak a figurák [, majd] kiderül, hogy kapcsolatuk ugyancsak védelemre, sőt, mentésre szorul. Nincs recept és nincs biztosíték - sugallja a darab. Fellazult erkölcsi értékeink nem tűrik az életre szóló választásokat... Jobban tesszük hát, ha a pillanatnak élünk, bármennyire szenvedjünk is ettől a lelkünk mélyén... Kaán Zsuzsa, Táncművészet
„Juronics Tamás and his dancers bring their monumental Szilánkok (Splinters) back to Trafós stage. The performance was first presented in 1997, this time the old themes come alive in a new surrounding: a man and his relationships stand in the spotlight of this colourful one evening dance theatre piece.”
Koreográfus: Juronics Tamás
Asszisztens: Sárközi Attila
Díszlet-jelmez: Molnár Zsuzsa
Zene: Földes Gábor
Fény: Stadler Ferenc
Táncolják: Barta Dóra, Kolozsi Viktória, Kopeczny Katalin, Kovács Dóra, Nemes Zsófia, Aczél Gergő, Juronics Tamás, Kalmár Attila, Kocsis László, Mészáros Máté, Sárközi Attila
Zenészek: Bán Zoltán, Földes Gábor, Murányi Ákos, Szirtes Edina, Tóth Attila, Tóth Szabolcs
2001. november 14-15. 20h Pólusok - Ladjánszki Márta és Hód Adrienn koreográfiai estje
A Műhely Alapítvány 1994-ben indította útjára első koreográfusoknak szóló, bemutatkozási lehetőséget biztosító programját, az Inspiráció - fiatal koreográfusok estjei sorozatot. A hosszú évek alatt folyamatosan változó, fejlődő program hívta életre a Pólusokat.
A Pólusok egy újabb komolyabb lehetőség az alkotók számára. A fellépőket a Műhely Alapítvány kéri fel kuratóriuma és a vonzáskörébe tartozó szakemberek véleménye alapján. Megpróbálunk a kortárs tánc területén feltűnő minden alkotót figyelemmel kísérni. Munkáikat, ötleteiket, képzettségüket értékelve választjuk ki azokat, akik - véleményünk szerint - kiemelkedő tehetségükkel a közeljövőben meghatározó művészeivé, koreográfusaivá válhatnak a hazai kortárs táncművészetnek. A felmerült alkotók közül Hód Adrienn és Ladjánszki Márta nyitja - a terveink szerint félévente megrendezendő - Pólusok sorozatot.
Hód Adrienn több éve rendszeresen koreografál, tanít, állandó tagja az OFF társulatnak. Az esten bemutatásra kerülő duettjét állandó alkotó- és segítőtársaival, Angelusz Ivánnal és Bakó Tamással készítette.
Ladjánszki Márta a KOMPmÁNIA alapító tagja. Szólócentrikus, a fizikumból, annak határaiból építkező önálló munkáinak (Egy, Kettő, Terpeszkedő combok) témakörét kutatja Szuka című új darabjában.
„The Workshop Foundations programme Inspirations - Young Choreographers Nights was the starting point for the Poles, which is a new space for the young artists to show their talent. In every season with the help of experts the Foundation chooses two of the young contemporary dance artists who show extraordinary talent and who, in our opinion, are the future créme of the scene to introduce their actual work.
Az est programja:
Kettő
Koreográfus: Ladjánszki Márta
Segítők: Rácz Eszter és Németh Richárd
Képregény - arborétum
Koreográfia: Hód Adrienn
Tánc és film: Bakó Tamás, Hód Adrienn (OFF Társulat)
Dramaturgia, fényterv, film: Angelus Iván
Zene: Szemző Tibor: Snapshot from the Island
Ruha: Manier-Németh Anikó
Operatőr: Dömötör Péter
Fotó: Hapák Péter
A darab támogatói: Új Előadóművészeti Alapítvány, Soros Alapítvány, Nemzeti Kulturális Alap, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Műhely Alapítvány
Szuka
Koreográfus: Ladjánszki Márta
Előadók: Jarovinszkij Vera, Smrecsányi Ildikó, Szabó Réka, Ladjánszki Márta
Fény: Németh Richárd
Kosztüm: Pillangó
Haj: Szarka Betti, Bagyánszki Ákos
Fotó: Varga Timi
A darab támogatói: L1 Független Táncművészek Társulása, Műhely Alapítvány, Nemzeti Kulturális Alap
A program támogatói: Nemzeti Kulturális Alapprogram, Soros Alapítvány, Trafó KMH
2001. november 17-18. 20h Vajdai Vilmos és a TÁP színház bemutatja Techno-varieté című audio-vizuális futurista techno-show műsorát
A XX. század a motorokkal kezdődött és a számítógépekkel végződött. Űrhajó is lett, meg tv, közben a sok hazugságtól megszakad a szív és a tudat. A tudást felváltotta az információ, az emlékezet a feledésbe merült. A XXI. század tíz évvel korábban kezdődött el, mint várták, de azoknak, akik ezt nem vették észre, ennyivel hosszabb lesz. - Bernáth/Y, Gépszava, 2001.
Varieténk a mai, percről percre megújuló technikát próbálja meg használni, s ezáltal a színpadon megvalósíthatatlan jelenetek és látványok megszámlálhatatlan sokaságával gazdagodik. Az előadás fő irányvonala a technikai újításokon keresztülvitt, kreatív, művészeti megnyilatkozás, mely elsősorban a mai generációhoz szól. A jelenkor tükréből betekintést ad a futurisztikus és kissé utópisztikus jövőképbe, amely a mai kor szülöttjeit egyre inkább hatása alá vonja. Szeretnénk a lehető legtöbb, színpadon még be nem mutatott technikai formát felsorakoztatni, gépeket az emberek helyett és embereket a gépek szolgálatába állítani, párhuzamot teremtve az 1920-as években kialakult gépesítési törekvésekkel. A század első felének és előadásunknak egyaránt meghatározó stílusa a futurizmus és a konstruktivizmus. A hang- és fényeffektusok, a színek és mozgásvilág egyedi ötvözésével próbáljuk a produkciót látványossá és szórakoztatóvá tenni a techno-varieté keretében.
„We would like to introduce to the stage as many technical inventions as possible following the industrial and social endeavours of 1920s: replacing humans with machines. Constructivism and futurism are also the main pillars of this techno variety - entertainment with the (almost) latest technology, music and dance in a real-virtual sceen will be followed by party: dance till remainig breathless.”
Támogató: Soros Alapítvány, NKÖM, Műhely Alapítvány, NKA, Budapest Főváros Önkormányzata Kulturális Bizottsága
2001. november 22-23. 20h Akemi Takeya (J/A): Drowning Fish /tánc
egy japán kártyajátékos Bécsből
A természetről alkotott kép számottevően más Japánban és Európában. Ahogy egy régi japán költemény fejezi ki a természet szépségét a „ka cho fu gessu”-val - melynek jelentése: virágok, madarak, szél, Hold -, úgy ez a megközelítés Nyugaton ismeretlen.
Akemi Takeya, aki táncot, zenét, színészi játékot és költészetet tanult Tokióban, jelenleg elismert koreográfusként Bécsben él. A Carlotta Ikeda társulatában is megfordult táncos azok közé a művészek közé tartozik, akik a távol-keleti tánckultúra és esztétika alapjain egy teljesen eltérő formanyelvet hoznak létre. Számára a „ka cho fu gessu” magától értetődő fogalom, melynek munkáiban megpróbál olyan jelentést adni, melyet mi is megérthetünk. Koreográfiáit legkönnyebben úgy képzelhetjük el, mint egy csomag kártyát, amelyben a lapok a virág, a madár, a szél és a Hold. Ennek a négy elemnek a keverése során újabb és újabb kombinációkból születik a művészi kifejezésmód.
A Drowning Fish kaput nyit a kortárs japán kultúrára, amely a hagyomány és a progresszió között ingadozik, miközben folyamatosan befogadja a nyugati hatásokat. Egy sokrétű tehetség kitűnő hanggal, muzikalitással és színpadi kifejezőkészséggel Európába költözik, hogy aztán hosszú és fájdalmas csatákat vívjon önmagával identitásáért, és ebből később koreográfiákat alkosson. A darab - melynek forrását a művész álmai alkotják - tükröt tart ennek a folyamatnak, amelyben az egzisztencia, a személyiség a gondolkodás mind kimozdítható és bizonytalan. Arthur Rubinstein zongorajátékára táncolva a realitásból egy álomszerű világot alkot, melyben a stílusok gazdag skáláját alkalmazva a szemünk láttára alakul át fuldokló halból karizmatikus táncossá.
A darab 1999-ben első díjat kapott az ausztriai táncfesztiválon.
”The Japanese dancer and coreographer, Akemi Takeya, builds a bridge between Japanese culture and Western impulses - to find her own identity.”
Szöveg, koreográfia: Akemi Takeya
Előadja: Akemi Takeya
Jelmez: Eberhard von Knobloch
Zene: Wolfgang Mitterer, Arthur Rubinstein
Vizuális design: Krisha Piplits
Hang: Edgar Aichinger
Művészeti konzuláns: Gerwich Rozmyslowski
Fotó: Lukas Hernfeld, Natscha Bishofsky, ERA
Grafika: Helena Willes
Video: Media X-Press
Videoszerkesztő: Peter A. Egger
Produkció: IMEKA
Premier: 1999, dietheater Künstlerhaus - Bécs, Ausztria
Támogatók: Osztrák Intézet, NKA
2001. november 24. 20 óra A Budapesti Francia Intézet, a British Council és a Sziget Szervezőiroda bemutatja:
EuroConnections
UHT (F)
Fun-Da-Mental (UK)
A megszokottól eltérően a novemberi EuroConnections egy francia és egy angol zenekart lát vendégül: az UHT-t és a Fun-Da-Mentalt.
UHT (F)
Egyedülálló és maradandó hangzást közvetít az UHT, amit az elektronika és samplerek segítségével dj Click - Párizs egyik leghíresebb helye, a Batofar rezidens dj-je -, egy 1901-es nagybőgő megbabonázásával K-Mille és a vad sctratch-játékáról híres Nino Korta kelt életre.
Az UHT (Ultra High Temperature) egy folyamatosan kísérletező, újító trió Párizsból. A Batofar klubban havonta megrendezésre kerülő Boum Ba Clash sorozat is ezt a vállalkozó kedvet mutatja, ugyanis ezeken a félig improvizatív estéken minden alkalommal más-más meghívott vendéggel (pl.: Cosmik Connection, Mei Tei Shô) játszik együtt a csapat.
Az egyéves improvizatív fellépések tapasztalata arra inspirálta a zenekart, hogy első, nyolc dalból álló albumukat házi stúdiójukban, saját maguk készítsék el és hangszereljék.
Az együttes a színpadon teljes gázzal száguldozik a nu-jazz, a hip-hop, a dub és a drumnbass határvonalain.
Fun-Da-Mental (UK)
A Fun-Da-Mentalt a kilencvenes évek elején alakította, Aki Nawaz és társa, Impi D. Nawaz, akik egyébként a Nation nevű független kiadó létrehozói is, amely olyan előadók lemezeit adja ki, mint a Transglobal Underground, Natacha Atlas vagy Loop Guru.
Az igen erősen politikus hangvételű, a globalizáció és a kapitalizmus negatívumai ellen folyamatosan szót emelő csapatnak eddig három nagylemeze jelent meg, a legutóbbi Erotic Terrorism címmel 1998-ban látott napvilágot. A zenekar folyamatosan turnézik, sokszor léptek már fel mások által elhanyagolt országokban, mint például az egykori keleti blokk tagjai vagy a szovjet utódállamok. Az idei Szigeten legfrissebb, éppen augusztusban megjelent, negyedik albumuk (There Shall Be Love) anyagát mutatták be, melynek számaival a Trafóban is találkozhatunk majd.
A koncertek után a Fun-Da-Mental dj-je Aki Nawaz adja a talpalávalót.
„Euroconnections is a French-Hungarian monthly concert series but this month we will present a French and an English band: UHT and Fun-Da-Mental. The evening will be finished with the dj formation of Fun-Da-Mental.”
A produkció szervezői: Francia Intézet, British Council, Sziget Kulturális Szervezőiroda, Gato Loco Productions
Támogató partnerek: Afaa, Banán Klub, Gauloises Blondes, Quick, Bureau Export de la Musique
Médiatámogatók: Rádió 1, Wanted, Pesti Est
2001. november 2 - november 27. Slovenika - Szlovén Művészeti Napok a Trafóban
A Budapesti Őszi Fesztivál keretében a Trafó Galéria bemutatja:
Vulgata
Új művészet Szlovéniából
Megnyitó: 2001. november 2. 18:00
A kiállításon résztvevő szlovén művészek megpróbáltak képet alkotni a Szlovéniában az elmúlt tíz évben, a nemzetállammá válás óta lezajlott változásokról. Nemzetiségi identitás és nemzeti tudatosság fogalmai azóta új jelentést nyertek, az önmeghatározás kapcsán felvetődő kérdésekre a szlovén politika és kultúra egyaránt reflektál. Míg a magyar szcéna ismertebbjei művészileg inkább függetlenedni igyekeznek az aktuális politikai, szociológiai problémáktól, a szlovén művészetnek igen erős irányzatát képezi ezek tudatos vizsgálata. Az elsősorban társadalmi jelenségekre fókuszáló művek hol éles kritikával, hol humorral vagy éppen a dokumentálás szándékával közelítenek az elmúlt évtized eseményeihez: a saját és az ott élők életét meghatározó új körülmények, a megváltozott társadalmi és közösségi hierarchia és kapcsolatrendszer, az ámulatba vagy kétségbe ejtő új lehetőségek, problémák és tapasztalatok valószínűleg meglepően ismerősnek tűnnek majd az elmúlt tíz évben Magyarországon, sőt: közép-Európában élt látogatónak.
A művek jelentésbeli nyitottsága ill. többértelműsége megakadályozza a propagandisztikus, aktuálpolitikai értelmezést, a megváltozott és folyton változó helyzethez alkalmazkodni igyekvő emberek és közösségek számára a jelenségek komplex és nehezen átlátható voltát, az értelmezés és véleményalkotás szubjektivitását és lehetőségeinek sokféleségét sejteti.
VULGATA - Art from Slovenia is a thematic exhibition, which offers an insight into Slovenian art over the past ten years - a critical, documentary, humorous, and artistic analysis of overarching social structures.
Kurátor: Gregor Podnar (Ljubljana, Skuc Galéria)
Kiállító művészek: Vadim Fiąkin, Bojan Gorenec, Dejan Habicht & Tanja Laľetić, Ivan Ilić, Irwin, Marko A. Kovačič, Maja Licul, Vesna Moličnik, Marko Peljhan, Tadej Pogačar & Dokumentációs sarok (Vuk Ćosić, Damijan Kracina, Alenka Pirman, Katarina Toman, Irena Wölle)
2001.november 3. 16:00-19:30 Slovenika - Szlovén Művészeti Napok a Trafóban
A Budapesti Őszi Fesztivál keretében a Trafó Galéria bemutatja:
Szlovén videofilmek
A kiállításhoz kapcsolódó videovetítés a Trafó próbatermében
A videofilmprogramot - a médium jól ismert szlovén képviselőinek műveiből - összeállító és a vetítés során kommentárjaival kísérő ljubljanai filozófus, teoretikus és videoművész, Marina Grzinic bevezeti a nézőket a poszt-szocializmus szlovén videoművészetének történetébe és munkamódszereibe: a nyolcvanas években ljubljanai diák kulturális központok környékén születő szlovén videoművészet a kezdetektől összefonódott az underground és punk szubkultúrákkal, a belőlük kinövő újító politikai és szociális (pl. a homoszexuálisok jogaiért küzdő) mozgalmakkal. A videofilm - a könnyű kezelhetőség és gyors reprodukálhatóság folytán - a fiatal művészek kezén a legradikálisabb új médiummá vált, a filmezés egyben mindig szociális, politikai aktivitás is volt. A szlovén videók a kortárs kultúra valamennyi területét érintették és megörökítették, így az egyes műfajok - dokumentumfilm, videoklip (Laibach vagy a Hard Core Punk Collective zenéihez), táncvideó stb. - sokszor nem különíthetők el tisztán egymástól.
„Curator of the videofilm program Marina Grzinic will give an insight into the strategies in the video medium in post-socialism.”
Válogatta és bemutatja: Marina Grzinic (Ljubljana)
Támogatta a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Szlovén Kulturális Minisztérium
2001. november 29 - december 1. Utolsó Csepp Fesztivál
Az Odeon és a Művészeti Iskolák 3. Találkozója a Trafóban és a Művész moziban
Képzősök, iparosok, színészek, filmesek, táncosok, költők, zenészek és artisták mutatkoznak be a harmadszor megrendezésre kerülő összművészeti fesztiválon. Több mint tíz fővárosi művészeti intézmény hallgatói, valamint néhány vidéki iskola növendékei hozzák el legjobb munkáikat. A legkülönbözőbb művészeti területeket felölelő rendezvény kulturális sokkhatásra törekszik a jövő művészeit felvonultatva. Az események színhelye a Trafó, a filmes programok centruma a Művész mozi lesz.
13:53
