hosting: Hunet
img_up/1611/bannerc96814ea.gif
  cikkekfotók        
lemezajánló [válogatás]  2007. március 1. csütörtök   11:11
nincsen hozzászólás

szerző: Eugene
Rock S’Cool – válogatás
SPV

  Nem számítanak újdonságnak a kiadók által szabadjára engedett válogatáslemezek, lévén ez is egy módszer a hamarosan megjelenő (vagy már megjelent) albumok promotálására, ráadásul ez jóval jövedelmezőbb, mint az újságokban elhelyezett hirdetések. Meg lehet érteni őket A dalkiválasztás azonban kulcsfontossággal bír, ugyanis egy-egy rosszul kiválasztott nóta mind a zenekar megítélését, mind a lemezeladásokat leamortizálhatja. Lássuk, mi a helyzet a SPV válogatásával:
  
  Nagy név adja meg az alaphangot, a Motörhead Sucker-je egy milliméternyit sem tér el (szokásosan) a már régen kitaposott ösvényről: Phil Cambell nyers rocknroll riffjeit, Mikkey D atombiztos dobolását, Lemmy ráspolyos hangját ellenszélben is meg lehet ismerni. Amennyire ez pozitív, úgy megvan a veszélye is: a megbízhatóság néha gyengébb dalokat is szül. Ezt a felvételt nem tartom nagyon erősnek, hiányzik belőle valami plusz (szerintem egy erős refrén). A fanatikusokat ez persze nem érdekli, így sem a Motörhead reputációján, sem az eladási eredményeken ezúttal sem eshet csorba.
  
  A Saxon esetében szintén biztosra megy a kiadó: semmi kísérletezés, csak klasszikus heavy metal: ezt nyújtja a To Hell And Back Again koncertverziója (egyébként a szám a Breaking The Law cseppet gyorsabb leképezése is lehetne). Biff hajlít néhány emlékezeteset, a verze pedig kis túlzással emlékezetesebb, mint maga a refrén. Nem ez a legerősebb nótájuk, erre a nyakamat teszem, ám vélhetően egyik félnek sem kell majd más munkát keresnie az eredmények ismeretében
  
  Nem különbözik sokban a Metal Church az eddig tárgyaltaktól, csak annyiban, hogy a Mirror Of Lies szerepeltetése igazi telitalálat, ez egy kifejezetten erős csapás, minden a helyén van: jó a számfelépítés, eltalált az énekdallam, ráadásul még egy kimunkált gitárszólót is rejt. Ez a szám nagy reményeket hordoz magában, több mint egyszerű rutinmunka.
  
  A Sepulturáról már nem nyilatkozhatok ilyen lelkesen, ennek meg is van az oka. A banda szekere nemhogy megakadt a Roots óta, de már nagyban csúszik is le a lejtőn. Nu metal korszakban ragadt, primitív gitártémák, -nyűvések, színtelen ének jellemzi a False című számot, akárcsak a Sepultura utóbbi hét évét. Nincs vita, ez egyértelműen a lemez mélypontja.
  
  Egy színvonal-görbe felfelé ívelést követően Tim Ripper Owens és saját bandája, a Beyond Fear robban be egy igazi power metal tirádával: a Scream Machine maga a mennyország lehet az énekes számára, itt aztán rendesen kiélheti magát (ki is éli). Sikolyok, egy csepp (szándékos) Painkiller-utánérzés, a végén pedig elképesztő módon eltalált (iker)gitármelódia: mennyország ez a power metal hívek számára is. Egyéniséget ugyan nagyítóval sem lehet erre találni, de inkább a Scream Machine-t hallgatom, mint mondjuk a Primal Fear Angel In Black-jét (ez is egy Painkiller-hasonmás).
  
  Újból klasszikus brigád jön a sorban: alaposan meglepett a Sodom City Of God-ja, leléptek a gázpedálról, s a lassulás ezúttal egy kimondottan lapos dalt eredményezett, emellett a hangzás is érdekes mód vékony. Nem ezt vártam a német thrash legendától, és valószínűleg nem csak én érzek így. Nem a megszokott csapásirányban haladnak tovább, ennek az eredménye erősen kérdőjeles lehet
  
  Nem átlagos dolog egy instrumentális dalt válogatásra tenni, de a Moonspell ezúttal így járt a Sons Of Earth-tel. Elsőre én is meghökkentem ezen, a rövidke szóló után már vártam, hogy megszólaljon végre Fernando búgó orgánuma, de hát csak nem akart Szerintem ez a tétel az égvilágon semmit sem villant fel a Memorial albumból, annak irányvonaláról. Szóval baklövésnek érzem ezt a döntést, egy fogós (és énekes) nóta kiválasztásával mind a kiadó, mind a Moonspell nyert volna. Így nem tudom Kellemes szösszenet amúgy, de sokat nem nyom a latba.
  
  Egy igazi rock-sémával indít Axel Rudi Pell, ahogy kicsiholja gitárjából a Rock The Nation kezdő témáját, s ugyanez a séma köszön vissza a később is, konkrétan a Status Quo-, Sweet-ízű, együtténeklésre buzdító refrén alatt. Egyszerű, mint a pofon, de nagyot is üt, ahogy kell. A rajongók biztos, hogy nem törik össze a lemezt, miután megvásárolták.
  
  A korong leglágyabb dalát a Cheap Trick szolgáltatja: a Perfect Strangerst a legkönnyebben a Beatles és valamilyen alternatív csapat keverékeként írhatom le. Amúgy ez is kellemes a maga módján, előjönnek a gyerekkori, Beatles-el kapcsolatos emlékeim, akkoriban ugyanis sokat hallgattam a négy gombafejűt. A Cheap Trick-kel nem fogom ugyanezt tenni, de megteszik majd helyettem az igényes, vokálcentrikus rockzene hívei.
  
  Élőben döngeti el nekünk a Kickstart My Heart című klasszikusát a Mötley Crüe, a valószínűleg egy arénában készült felvétel duzzad az energiától, feszesen játszik a négy party animal, nem érheti kritika a ház elejét. A ház belsejét már egy kicsit, de ez a Kickstart My Heart hibája, lévén van a Mötley-nek ennél jobb száma is, ami jobban megérdemelte volna a kiválasztást.
  
  És hogy teljes legyen a kínálat, a Zebrahead (ilyen nevet) pop-punkkal kedveskedik nekünk, de ezt az én gyomrom nehezen fogadja már be. Egy időben tele volt ehhez hasonló bandákkal az MTV, azóta a trend le(jjebb)csillapodott, úgyhogy kétlem, hogy a Zebrahead lesz majd az SPV aranytojást tojó tyúkja.
  
  Hát, nagyjából így néz ki ez a válogatás. A legtöbb esetben jól választott az SPV, de a Moonspell esetében mindenképpen megérdemelnének egy, a borítón látotthoz hasonló dádát a kiadó illetékesei



Szólj hozzá!
azonosító (nem kötelező):ellenőrző kód:gépeld be ide:

új hozzászólás írása:




 Hozzászólások:
 nincsen hozzászólás


 kapcsolódó linkek: 

Az SPV oldala

 programajánló: 
2022. július 7.
Five Finger Death Punch + Hollywood Undead
2022. július 9.
Két hét múlva jön az Alpárfeszt – az ország legzöldebb underground kisfesztiválja
2022. július 11.
Judas Priest - 50 Heavy Metal Years Budapesten is
 a rovat legfrissebb cikkei: 
Drawing: Vol. 6
KabinLáz: Kihajolni Veszélyes EP
Born Again: Mesevilág
Agregator: Semmiből – A Semmin Át
Impovizatív jazztechno performansz Szipka-loops új lemeze
Frank Blackfire: Back On Fire
Megjelent a Quimby 25 éves születésnapi Aréna koncertje DVD-n
Megjelent a Tárkány Művek negyedik nagylemeze: Magyar konyha támad
Sabaton: The Last Stand
 kiemelt 
Simply Red
  
2022

Első Emelet 40, Berkes 60 - 2 az egyben – Születésnapi nagykoncert
KISS - End Of The Road Tour
Pearl Jam Budapesten
Sting (My Songs), Joe Sumner a Papp László Budapest Sportarénában
 friss hozzászólások 

Nemzetközi játszótér az MTV-vel - Kiállítás világszerte az MTV Swatch Playground alkotásaiból (1)
OneRepublic: Never Ending Summer Tour (1)
Premier: meghallgatható a Symbiosis 5 jazz zenekar bemutatkozó kislemeze (1)
Böngésző
rovatok
hírek
fotó
videó
előzetes
beszámoló
interjú
lemezajánló
magazin
kultúra
előadó
napló
alrovat ajánló
asztaltársaság
blog
botrány
dalszöveg
díjátadó
életrajz
építészet
festészet
film
gasztronómia
háttér
internet
kis pipa
médiaművészet
mese
posztumusz
próza
retro
rizikófaktor
skandalum
szobrászat
tévématiné
vers
PlayDome ajánló
PlayDome magazin

Partnerek
Concerto
Live Nation
Livesound
Tukker Booking
New Beat

Impresszum
Médiaajánlat
Adatvédelem

 címkefelhő
 chrisopher nolan    arkan    ticketexpress    friendly fires    david byrne    grave    ulver    akela    pókember    rotten sound    leleményes hugo    beckinsale    warner bros.    the limousines    szerencsecsillag    serious black    magrudergrind    blues b.r. others    omen    the adjustment bureau    kate nash    disturbed    deathcore    virgin steele    prong  

img_up/1611/bannerc96814ea.gif
Copyright 2000-2022 Underground Magazin
Minden jog fenntartva! A lap bármely része csak engedéllyel használható fel!