hosting: Hunet


  cikkekfotók        
beszámoló [koncert]  2007. március 4. vasárnap   11:13
nincsen hozzászólás

szerző: Utazó
Oscar Guzman
2007. február 9. Almássy tér

  Oscar Guzman a maga egyszerűségével besétált a szerényen megvilágított színpadra nélkülözhetetlen hangszerével - mely nélkül szinte elképzelhetetlen lenne a flamenco , leült és elkezdte kétrészes, megközelítőleg 60 perces produkcióját. Ekkor már csak az a hat húr és a varázslatos 10 ujj dalolta el Andalúzia több mint 200 éves búját, bánatát, hétköznapjait. Pontosan úgy, ahogy azt néhai mesterétől, Jorge Tomes „El Moro”-tól tanulta, akitől elsajátította a flamenco írott és íratlan szabályait, mert ezt a muzsikát az andalúziai társadalom legalsóbb rétegeiben élők, maga az egyszerű pórnép tagjai - kalandorok, vándorok, földmunkások, bányászok, kovácsok, halászok, kosárfonók, vályogvetők és cigányok - vitték tovább nemzedékről nemzedékre. És ez a lényeg, mert a flamenco ténylegesen elképzelhetetlen lenne cigányok nélkül. Lásd például a nemzetközileg is legismertebb muzsikusunkat, Snétberger Ferencet, aki már jó ideje Berlinben alkot, és ő játéka is szinte elképzelhetetlen lenne a flamenco nélkül.
  
  De megcáfolhatatlan tény, hogy Spanyolországban maradt fenn és innét tudott világhódító útjára lépi ez a tradicionális műfaj. Akárhogy is nézzük, itthon leginkább műkedvelők és hobby flamencoisták űzik ezt a műfajt. Természetesen azért akadnak kishazánkban is igazi vérű muzsikusok, itt van például az előbb emlegetett Snétberger Ferenc is. Épp ezzel kapcsolatban volt jó, hogy felvezetésként a rendezvény legelején láthattunk négy amatőr lányt, akik zászlójukra tűzték a flamenco tánc bemutatását. Bizonyára lelkesek voltak, legalábbis ezt akarták elhitetni a publikummal. Megpróbálták a tanultak alapján és nem az érzelmek alapján bemutatni a flamenco táncot. Sajnos csak demonstrálták azt, mert semmi olyan nem jött le a táncukból, amit érezniük/ éreznünk kellett volna. Pedig mennyi szépséget, tüzet rejt magában ez a műfaj. Tény, hogy a négyesből csak két leányzónak köze ehhez a tánchoz. Mert ugye a flamenco az flamenco, és nem keverendő össze mással. Alig 15 perc alatt többször mentek le, s jöttek vissza a szüleik örömére. De sajnos a flamenco alapszabályait nem tartották be, mert ez nem csupán egy zenei stílus, hanem a génjeikben kellett volna hordozniuk e tánc kifejezését és üzenetét. Mert a flamenco az az élő művészet, mely egyben egy életstílus is, mely megengedi megérteni egy idegennek is a mindennapos létezést. Az ő táncukban nem véltem felfedezni az „El Baile”-t, a mélyről jövő őszinteséget és a táncból felszabaduló nőiesség kihangsúlyozását, azt kihívó eleganciát, mely alapból gyönyörködtette volna a nagyközönséget. Épp azért volt jó látni őket, látni, hogyan nem szabad kiállni a nagyközönség elé.
  
  A bemutatójuk után jött Guzman s mindenkit meggyőzött, hogy kell ezt a műfajt játszani. Igen, meggyőzött mindenkit arról, hogy nem mást, hanem a flamencot a tradíciót hallottuk, ahogy azt Paco de Lucía és sokan mások játsszák. Itt van pl.: Pepe Habichuela, Juan Carlos Romero, José Antonio Rodríguez, José Manuel León, Raimundo y Diego Amador, Gerardo Núńez, Pedro Sierra, Moraíto, Juan Diego, Manolo Sanlúcar, Antonio Rey, Gerardo Núńez, Vicente Amigo, Juan Diego, Tomatito, Vicente Amigo, Serranito, Óscar Herrero, Nińo Josele és végül ebből a felsorolásból látható, hogy nem kevesen űzik ezt a műfajt
  
  Kis kitekintés után újra visszatérek néhány gondolat erejéig Oscar Guzman produkciójára. Nem véletlenül tudta meghódítani a világot az 1971-ben született flamenco-mester, mert ahogy azt a legelején ecseteltem, nagyon szerényen, átéléssel adta át a flamenco muzsikát a publikumnak. Játéka nem csak telis-tele volt flamenco gitáros bravúrral, hanem azon túl is mély tisztelettel mutatta be szerzeményeit a publikumnak. Az elhangzott darabok között igencsak tört angolsággal néhány gondolat erejéig narrálta a dalokat, azután újra és újra elbűvölte hibátlan andalító játékával a közönségét. Mindannyian csodáltuk bravúros fegyelmezett ujjtechnikáját és az egész előadását. Végülis semmi más nem kellett ehhez a produkcióhoz, csak egy igen kiváló muzsikus, aki el tudja feledtetni velünk a múló időt, mert a flamenco ilyen. A produkciója végén mosolyogva távozott, hogy az utána következő Verde Del Mar, azaz a tenger zöldje formáció pattogós és zajos flamencotól sem mentes produkciójával záruljon ez az este. Én nem csalódtam a Verde Del Mar igen sajátos modern és hagyománytörő műsorát. Minden mozdulatuk és hangjuk körbe-körbe járta a flamenco muzsikát. Azonban az aranyos hangulatú melódiáik sok esetben kissé sziruposnak hatottak (de legjobb, ha személyesen győződsz meg róla, hogy igaz-e ez az állítás). Egyébként a négytagú muzsikus gárda legfőbb erényének tartom, hogy a szerteágazó flamenco muzsikájukat olyan elmélyülten és művészien tálalták, hogy elfelejthettük az itthon uralkodó négy évszak legzordabbikát és a hétköznapok gátlástalanságát



Szólj hozzá!
azonosító (nem kötelező):ellenőrző kód:gépeld be ide:

új hozzászólás írása:




 Hozzászólások:
 nincsen hozzászólás


 kapcsolódó linkek: 

Oscar Guzman

Verde Del Mar

 programajánló: 
2025. december 3.
The Subways (UK) - For Eternity Tour 2025 (Dürer Kert - Budapest)
The Subways For Eternity európai turné (Dürer Kert - Budapest)
Megvan a decemberi The Subways jubileumi turnéjának két előzenekara, így teljessé vált a lineup! (Dürer Kert - Budapest)
 a rovat legfrissebb cikkei: 
The Necks különleges fellépése Budapesten
Aephanemer, Valhalore, Dark Oath
Parkway Drive, Thy Art Is Murder, The Amity Affliction
Halestorm, Bloodywood
Metál szimfónia a Barba Negrában - Lacuna Coil
As I Lay Dying, Deathmask, Hypermass
Niia a Dürerben
The Offspring Supercharged worldtour - featuring Simple Plan Budapesten
Metál ostrom a Barba Negrában - új lemezzel tért vissza az Arch Enemy
Enter Shikari, DeathbyRomy
 kiemelt 
Újra összeáll a Heaven Street Seven a Budapest Parkban
  
Augusztus 8-án ismét színpadra lép a magyar alternatív könnyűzene ikonikus együttese, a Heaven Street Seven

Apparat bejelentette új albumát és európai turnéját – magyar dátum is van a listán
Clutch 30: ikonikus album ünnepe és egy masszív rock hármas a Barba Negrában
Agnostic Front visszatér Budapestre – a New York hardcore öröksége február 24-én újra felrobban a Dürerben
Lennaissance: Lenny Kravitz újraírja a saját reneszánszát Budapesten
 friss hozzászólások 

Darkest Hour (USA), Bridge To Solace, Suppression(USA), Wall Of Sleep, Casketgarden (1)
Az Arcturus Budapesten (1)
Éljen a diktatúra! – drMáriás retrospektív kiállítása a Godot Intézetben (1)
Böngésző
rovatok
hírek
fotó
videó
előzetes
beszámoló
interjú
lemezajánló
magazin
kultúra
előadó
napló
alrovat ajánló
asztaltársaság
blog
botrány
dalszöveg
díjátadó
életrajz
építészet
festészet
film
gasztronómia
háttér
internet
kis pipa
médiaművészet
mese
posztumusz
próza
retro
rizikófaktor
skandalum
szobrászat
tévématiné
vers
PlayDome ajánló
PlayDome magazin

Partnerek
Concerto
Live Nation
Livesound
Tukker Booking
New Beat

Impresszum
Médiaajánlat
Adatvédelem

 címkefelhő
 overload    agent steel    death dta    aether realm    thor    oceanhoarse    frank blackfire    therapy?    fear factory    death in vegas    the hives    feszt.hu    rdø    krist novoselic    sziget 2010    pennywise    innerwrath    edguy    arcadia    chronicle    gackt    napalm death    sonar    kiske    tündérgyár  

r50
Copyright 2000-2025 Underground Magazin
Minden jog fenntartva! A lap bármely része csak engedéllyel használható fel!