interjú [hazai hangok]  2001. június 20. szerda   17:26

nincsen hozzászólás

   -Mondjatok egy pár szót magatokról, csak hogy ne keljen hülye lead-eket írnom, inkább ti meséljetek!
   -Elvis: Akkor kezdjük Incivel, aki nincs itt. Ő a dobosunk, Ilniczky Péter, becenevén Inci. Nálunk is, mint a Kozsó-csapatokban, mindenkinek van beceneve. Szóval Inci 19 éves, most végzett gazdasági informatika szakon technikusként. Ez a jóképű srác itt mellettem Pierre, Egri Péter, a basszgitárosunk, ő 21.
   -Pierre: Igazság szerint február 29-én születtem, úgyhogy csak öt éves vagyok. Tavaly nagy szülinapi bulit tartottunk, egy hordó sör fogyott el a tetőn az egyetemen. És programtervező matematikusnak tanulok az ELTE-n. Csak sajnos ez a lányok körében rendkívül népszerűtlen, ezért ezt kevesen tudják rólam. Vagy állatorvos szoktam lenni, vagy csillagász, vagy valami romantikus dolog.
   -Elvis: Én meg Gálócsy Dávid vagyok, Elvis. 20 múltam. Villamosmérnöknek tanulok a Műegyetemen, immáron második éve. Rendkívül lelkesen küzdök a bent maradásért, több-kevesebb sikerrel, persze eddig még minden problémát áthidaltam.
   -Ez az első fellépésetek? Vagy debütáltatok mar?
   -Elvis: A születésnapomon volt az első nyilvános fellépésünk egy csepeli próbateremben, ami valójában óvóhely. Egy olyan, teljesen szétmorzsolódott épületben, amit csak az nem akar lebombázni, aki vak. December 2-án volt a koncert, egy időben a 24 órás Index fesztivállal, ami komoly konkurenciát jelentett. Kicsit szerényebb volt a közönség, mint most, és nagyobb volt a tér, messzebb álltak az emberkék. Úgyhogy ebből a szempontból ez a Ludas fellépés sokkal jobb volt. A fények is jobbak voltak itt. Azóta ez volt az első koncert. Készültünk rá elég sokat.
   -Pierre: Szerintem is jól sikerült, jól éreztem magam, de voltak hibák, olyanokat hibáztam, amit próbán nem szoktam.
   -Szerintem nem nagyon jött le a színpadról, mármint nemigen lehetett felfigyelni a hibákra.
   -Pierre: Még szerencse, hogy nem ismeri a közönség a dalainkat, egyből átláttak volna a szitán. A legtöbb dal saját, Elvis írja őket.
   -Milyen technikával dolgozol?
   -Elvis: Kitalálok egy zenei témát, azt megmutogatom a többieknek, aztán jön a szöveg. A próbákon meg már együtt fejlődik a kettő.
   -Pierre: A dobot teljesen az Inci teszi hozzá, van hogy csak akkordok vannak meg, vagy egy-két ütem, aztán szép lassan felépül.
   -Mióta zenéltek? Csak úgy eszetekbe jutott, hogy csinálni kéne valamit, vagy jártatok is zeneiskolába?
   -Elvis: Az Inci két éve dobol, kitalálta, hogy dobolni akar, és el is ment tanárhoz. Úgyhogy valójában ő köztünk a legképzettebb. Én a Szigeten kezdtem el gitározni. Mikor máskor? Nagy elhatározás volt. Leérettségiztem, jött a nyár. Két éve terveztem már, hogy gitározni fogok, de csak azon a nyáron érett meg az elhatározás. A Sziget második napján vettem egy gitárt, egy évig autodidakta módon tanulgattam, aztán egy év múlva szintén a Szigeten összefutottam egy sráccal. Kiültünk a rétre gitározni, odajött ez a srác, leült, elkérte a gitárt, játszott, és jól tudott. Kérdeztem tőle, hogy tud-e valami tanárt, mondta hogy persze, ő az. Megállapodtunk az árban. Azóta járok gitártanárhoz. Emelte ugyan az árat, és nagyon messze is lakik, de mindegy. Jó hozzá járni.
   -Pierre: A Ladybird gitárosa behozta a suliba a gitárt, én akkor még soha életemben nem láttam gitárt, csak hallgattam legfeljebb, pengettem egy-két hangot, totál nem tudtam semmit, össze-vissza fogtam, de tetszett, úgyhogy vettem egyet magamnak is. Aztán gondoltuk jó lenne összehozni valami bandát. Én nem jártam tanárhoz. Aztán a Ladybird gitárosával meg egy-két emberrel csináltunk egy bandát, ami nem nagyon működött, fel is oszlott. Az Elvis-szel meg van egy közös ismerősünk, Zita, akit mindenki ismert. Ő a menedzserünk. Tudod, ez úgy működik, hogy valaki fantáziát lát egy zenekarban, felkarolja, és intézi az ügyeit. Na, nálunk ez pont fordítva volt! Mi láttunk a Zitában fantáziát, mert jó kapcsolatai vannak, ő is lelkes volt, de hagyjuk szegényt, különben is ma van a névnapja.
   -Akkor mióta is játszotok együtt?
   -Elvis: Még nem jártam gitártanárhoz, de már 4-5 hónapja gitároztam, amikor összeakadtam az Incivel. Ez úgy másfél éve volt. Kitaláltuk, hogy elmegyünk próbálni, aztán majd meglátjuk. Akkor még elektromos gitárom sem volt, úgy kellett kölcsönkérnem. Mai napig hálás vagyok annak a gyereknek, aki, asszem, két alkalommal is odaadta a gitárját. Csak volt egy apró félreértés: megbeszéltük hogy visszaviszem a gitárt egy próba után, de elhúzódott a munka, valami egy órás késéssel értem volna a megbeszélt helyre. Gondoltam, úgysem vár meg, ezért hazamentem, felhívtam, de nem volt otthon, úgyhogy valószínűleg várt rám. Visszamentem a találka helyre, 10 perccel kerültük el egymást. Ez már három óra késés volt. Azóta nem kaptam kölcsön a gitárját. Különböző helyekről kértem, mígnem megtaláltam ezt a jó kis gitárt.
   -Valami olyasmit hallottam, hogy Kispál eladja a gitárját
   -Elvis: Melyiket?
   -Barna (a riporter jóbarátja): Már eladta
   -Elvis: A fene! Na mindegy, úgyse lett volna rá pénzem. Csóró zenész vagyok, meg egyetemista is ráadásul Visszatérve a gitáromhoz. Szóval egy éve a vizsgaidőszak előtt vettem meg, de kompromisszumokat kellett kötnöm. Anyu azt mondta, hogy nem vihetem haza a gitárt, mert akkor gitározom és nem tanulok. Úgyhogy leraktam egy haveromhoz. Azóta megy ez az együttes Space néven. Akkor még egy másik basszusgitárosunk volt, aki kilépett. Aztán megtaláltuk a Pierre-t Zita révén és a mostani felállásban tavaly szeptember huszonakárhanyadikán volt az első próbánk.
   -Hol próbáltok?
   -Elvis: Csepelen próbáltunk egy ideig.
   -Csepel kultikus hely. Sok nagy zenekar próbál ott még ma is.
   -Elvis: Igen, a Csepel művek területén. Aztán valami haver révén ráakadtunk egy nagyiccei próbateremre, közel az Őrs Vezér térhez. Barátságos hely, barátságos ár, gyakorlatilag akkor megyünk, amikor akarunk. Azóta ott van egy kis lyukunk a pincében.
   -Mikor léptek fel legközelebb?
   -Elvis: Szépen gyűlnek a számok, most egy albumra való van nagyjából kész állapotban, de hát elég nehéz demot csinálni, úgyhogy akkor és ott próbálunk fellépni, amikor és ahol csak tudunk. De sajnos nem tudom, mikor játszunk legközelebb. Adtunk be anyagot a Szigetre, de sajnos visszautasítottak, de az EFOTT-on is próbálkozunk, onnan még nem jeleztek vissza.
   -Hogyan jellemeznétek saját zenéteket?
   -Elvis: Kicsit depressziós. Sokan azt mondják hogy Merilyn Manson-os, de szerintem ez nem igaz, mert gyakorlatilag nem is ismerem. Egy albumukat hallottam mielőtt feldolgoztuk volna a. számukat. Ezért nem lehet rám hatással, de mégis olyan lett. Szóval depressziós, szomorkás, kicsit életunt, nagyiccei rock. Alapvetően rock zene. Elborult metál, azt mondta az öcsém is. Pár feldolgozást is játszunk, például U2-t, Nine Inch Mails-t, Marilyn Manson-t, Silver Chair-t, és van két E. A. Poe vers megzenésítésünk, az Alone, meg a Dream Within a Dream, de egyébként saját számokat játszunk.
   -Nekem az jutott eszembe, hogy progresszív underground, de hát ez sem jelent semmit.
   -Pierre: Ezt mondták már mások is. Hát igen, ez egy tágabban értelmezett rock zene, ami megzavarja az embereket, mert a rock zene amúgy is tág fogalom. Mi sem nagyon tudjuk, hogy milyen stílust is játszunk, ráadásul nincs is nagyon olyan zene, vagy zenekar, ami befolyásolna minket. Első próbán nagyon meglepődtem, mert én még a U2-t sem ismertem
   -Milyen terveitek vannak a közeljövőben?
   -Elvis: Egy normális demo-t mindenképp akarunk készíteni, aztán sokat fellépni, zenélgetni, olyan zenét játszani, amit mi is szeretünk, és másoknak is tetszik. A szüleim meg szeretnék, ha lediplomáznék, persze én is. Mindenképp fontos, hogy legyen egy diplomám.
   -Azt vettem észre, hogy a szövegek és a zene egészen jó kis összhangban vannak, csak azt az egyet mondjátok meg, hogy miért angol nyelvűek a dalok?
   -Pierre: Nemzetközi sikerekre pályázunk (hatalmas, ellenállhatatlan vigyor).
   -Elvis: Az angol sokkal egyszerűbb, mint a magyar. Valahogy jobban ki tudom fejezni magam angolul. Ha bármelyik szövegbe belegondolok magyarul, akkor olyan hülyén hangzanak. Rengeteg hazai együttes szövege furcsán hangzik számomra.
   -Tervezitek, hogy más hangszerekkel is kiegészítsétek a hangzást?
   -Elvis: Tervezünk egy billentyűst, van is valaki, csak épp soproni. Elég nehéz megoldani a cuccok szállítását, reméljük nyáron valami megoldást találunk. Legalább a próbákat össze kéne hozni valahogy. Énekesnőn is gondolkozunk, de az már más stílus lenne
   -Kik jönnek el a koncertjeitekre?
   -Elvis: Haverok. Sajnos tőlük nem mindig kapunk komoly kritikát. Idejöttünk, hogy játszunk ismerősöknek, de a koncert végen odajött egy srác, a végén keveredett elő, nem is ismertem. Mondta, hogy tök jó volt, meg jön legközelebb is, meg minden. Ez nagyon jól esett.

azonosító (nem kötelező):	ellenőrző kód:	gépeld be ide:

új hozzászólás írása: