szerző: UtazóVictor Rise és PASO 2007. február 20. Süss Fel Nap
Jó kis estének néztünk elébe, mert újra láthattuk Victor Rise (USA/BR) igen kiváló ska /dub basszusos arcot, aki csak leheletfinom mozdulatairól ismert a ska és dub kultúrköreiben. Igen, most sem csalódtunk, hacsak annyiban nem, hogy kis urbanizálódott fijaink/jányaink nem szeretik, ha a városi baglyok huhogását nem hallják, valamint azt, ha korábban kezdődik a program, mint a napfelkelte - értsd ez alatt a testvérek között a korai, azaz a 21 órás program kiírást.
Ilyen kesergést nem először olvashattatok tőlünk, de még ezzel a késői kezdésű rémképpel a tudatunkban is jól tudtuk érezni magunkat, mert Victort, a kis kopaszodó basszuszsenit újra hallhattuk, igaz, már nem a lényegesen nagyobb Gödörben, hanem itt a Süssiben, ahol most nem volt olyan számottevő tolongás és a vele járó lökdösődés. Ennek ellenére mégis jó tudott lenni a hangulat, és aki itt volt, az ez alkalommal se tett rossz lóra. Véleményem szerint KRSA-ék, Lipiék amihez nyúlnak, az biztos siker lesz, és maga az egész PASO felépítmény is jó veteményes, akik ezzel a forradalminak nem mondható PASO Roots Rockersszel ütötték el a skaingolók idejét. Egyébként nem sok változást lehet felfedezni a PASO és a PASO Roots Rockers között, mert a tagok ugyanazok voltak, csak szaxofon nem volt a produkcióban. Ellenben egy Djs effektes, pozanos valamint egy hegedűs arc viszont felhizlalta a produkciót. Véleményem szerint ezzel a zenekari taghiánnyal és tagbővítéssel színt adtak az egész PASO légkörnek. A műsorukban megszólalt dalok ugyanazok voltak, de valahogy mégis másképp szóltak. Ez kérem szépen, ez maga a művészet és nem Kurtág, Schoenberg vagy Stravinsky. Nem kellett ahhoz komplett Bartók Elemzők Köre, hogy a jelenlévők megállapítsák, hogy amit hallanak, az jó. Ha a lényegben nem azt keressük, hogy a bulvársajtó kit és mivel hozott összefüggésbe - mert az a kutyát se érdekli -, hanem azt, hogy miért nem fektet kellő hangsúlyt és figyelmet az ilyen meghatározó súlyú előadókra ha már itt lép fel -, mint Rise, mert véleményem szerint nem eladható és érdekes a tömegnek De vonatkoztassunk el ettől, mert nem mindenki vevő a bulvár sajtóra, és ez így van jól. Így legalább főképp azok jöttek el erre a koncertre, akik nagy ívben szarnak a bulvárra és szeretik a jó muzsikát. Mert a PASO és ikerszerve, PASO Roots Rockers és velük együtt Victor Rise a jó kategóriába tartoznak, se több se kevesebb.
No de a lényeg mégis az volt, hogy ők a nagyon komplett és még jobban felkészült PASO különítmény, a PASO Roots Rockers tényleg kiadós jó bő órásra sikeredett muzsikájukra mulathattunk. Végülis, aki megszokta a PASO muzsikáját az se lepődött volna meg a produkció egészén, mert az nem sokban tért el magától a PASO tradicionálistól. Az a két pózan és trombita felállás azért magáért beszélt, igazán jól kiegészítették egymást és nem különben - zeneileg - jól ki volt ez találva, annyi biztos, hogy ezek az arcok tudják, hogy mit is akarnak. Pont ehhez a gondolathoz tartozik, hogy nem is olyan rég láttam egy latin csapatot, akik három pozannal nyomták végig a salsát, ez még inkább harmonikussá tette az egész akkori produkciót. No ehhez a komoly felálláshoz csatlakozott a koncert végén Rise, aki mint ünnepelt sztár leheletfinom mozdulataival folytatta a showt, de már mint oszlopos PASO Roots Rockers-tag. Neki és a PASOnak sem okozott gondot, hogy mi legyen terítéken. A rövidkére sikeredett fellépése - ez a három számot takart - részben indokolt volt, mert mostani fellépésén nem kifejezetten a hangszeres előadásra koncentrált, hanem a mixeire és zenei ötleteire. A zenei nagyságára most nem a basszusgitárjával akarta felhívni a figyelmet, hanem a sajátos házi stúdiójára, amely egy 16 sávos keverőt, effekt-hegyeket és egy szintén 8 sávos stúdió orsósmagnót tartalmazott egy kamerával kiegészítve. Míg mások kettő netán három Dj. lemezjátszóval és számtalan bakelittel fokozzák a hangulatot, addig ő szakított ezzel a szokásjoggal. Hangsúlyozom, érdekes volt látni és hallani, ahogy kezei elkalandoztak, tekertek, toltak, megállított, gyorsított, visszatekert és csikarta ki dub-ot a hangfalakba. Az így kapott érdekes elegy mind látvány szintjén, mind hangzásában magáért beszélt, érdemes volt mind a beállásnál, mind a PASO-koncertet követően megállni és figyelni őt.
14:17
