beszámoló [koncert]  2006. október 25. szerda   16:53

nincsen hozzászólás

  Mondjuk örültem volna neki, ha a kilencre kiírt koncertet nem tízkor kezdik... Mit tehet mást az ember ebben az egy órában, mint hogy sörözik? És ha már sörözik, újra fölteszi a régi kérdést: akkor ez most népi, vagy urbánus?
  
  A kettő egyszerre, tekinthetnénk föl korsóinkból, s örülhetnénk, hogy a Jorgosz és Lepe - sok más versenyző mellett újra megoldotta a magyarság egyik nagy dilemmáját, és megszűntette az évtizedek óta tartó megosztottságot. Annakidején, majd három éve lelkesedéssel és kíváncsisággal fogadtuk, hogy végre valakik nálunk is nekiláttak elektromosan megtördelni és megbolondítani a népi dallamokat, ütemeket. Aztán a lemez hallatán, én legalábbis, nem tudtam mit mondani. Jó volt, de nem gabalyodott egymásba az elektronika és a népdal. A népi és az urbánus vonal szépen, párhuzamosan zenélt egyszerre, mintha két külön magnóból szólnának. A népi vonal volt a vékonyabb inkább beütés, mint alapozás. És Jorgosz túl sokat dolgozta fel saját magát.
  
  De vajon hogy sikerül a második próbálkozás? Ez volt az este fő kérdése. Lehet, hogy a BF azért késett oly sokat, mert azt várta, hogy megteljen végre a csarnok? Merthogy feltűnően kevesen lézengtünk arrafelé. (Nálunk a Transglobal Underground is az A38-on lépett fel, de ott telt ház előtt, és ott még az egy órás késés is könnyedén megbocsájtható, lévén ez arrafelé rossz szokás.) A párszáz jelentkező azonban nem hiába várta a kezdést, mert azért tíz körül végre fölcsendültek egy, a katolikus Éneklő egyház című énekeskönyvből is ismert népi ima hangjai a színpadon, hogy aztán elszabaduljon a party-hangulat. El is szabadult, nem is mindig tudtam rájönni, hogy mi playback és mi élő. De a show tökéletes volt! Mondjuk a színpadon föltűnő ruhaköltemények közül kimaradt a népviselet, és túlreprezentálta magát a bizarr giccs, de istenem! Vajon felbukkan-e majd valamelyik háttértáncos a Megatáncban? Persze az is lehet, hogy az amúgy nagyon jó, de mégis kiesett hip-hop dancerek vigasztalódtak a Balkan Fanatik mögött. Kivéve azokat a kisebbségben levő pillanatokat, amikor néptáncosoknak adatott meg, hogy sokszor rappelés, vagy valami tuc-tuc alá táncolva hozzátegyék a magukét a produkcióhoz ők ezzel azonban máris túlképzettnek számítanak a tehetségkutató műsorban való szerepléshez. Megidéztük a Barbarot (pl.: Kerek a szőlő), József Attilát angol MŰfordításban, és zenéltünk a fasza gyerek Ganxsta Zolit nyomán Jorgosz marokra fogta azt, ami egy sámánnak nem hiányozhat, és bizonygatta, hogy ő kora ellenére is magas potenciállal rendelkezik.
  
  A legjobb húsz perc-fél óra csak eztán következett, amikor a Transglobal Underground három tagja segítségével többnyire a TGU dalaira rophatta urbánus táncát a közönség. Én nem roptam, mert azon elmélkedtem, hogy a magyar rapper mér azt kérdezi a közönségtől, hogy Are you ready? angoltudását nem most kéne bizonyítnia, hanem majd az öltözőben, amikor megköszöni Hamidnak, Ravnak és Sheemának, hogy eljöttek. Az egész este legmegkapóbb látványa a TGU-dobos volt, aki legalább annyira fonnyadt, mint Mick Jagger és Keith Richard együtt, és úgy dobol, mintha nem lennének csontjai. Azok kedvéért, akik minden kétértelműség esetében a negatív olvasatot választják: ez elismerő megjegyzés volt. A fél TGU levonulása után végre a főfogás, az új lemez következett, többek közt föl lettünk szólítva: Fordulj a fény felé!, és kijelentették, hogy: Tied vagyok! A végére azért újra a Barbaro segítette ki a fanatikusokat: Szállj le ide sólyom, hívogattuk mi is a köztársasági elnököt, ha mostanában úgy is mindenki vele foglalkozik. Hoppá, leütöttem egy magas labdát.
  
  Így, a produkció vége felé azonban elgondolkoztam azon, vajon a Balkan Fanatik nevű együttes miért Hungarikum címmel ad ki lemezt? Mer hogy hazánk földrajzilag nem Balkán, az biztos. Persze, sok az egymásra hatás, zenei téren (is). Vagy azér, mert Magyarországon működnek? Mert magyarul IS énekelnek? Mert van magyar tagjuk IS? Mert ha a válasz a lemezen keresendő, akkor vagy a zene rossz, vagy a cím. Ugyanis az album hungarikumot csak nyomokban tartalmaz. Itt-ott van egy kicsi népi-népieskedő beütése, de nem a népzenére épül, és az nem is itatja át a BF amúgy tökéletes party-muzsikáját. Summa summarum, az urbánus vonal kiütötte a népit (de így is maradnak, akik már Balkan Fanatikék előtt is minden erőlködés nélkül megtalálták a nép és urbánus közös nevezőjét). A Balkan Fanatik pedig a magyar könnyűzene sok más pontjához hasonlatosan csupán beteljesületlen lehetőség maradt, beleesve a régi magyar hibába, a tisztes, pár évnyi távolságból való trendkövetésbe. Ennyiben tényleg tipikus hungarikum.

azonosító (nem kötelező):	ellenőrző kód:	gépeld be ide:

új hozzászólás írása: