interjú [hazai hangok] 2001. szeptember 9. vasárnap 13:52
nincsen hozzászólás
szerző: milyInterjú Ágoston Bélával /Kind of Borz/ …félhang eltolással bolondítottam meg.
Tavaly, a Velőrózsák Petőfi Csarnokbeli lemezbemutatóján (Mikor is? Október-novemberben?) keltett igazi meglepetést az Ágoston Kollektíva. Akkor szerettem beléjük. (Jajajj, de könnyűvérű vagyok, ha zenéről van szó.) És ez a szerelem azóta is tart. Ágoston Béla jazz zenész, multiinstrumentalista. Főleg alt- és tenorszaxofonon, basszusklarinéton játszik, de dudán, klarinéton, furulyán is szívesen fújja ki magából a tradicionális magyar népzenét, vagy a legkülönfélébb jazz dallamokat. Mostani munkája a Kispál és a Borz dalokat feldolgozó Kind of Borz lemez, mely várhatóan októberben jelenik meg. A cd-n meglepően ötletes és színes jazz darabokban hallhatjuk vissza kedvenc Kispál számainkat. A kollektíva legutóbb a Szigeten lúdbőröztette meg a közönséget, ahol nem halogathattam tovább, hogy végre személyesen is megismerkedjem a művésszel, Ágoston Bélával. Az Ambient sátornál ültünk le beszélgetni.
-Miért épp Kispál és a Borz dalokat dolgoztál fel? -Mert egy úriember, Kővári Zsolt megkért arra, hogy ha már szaxofonoztam a Kispálékkal annak idején és az ő kedvenc hangszere a szaxofon, akkor készítsek egy olyan lemezt, amiben mindkettő jelen van. Miután Zsolttal megismerkedtünk a tíz éves jubileumi koncerten, megkért hogy tanítsam őt szaxofonozni. Nemsokára kiderült, hogy neki más elképzelései is lettek időközben: szeretne egy olyan lemezt készíteni, ahol kedvenc zenei stílusa, a jazz, és másik nagy kedvence a Kispál és a borz egy helyen jelenik meg. Azt mondta nekem, hogy Béla! Csináljunk két lemezt: az egyik legyen olyan, amilyet te szeretnél, a másik meg olyan, amilyet én. Így készült el tavaly előtt az Ágoston trió és a vendégek Lakni, lakni című lemeze és most a Kind of borz című album. -Hogyan kerültél kapcsolatba Lovasiékkal? -Amikor megismertem őket, akkor egy éves zenekar voltak. Mikor Pécsre kerültem a főiskolára, akkor hallottam először játszani őket. A gólyatáborban. Az András is oda járt suliba. Nagyon tetszett a zenéjük. -A feldolgozás folyamata hogyan zajlott? -Első feladat az volt, hogy meghallgassam, megismerjem, átrágjam magam azokon a lemezeken, amelyek azelőtt készültek, hogy én játszottam volna velük egy-egy számban. A Holdfényexpressz előttieket abszolút nem ismertem, kivéve azt a néhány számot, amit abban az időben játszottak, amikor én még találkoztam velük. Ez a tanulmánymunka egy elég hosszú folyamat volt. Három hónapba telt mire meghallgattam és végigrágtam magam a dalokon. Gyakorlatilag zenetörténet vizsgára készül ilyen koncentrációval az ember. -Hányasra vizsgáznál Kispál és a borzból? -Ha vizsgázni nem is vizsgáznék jól belőle nem vagyok éppen jó vizsgázó típus , de már taníthatnám az egész anyagot. (mosoly) Egyébként abban a szerencsés és kivételes helyzetben voltam, hogy volt mindenre idő, ami az eddigi tapasztalataimhoz képeset nagyon speciális volt. Akárhány lemezfelvételen vettem eddig részt, mindenki hajtott, mint a meszes, nagyon gyorsan kellett dolgozni, cselekedni. Nem nagyon lehetett ismételgetni a felvételeket. A Kispálék is sürgetni szoktak, amikor velük játszom, mert nekik is meg van szabva, hogy mire mennyi időt fordíthatnak. Főleg az anyagi korlátok miatt. Szóval most nem ez volt. A megjelenő anyag gyakorlatilag két év alatt készült el. Két éve kezdtem el az agyalást, és a hangfelvételekre is mélységesen volt idő. -Milyen szempontból közelítetted meg a Kispál zenéjét? -Először meg kellett hallgatnom a számokat. Körülbelül kilencven-száz számot hallgattam meg. Elkezdtem olyan szempontból nézni a dalokat, hogyha levesszük róluk a szöveget ami azért elég meghatározó a Kispál és a borz zenéjében , akkor mely számok azok, amik tartalmaznak olyan több hangból álló dallamfordulatot, vagy jellegzetes motívumokat, amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy bármilyen hangszereléssel, önmagában, szöveg nélkül felidézzék az eredeti dal hangulatát. Így maris egy csomó dal kiesett a rostán.
-Melyek maradtak bent? -Nagyjából három fő vonalat lehet megkülönböztetni a Kispál és a borz zenéjében. Az egyik a nirvanás, rockos vonulat, a másik az etnos, vagy népzenés, és van a popos, táncos tempójú, énekelhetős kis tingli-tangli, amit ugye nagyon szeretünk, mert olyan közvetlen az egész. Ezek közül mindből találtam olyat, ami bizonyos hangszerelésre gondolva nagyon ütőképes megoldásnak bizonyulhat. Utána tisztázni kellett, hogy milyen legyen a lemez hangulata. Akkor kiderült, hogy a hangzását illetően egy nagyon változatos lemezre készülünk. A Szigeten egy leegyszerűsített verziót hallhatott a közönség, hiszen magán a lemezen 24 ember fog zenélni különféle csoportokban, itt pedig hatan játszottunk. -Az összes hangszerszólamot te írtad? Már eleve az nagy munka lehetett, hogy a próbákat megszervezd ennyi emberrel. -Otthon számítógép mellett találtam ki ezeket a feldolgozásokat, valamihez nem is kellett a computer elég volt csak zongora. Próbákon, ha valami nem tetszett, akkor gyorsan radír, és átírtam a kottát, de egy három órás próba végére kirajzolódott hogy hogyan is fog kinézni a szám. Van, ahol csak a vezérfonalat, akkordmeneteket írtam le, de van olyan is, ahol abszolút meghatároztam mindent. Olyan nagyon nagy zenészek jöttek el hívó szóra, mint a Calcutta Trióból ismert Szalay Péter tablás, aki Európa egyik legjobb tablása, vagy Juhász Gábor, aki szintén nagyon híres jazz gitáros ma Magyarországon. Ezek az emberek értik a dolgukat, így nem volt probléma kitalálni a cd-re kerülő anyagot. Egyébként úgy terveztem ezt az egész lemezt, mint egy színházi előadást, előre gondolva a koncertekre. Hogyha már egy változatos, színes lemezt készítünk, akkor épüljön fel úgy, hogy különböző jelenetek vannak benne. Ezek a számok. A végén pedig, a fináléban, mindenki felvonul. Van is egy ilyen szám: 18-an játszanak benne. Én már kész tervekkel álltam elő a próbákra. A lemeznek két olyan zenészcsoportja van, amely meghatározó. Az egyik egy ritmus szekció, dobos, bőgős, gitáros, hammond orgonás kvartett, és a fölé jönnek a fúvósok. És van egy másik vonal, egy öt szaxofonból álló szaxofon kvintett, és melléjük pakoltam a többi zenészt, de itt a fúvósok kerülnek előtérbe. -Milyen koncerteket terveztek? -Lesz egy nagy lemezbemutató ősszel, ahol a Kispál és a borz zenekart szeretném előzenekarnak (széles mosoly). Ezt ugyan még nem mondtam nekik, de nagyon jó lenne, ha egy kicsit ők játszanának előttünk, és nem fordítva, ahogy szokott. Aztán előadnánk ezt a száztíz perces anyagot. -Gondolom vidékre is mentek. -Néhány nagyobb városban tervezünk fellépést, Szegeden, Debrecenben, Miskolcon, satöbbi, de ez még nincs kialakulva. Ha mégis kapnánk meghívást, akkor azt a hattagú formációt szeretném vinni, amelyik a Szigeten is játszott. Sajnos ezek a fellépések nagyon gázsi kérdéses akciók. Mindenki komoly munkát fektetett abba, hogy olyan profin zenéljen, ahogy zenél és ezt honorálni illik. -Ha jól emlékszem, akkor a Velőrózsák bemutatóján nem volt cimbalom, a Szigeten pedig már igen. -Igen, a Petőfi Csarnokban gitár volt. A lemezen a cimbalmosunk két számban játszik, és a Szigetes fellépésre úgy hangszereltem át a zenét, hogy mindben szerepeljen. -Csak erre a koncertre áthangszerelted az anyagot? Gondolom jó nagy munka lehetett. -Valójában nem. Egy nap alatt megvolt. Kicsit el kellett gondolkozni, hogy mi hangzik jól ezen a hangszeren. Ezt a koncertet egyébként két próbával hoztuk össze. Egy hónappal a fellépés előtt próbáltunk, akkor állt össze a műsor. Persze mostanra mindenki mindent elfelejtett, de úgy működik a dolog, hogy az emlékképeket össze lehet hozni. A másik próba a koncert előtt volt, úgyhogy gyakorlatilag szusszanás nélkül álltunk színpadra. -Kellemes meglepetés volt, hogy a Színház sátorban Lovasi András is énekelt. -Igen, ennek története van. Három fázisban vettük fel ugyanis a lemezt: 2000 tavaszán és őszen volt egy nagy felvétel, meg 2001 tavaszán. Most nyáron keverték az anyagot. Mikor Andrásnak megmutattam a 16-ból elkészül első hat számot, akkor nagyon meghatódtunk. András is, Kővári Zsolt, meg én is. Lovi akkor jelentkezett, hogy ő is szeretne szerepelni ezen a lemezen. Úgyhogy el kellett gondolkozni, hogy melyik legyen az a maximum két szám, amit énekelhet. A Kényszer érdek-re gondoltam. Zeneileg ez egy kis téma, csak három hangból áll igazából, és annak idején ezt ki is rostáltam, mert nagyon monoton. Lehetne rá csinálni egy nagyon jó drum and bass-es, vagy mondjuk acid jazz-es dolgot, de arra nem is gondoltam, hogy ezt jazzesítsük. Élő énekkel viszont már más volt a helyzet, úgyhogy visszavettem a repertoárba, és ezzel a kis félhang eltolással bolondítottam meg. -Már volt két nagy fellépésetek, úgyhogy már nagyjából lehet tudni, mi is ez az egész Ágoston féle Kispál feldolgozás. A közönség hogy reagál a zenétekre? -Úgy gondolom, hogy a szigetes közönség, akiket itt láttam, lehet hogy most hallott először jazz-t, amennyiben erre azt mondhatjuk hogy jazz. És gondolom, sokan most hallhattak először kortárs zenét, mert azt is mondhatjuk rá, hogy kortárs zene. De igazából nem jazz abban az értelemben, hogy a jazz improvizatív jellegét bonyolultabb zenei építményekkel támasztjuk alá, és valójában nem is kortárs zene, mert tele van olyan afro, meg táncos, okos ritmusokkal, amit ma már egy kortárs zene iránt érdeklődő ember nem fogad el. A kortárs zene egyébként is nagyon undok kategória. Szóval mindenképp újólag hathatnak a dalaink, de szerintem, vagyis merem remélni, hogy tetszésre talál.
-A jazz-ben fontos szerepet kap az improvizáció. Ez nálatok is így van? Hiszen említetted, hogy olykor erősen megadtad a vezérfonalat, ráadásul feldolgozásról van szó, ahol azért figyelni kell az eredeti dallamvilágra. -Az improvizáció során egy olyan dolognak kell megszületni az adott témában, ami előtte még nem volt. Egy táncos például nem dobhatja el a lábát vagy a kezét, mert ezek a végtagok önmagukban egy formát mutatnak. A zenében is vannak olyan dallamfordulatok, amit nem dobhatunk el, mert azzal élünk. Ez a láb, azon áll meg a dolog. Esetünkben minden zenész, akit elhívtam, nagyon szeret improvizálni. Egy zenész az egyéniségét akkor tudja megvalósítani, hogyha saját elképzelései, saját ösztönei szerint játszhatja ki a hangot magából. Ha ezt nem nagyon csinálhatja, mondjuk egy hosszú lemezen, akkor nem érzi jól magát sem a próbákon, sem a felvételeken. Ehhez a lemezhez mindenki barátilag jött el játszani, és fontos volt, hogy jól is érezze magát, hogy szívesen játsszon. -Mindig is csodáltam azokat, akikből csak úgy jönnek elő a hangok! Meg lehet tanulni az improvizációt? -Az improvizációnak fontos köze van ahhoz, hogy az ember milyen lelki beállítottságú, és hogy hogyan néz a világra, mennyire kreatív. Ha egy nagyon befelé forduló, és nagyon zárkózott ember aki még ráadásul lusta is , akar megtanulni improvizálni, akkor csalódni fog. Az improvizálás az élet minden terén jelen van. Így aztán ahhoz, hogy ez a zenében előjöjjön, bizonyos fokú technikai szintet el kell érni. Ahhoz, hogy az ember megtanuljon járni, eloször csak lépegetni kell, aztán egyre nagyobb a szabadsága. Egy idő után már el tud menni a fáig, aztán arra fel is tud mászni. Ugyanez van a zenében is. A legegyszerűbb lépeseket egy fadarabbal is meg lehet tenni. Tulajdonképpen már az is zene, ha két pálcát egymáshoz ütögetsz. Így is lehet improvizálni. - Milyen művészekkel zenélsz együtt a lemezen? -Két nagyon fontos nevet kell megemlíteni. A lemezen szerepel egy operaénekesnő, Skoff Zsuzsa és egy jazz énekesnő, Lakatos Ágnes. Lovasi András is énekel. Van egy nagyon nagy meglepetés az albumon: egy afrikai barátunk lefordította a Naphoz holddal-t yorubára! Ez egy igazi akusztikai és nyelvi csemege. -Lesz hozzá szövegkönyv is? -Igen, csak egyelőre még gondolkozom, hogy hogyan lehet azt leírni, hogy Dieni bejimi va, nie latimola, bufurufu timarva(mosoly) Aztán jönnek a billentyűs hangszerek: Lázár Zsigmond játszik hammond orgonán és hegedűn. A húrosok: Kovács Márton játszik hegedűn, tekerőlanton. Ő egyébként néptánc szakértő és vele csináltunk egy olyat, hogy felvettem tőle körülbelül félórányi tánchangzást, dobogást, csapkodást, és ebből készítettem egy digitális néptánc együttest, amit két módon neveztem: vagy digitánc-nak, vagy mekintos táncegyüttes-nek. Ebből a ritmikus hangzásból is lehet majd hallani a lemezen. Húros hangszerek: Juhász Gábor gitározik, Tóth Szabolcs szitáron, Lukács Miklós cimbalmon játszik, illetve nagybőgőzik Szandai Mátyás. Fúvós hangszereken, trombitákon játszik Monori András és Csárics Sándor, tubán Mazura János. A szaxofonosok: Gulyás László, szoprán, alt és tenor szaxofonokon, az egyik számban dudál is, Bede Péter szoprán, alt, tenor szaxofonon és basszus klarinéton. És írtunk egy számot, aminek az a címe, hogy Lovasit kereső pásztor, ezen fantasztikus furulya szólót mutat be, a magyar népzenében meglévő furulyás hagyománynak a jövőjét vázolja fel. -Ezek szerint nem csak feldolgozásokat hallhatunk majd a lemezen, hanem saját dalokat is. -Igen, van egy-két olyan szám is, amit ez a lemez maga ihletett. Egyszerűen, mint egy kellék, vagy díszlet ott van a feldolgozások mellet. Akkor folytatom a zenészeket: Békési László klarinét és tenor szaxofon, Soós Tamás tenor és bariton szaxofon, jómagam mindenféle szaxofon és basszus klarinét. Van egy szám, ami szintén kicsit későn készült el, de az volt Kővári Zsolt kérése, hogy legyen egy dal, amiben csak én szaxofonozok. Úgy neveztem el ezt a szaxofon kvartettet, hogy Klón Szaxofon Kvartett, ebben minden hangfekvésű szaxofonon én játszom. Aztán: ütőhangszerek. Hárságyi Péter és Sárvári Kovács Zsolt dobokon játszik, Szalay Péter tablázik, Nyusztay Iván ghatamon, és kandzsirán ezek indiai hangszerek , Geröly Tamás ütőgardonon játszik. Dj Titusz lemezeken. Kovács Márton tánclépéseit is a ritmus szekcióhoz sorolom. Babos Károly kongán közreműködik. -Mikor jelenik meg a lemez? -Jelen pillanatban még nincsen kiadónk. Ennél a lemeznél kicsit fordítva működtek a dolgok, mint egyébként szoktak. Általában van a kiadó, akinek megtetszik valami, és azt mondja hogy ennyi pénz van rá, menjetek stúdióba és ennyi idő alatt vegyétek fel. Aztán megnézik hogy jó-e, és eldöntik, hogy az elkészült anyagból mit adnak ki. Nálunk mindegyik szám kiadásra kerülhet, mind megüti a mércét, de még nem indult el a kiadás mechanizmusa. Nemrég lett kész a keverés, aztán jöhet a kiadó keresés. Úgy gondolom, hogy októberben van esély arra, hogy megjelenjen. -Ha nincs kiadótok, akkor milyen pénzből ment ez a két éves munka? -Kővari Zsolt fizeti a saját zsebéből, mint mecénás. Ő egy herceg. Nem az anyagi haszon, hanem maga a mű érdekli.
diszkográfia:
1994 - 1996 Kiss Ferenc: Vízöntő Kor Vízöntő: New Wave Kampec Dolores: Zúgó/Rapid Grencsó Kollektíva: Plays Monk Szvorák Kati: Aranyoslábú iglice
1997-1998 Dél-Alföldi Szaxofonegyüttes: Esthajnal Kispál és a Borz: Happy Borzday Grencsó Kollektíva: In Ragtime Kispál és a Borz: Holdfényexpressz, Ágoston Béla: Bábkazenetta
1999 - 2001 Kiss Ferenc: Nagyvárosi bújdosók/Outlows of the city Szvorák Kati: Napfogyatkozás/Eclipse Dél-Alföldi Szaxofonegyüttes: Kalamona Ágoston Trió és Vendégek: Lakni, lakni/Live and Live Odessa Klezmer Band: Izsák Száraz Fája Folkestra: Mamikám Ágoston: Kind of Borz/Borzene
13:52
