szerző: Sőrés ZsoltA láthatatlan filmek klubja és az Artus Társulat: Sztélé a Ludwig Múzeumban 2006. október 28-án szombaton 18:00, Budapest - Művészetek Palotája (IX. Komor Marcell u. 1.)
Rozz Williams Nico B.: Pig / Disznó (23 perc, 1998) (fekete-fehér, USA)
A Pig a tragikus sorsú zseniális zenész, filmes, kollázsművész, performer, fetisiszta, szexuális lázadó, költő, énekes, a nálunk leginkább a Christian Death goth-rock / death metál frontembereként ismert Rozz Williams egyetlen filmje, amely szürreál-dada underground filmes vízió, mozgóképes rituális performansz egy sorozatgyilkos és áldozata allegorikus kapcsolatán keresztül a bennünk lakozó démonokról. A kaliforniai Death Valleyban forgatott film csodálatos audiovizuális költemény, amelynek zenéje Williams Premature Ejaculation (Korai Magömlés) című projektjének sötét-ambient, lassú zörejfolyamaira emlékeztet, s ahol filmre vitt részleteket láthatunk a szerző Why God Permits Evil (Amiért az Isten az Ördögöt megengedi) blaszfémikus kollázskönyvéből, titok-tárgyakból (szürrealista táska), a vér- és a materiálakció nyelvén elbeszélve, a bécsi akcionizmust, leginkább talán Rudolf Schwarzkoglert megidézve.
Nico B.: In Memory of Rozz Williams (6 perc, 2001) (színes és fekete-fehér, USA)
Nico B. videóra készített poétikus visszaemlékezése Williams Flowers (Virágok) című dalára.
Benjamin Christensen: Häxan / Boszorkányok (104 perc, 1922 + 8 perc rendezői bevezető, 1941) (fekete-fehér, svéd, svéd és angol felirattal, helyreállított teljes változat!)
Fekete mágia, blaszfémia, őrült apácák, középkori kozmológia, megszállottság, boszorkányszombatok, hisztéria, babona, kínzókamrák, inkvizíció avagy tények, fikció, objektív realitás, szemléltető-illusztrációs anyagok, egyes szám első személyű, ördögi, a korát ebben is jóval megelőző, szabadon alkalmazott narráció, a boszorkányság történeti-pszichológiai bemutatása sok humorral és iróniával. Christensen filmje nem csupán Luis Buńuel Lâge dor (Aranykor) című művének egyik előképe, hanem egyszerre az első, tudományos-demonstratív történelmi újrajátszás-film és mozgóképes álom-szürrealista opusz a Sátánt karizmatikusan megformáló rendező főszereplésével és korokon átívelő elbeszélésében, amelyben animáció és színészi játék, a filmből való rendezői kiszólás és színház keveredik furcsa eleggyé az egyszerre festő, történész, szociológus és öntudatos, úttörő filmes Christensen fantasztikus és groteszk világában.
A filmek információs vetítések keretében kerülnek bemutatásra. A filmeket DVD-ről vetítik. A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják!
A rendezvény látogatása 18 éven felülieknek!
A filmklub után, 2006. október 28-án szombaton 20.45-tól előbemutató a Ludwig Múzeum I. emeleti kiállítóterében:
2006 tavaszán a társulat a mexikói Chiapasban, az ősi és a mai maják földjén készült fel a most látható akciójára. Az Artus, a munka kezdeti, alkotói szakaszában együttműködött az amerikai Thunder Bay és a romániai Toaca társulatokkal. Mindhárom társulat a saját városában fejezi majd be a közösen megkezdett munkát, melynek témája és munka címe: Maja idő és árnyék.
A Sztélé végleges formájában, ez év novemberében lesz látható az Artus stúdióban. A maják tudták, hogy minden apró tettüknek következménye van. A folyamatos éber figyelmükből fakad jólneveltségnek tűnő szelídségük, amely voltaképpen évszázadok alatt kialakult rituális óvatosság. Kétféle idő van: most és nem most. A most cselekvése: az emberáldozat rítusa egy élő sztélé-prekonstrukció.
Alkotó-előadók: Dombi Katalin, Lipka Péter, Oldal István, Sőrés Zsolt, Téri Gáspár Alkotó munkatársak a sztélé kivitelezésében: Oldal István, Kocsis Gábor Zene: Edward Herbst (Thunder Bay Ensemble), Sőrés Zsolt Videó: Bodóczky Antal, Ernst Süss Fény: Kocsis Gábor Jelmez: Lőrincz Krisztina Produkciós munkatárs: Rácz Anikó Sztélé koncepció és rendezés: Goda Gábor
12:11
