beszámoló [koncert]  2007. április 13. péntek   10:36

nincsen hozzászólás

  Feelinges rockbulira volt kilátás március 21-én a Wigwamban: elég volt csupán az ESP tagjainak előéletére (Kiss, Mötley Crüe, Alice Cooper Band) rátekinteni, s máris elégedetten csettinthetett az egyszeri rockrajongó. Mint ahogy én is. Kíváncsian vártam ugyanis, mi jóval kényeztet el bennünket az Eric Singer, Bruce Kulick, John Corabi és Churck Garric alkotta supergroup, milyen számokat játszanak majd el. No, de ez még odébb volt, először két magyar fogatnak állt lehetőség a bizonyításra.
  
  Mint utóbb kiderült, már a rajongók beszivárgása közben rázendített a Love Gun, így egy szám kivételével a teljes szettről lemaradtam. S mivel még igencsak sokan voltak mögöttem a sorban, gyanítom, ők már semmit sem láttak a csapatból. Ennek leginkább a Love Gun itta meg a levét, ugyanis nem mindegy, hogy egy zenész 20, avagy 200 ember előtt játszik. Azt mindenesetre megfigyeltem, hogy jókedvűen tették-vették magukat a színpadon, de jó lenne hosszabban is megtekinteni őket legközelebb (már ha összefutunk egymással).
  
  Számomra tehát az est első, teljes hosszúságú koncertjét a Jolly Roger adta. Az egyen kalózruhába öltözött bagázs színpadra érkeztével beköltözött az indiánsátorba a rock. Sőt a nagybetűs ROCK! Ahogy Mikky ujjával felfelé mutatva, nagy nyeglén (ilyen zene esetében ez feltétlen dicséret) elénekelte a Queen We Will Rock You-jának verzéjét, már sejteni lehetett, ez bizony jó koncert lesz. Pedig ekkortájt még jobbára a fényképezőgépek lencséjének pózolt, fetrengett, öltött nyelvet kalózunk, kihasználva az énekmentes részeket. A saját számaikkal sem maradtak szégyenben, ritkán látni magyar csapatot ilyen lendülettel, precíz előadással, összeszedett produkcióval, pláne, hogy most játszottak először a nagyérdeműnek. Kis túlzással, játszhattak volna bármit, én akkor és ott mindent bekajáltam volna tőlük. De nem játszották mást a jó öreg rockzenén kívül, s nem nyújtottak többet annál, amit tudnak. Így is kell ezt csinálni: meg kell fogni azt a gitárt, és nyomni a rockot. Legalább olyan jól, mint azt a Jolly Roger teszi.
  
  Meg ahogy az Eric Singer Projekt. Esetükben a körítés (lásd: jelmezek) hiányzott, de valahogy ez a tény tette számomra őket rendkívül szimpatikussá. Kijött négy ember farmerban, pólóban, megfogták a hangszereiket, és nyomni kezdték a rockot. Mintha egy nyilvános próbának lettünk volna szem- és fültanúi, a koncert elejétől a végéig hihetetlen bensőséges kapcsolat volt a banda és a közönség között. Ennek elmélyítésében nagy szerepet vállalt John Corabi, aki megmutatta, mit csinálna a helyszínen lévő hölgyekkel, valamint Chuck Garric szexis voltáról kérdezősködött, természetesen a hölgyek körében. Egy biztos, sok lány álmodhatott Chuck-kal aznap este, nagy elánnal tette a dolgát a deszkákon, külsejével (főleg hosszan hagyott pajeszával) pedig az 50-es, 60-as évekbeli jampec stílust idézte meg. Bruce Kulick viselkedett talán a legvisszafogottabban, ellenben kimunkált gitárjátékát élmény volt figyelni. Eric Singer néhányszor ugyan konfliktusba keveredett a technikussal, de ezt leszámítva ő is lelkesen játszott, biztos alapot nyújtva az örömzenéléshez.
  
  És hát a számok: Schools Out a Black Sabbath-tól, Dancing Days a Led Zeppelin-től, Sweet Leaf a Black Sabbath-tól, Maybe Im A Leo a Deep Purple-től, Tie Your Mother Down a Queen-től. A Kiss-t pedig egy valóságos dalcsokorral idézték meg (Unholy, Jungle, Domino, War Machine, Nothing To Lose, I Love It Loud, Black Diamond), jelezvén, ketten mégiscsak a csókos bandából jöttek.
  
  Valószínűleg ők is ugyanolyan jól érezték magukat ott fenn a deszkákon, mint a dalokat hatalmas ovációval fogadó közönség, de hát ezért is jöttek anno össze: eljátszani azokat a számokat, amelyek szerves részét képezik életük egyes mozzanatainak, lett légyen szó a gyerekkorukban bakelitlemezről hallgatott Led Zeppelin-ről, Deep Purple-ről, vagy éppen a sokezer ember előtt eljátszott Kiss-nótákról. Jól szórakoztak ők is, jól szórakoztunk mi is. Ez a Rocknroll lényege.

azonosító (nem kötelező):	ellenőrző kód:	gépeld be ide:

új hozzászólás írása: