előzetes [fesztivál]  2006. október 11. szerda   10:33

nincsen hozzászólás

  November 18-án kerül megrendezésre a Heineken Thirst Studio zárógálája a Syma rendezvénycsarnokban, amely olyan színes zenei palettát vonultat fel, amelyben minden stílus szerepet kap. A gálán többek között a Groove Armada Sound System, a legendás De La Soul , a Szigetről lecsúszott Coldcut, és a tavalyi Thirst világgyőztes DJ Ronin képviseli azt a zenei nyitottságot és sokszínűséget, mely az egész tehetségkutató versenyt is jellemezte.
  
  Groove Armada
  
  A Groove Armadát az utóbbi évek legnagyobb kritikai elismerést arató dance formációi közt tartják számon. A két tagú csapat népes rajongótáborában olyan nemzetközi hírességeket is találunk, mint például Madonnát, aki számára a duó nem régiben készített egy remixet, vagy Sir Elton Johnt. A páros az Interview című neves amerikai magazin 30. éves születésnapi buliján is fellépett Elton kérésére, aki egyébként az esemény házigazdája volt. Mixeiket az illusztris meghívottak, köztük Johnny Depp, Calvin Klein, Liz Hurley, Jon Bon Jovi, Puff Daddy, Moby és Giorgio Armani, nagy lelkesedéssel fogadták.
  
  A Groove Armada pályája töretlenül ível felfelé, s nehéz elhinni, hogy karrierjük mindössze szűk 6 éve indult. Ekkor mutatta be barátnője a Yorkshire-i Andy Catót néhány Cambridge-i zenecsinálónak, köztük Tim Love Lee-nek, az Idjut Boys-nak és egy Tom Findlay nevezetű fiatalembernek.
  
  Az ad hoc társaság kellemes időt töltött együtt, beszélgettek, zenét hallgattak, gitároztak, s eközben Tom és Andy, a jazz, funk, diszkó és real house iránti közös lelkesedésük révén, összebarátkoztak.
  
  A tősgyökeres Yorkshire-i Andy zenei pályafutását egy szénbánya rezesbandájában kezdte, majd később őt választották Az év fiatal jazz zenészévé. Emellett a house zenének is megszállott rajongója lett, miután unokaöccse, az azóta a neves DIY csapat tagjaként elhíresült Digs bevezette őt az irányzat rejtelmeibe. Egész gyerekkoromat a zene töltötte ki emlékszik vissza Andy, aki számos hangszeren játszik, így többek közt harsonán, billentyűs hangszereken és gitáron. Mindent megtanultam a zenéről, amit a zeneakadémia falain kívül meg lehetett. 17 évesen egyébként oda akartam beiratkozni, de hál istennek, a szüleim lebeszéltek róla, s így megmaradtam a mindennapi valóság világában.
  
  A nu-house olyan más nagyságaival együtt, mint Harvey, Nuphonics és Tim Love Lee a Tummy Touch-ból, Tom, a duó másik tagjának fiatalsága is Cambridge-i száműzöttként telt a funk rajongás, DJ-skedés, illetve a basszusgitár és trombita jegyében. Később Manchesterbe költözött, ahol számos sikeres zenés este fűződött nevéhez, s ahol népszerű funk klubokban zenélt.
  
  Andy, az oxfordi Spectrum klubbeli fellépéssorozat után London felé vette az irányt, ahol megalapította Skinnymalinky house labelt. Eközben Tom szintén Londonban kötött ki, s hamarosan összeállt a páros. Első közös projektjük egy rendszeres klub-DJ fellépés volt Captain Sensual at the Helm of the Groove Armada néven (a nevet egy 70-es évekbeli Newcastle-i diszkóesttől kölcsönözték). A duó hamarosan elindította a Groove Armada projektet is, amelynek égisze alatt eddig már számos lemezt adtak ki. A projekt jó lehetőséget kínált számukra kreativitásuk kiélésére, ahol megszabadulhattak a house hagyományos 4/4-es béklyóitól.
  
  A Groove Armada első kislemeze 1997-ben jelent meg At The River címen a Tummy Touch Records gondozásában. Az eredetileg limitált 500-as példányszámban kiadott At The River valóságos tömeghisztériát okozott, vagy ahogy Kevin Braddock az NME-től megjegyezte A rajongók a nagymamájukat is becserélnék, csak hogy hozzájuthassanak egy példányhoz.
  
  A Tummy Touch még ugyanebben az évben kiadta a Groove Armada első önálló LP-jét is. A jazz és funk hatásokat house ritmusokkal és technikával ötvöző Northern Star eklektikus varázsa számos szakmai fórum osztatlan elismerését vívta ki (Mixmag, Jockey Slut, Select, Echoes, Touch), és a duó sajátos hangzásának jellemzésére megszületett a Nu-Med vagy Nu-Balearic kifejezés.
  
  1998 a Groove Armada leszerződött a Pepper Records-szal (a Zomba Records Dance kiadójával), s 1999 áprilisában If Everybody Looked The Same címmel piacra került az első kislemez a duó későbbi második, Vertigo című önálló albumának anyagából. A lemez a 25. helyre tornázta magát a szigetek zenei toplistáján, s ezzel a korábban a brit közönség előtt szinte ismeretlen Groove Armada berobbant az élvonalba.
  
  1999 júliusában az At The River második kiadása szinte azonnal a brit slágerlista 20. helyére ugrott, s az év végén megjelent teljes második album a maga 130 ezres eladott példányszámával aranylemez lett. Az LP anyagából egy harmadik kislemez is kiadásra került, az I See You Baby, amelyben a legendás Gramma Funk is közreműködőtt (s amelyben egy Norman Cook remix felhangzik). Ez a kislemez is 20. lett a brit toplistán.
  
  1999. kétség nélkül jó év volt a Groove Armada számára. Az eladási statisztikák alapján aranylemez címet szerző új albumuk a toplista 20. helyén landolt, s a Muzik Magazine szavazása szerint a Best Live Act (Legjobb élő zenei produkció) jelöltjei közé került, illetve a lemez elnyerte a Best Chillout Album címet a Ministry Magazine voksolásán.
  
  A duó 2000-ben is gőzerővel dolgozott, amelynek eredménye egy korlátozott példányszámú remix album, Groove Armada - The Remixes (a Vertigo 6 számát mixelték újra olyan neves zenecsinálók közreműködésével, mint DJ Icey, Attaboy, Kinobe és Tim Love Lee), a Northern Star újabb (Tummy Touch) kiadása, és a nagy sikerű Back To Mine (Vissza a bányához) válogatás (DMC). Emellett (9 tagú zenekarukkal) egy amerikai koncert turnét is végigcsináltak, illetve állandó fellépői DJ-i voltak a New York-i Twilo klubnak, ahová az idén a páros újra visszatér majd.
  
  2001. augusztusában jelent meg a Groove Armada immáron 12. kislemeze, a Superstylin, izgalomba hozva a rajongókat világszerte. A lemez anyaga a páros harmadik, Goodbye Country című albumáról származik, s osztatlan kritikai elismerést aratott. A 2001. szeptember 10-én kiadott teljes album, amely villámgyorsan a toplisták 5. helyére emelkedett, a korábbiakhoz hasonlóan sok neves közreműködőt vonultatott fel (mint például Jeru Tha Damaja, Tim Hutton, Nile Rodgers vagy Richie Havens). A Goodbye Country-ból még az év novemberében egy második kislemez is készült (My Friend), tovább öregbítve a népszerű páros hírnevét.
  
  2001 végén a Groove Armada elő zenei formációjával koncertezett Nagy Britanniában. A turné állomásai Cambridge, Glasgow, Manchester, Sheffield, Leicester, Bristol, Portsmouth és London voltak, s a koncerteken vendég-közreműködőként Tim Hutton és Celetia Martin is fellépett.
  
  A brit turné után a csapat Ausztráliába is ellátogatott, ahol mindenütt telt ház előtt játszottak. Hazatérve újabb otthoni turné következett 2002 márciusában.
  
  2002. november 4-én jelent meg a fiúk sorban 4. önálló stúdióalbuma LoveBox címmel ez volt a londoni Rogue híres groove estéinek elnevezése, ahol egykor a páros sikeresen DJ-skedett. A lemez, a kedvező kritikai fogadtatás mellett, anyagilag is igen sikeresnek bizonyult: több mint 100 ezer példányt adtak el belőle. Az anyagból később kislemez formájában megjelentetett Easy és Purple Haze 20. lett a brit slágerlistákon. A sikert természetesen egy teltházas brit koncert turné követte. A Groove Armada többek közt fellépett a Brixton Academy-n, illetve a LoveBox on a Summers Day-en. Ez utóbbi a Clapham Common-on rendezett hétvégi nagy szabadtéri dance fiesta elnevezése, melynek házigazdája volt a csapat.
  
  Ezután közel egy évnyi szünet következett, s ezalatt a duó új zenei élményeket és stílusokat szívott magába és feltöltődött friss ötletekkel. Miután a szigetországban több mint 500 ezer, világszerte pedig több mint 1,5 millió példányban keltek el nagylemezeik, 2004 júniusában a Groove Armada végül saját Greatest Hits válogatással jelentkezett (Groove Armada: The Best Of), rajta 14 feledhetetlen sikerszámmal.

  De La Soul
  
  Első pillantásra a sztár szó és a átlagemberek kifejezés meglehetősen távol esnek egymástól. Valljuk be, e kettő szinte kölcsönösen kizárja egymást. Az egyetlen kivétel ez alól a De La Soul New School rap-trió. Pos, Dave és Maseo minden tekintetben beleillenek a átlagemberek fogalmába, s eközben még is a pop kultúra sztárjaivá avatta őket a világ a szó legigazibb értelmében. És talán pontosan ennek az kettősségnek köszönheti a De La Soul, hogy miközben folyamatos népszerűségnek örvend egy az idősebb korosztályokról könnyen megfeledkező zenei műfajban, képes volt a mainstream sztárok szintjére emelkedni.
  
  A sztár sokaknak talán túlzásnak tűnhet, ám ez a legtalálóbb kifejezés a De La Soul jellemzésére. Hogyan is nevezhetnénk azt a bandát, akikről szobrokat mintáztak, akik az Apple cég hirdetéseiben szerepeltek, akik a Nike cég felkérésére terveztek limited edition edzőcipőt, és akik a New York-i Egyetemen tartottak vendégelőadásokat? Nem sok rapper mondhatja ezt el magáról. S mindezeken felül a trió a rapzene történetének egyik legegyedibb hangzású és legtermékenyebb előadója hét album az elmúlt tíz év során , ami szintén figyelemre méltó eredmény.
  
  Ha a De Lának hozzuk szóba a rájuk alkalmazott sztár megjelölést, már is szemléletes példáját kapjuk a trió legendás átlagember megközelítésének. Sztárok? Hogy mi nem csak a magunk szerény szerepét játszanánk itt a zenei szcénában? Nem hinném kommentálja Dave. Mi is csak tanuljuk ezt a játékot , próbálunk egyre jobbak lenni és aktuálisak maradni. Hízelgő, hogy sokan sztárnak titulálnak minket, de csak arról van szó, hogy próbálunk játékban maradni. Ennyi az egész.
  
  A zenei élet más szereplőinél ez a visszafogott önmegítélés hamisan csengő álszerénységnek tűnhetne, ám a De Lá-nak el kell hinnünk. A népszerű trió nem tetszeleg a sztárság piedesztálján, együvé tartozónak vallja magát hűséges támogatóival és rajongóival épp ezért is maradhatott reflektorfényben az évek folyamán. Úgy hiszem, azért maradhattunk aktuálisak, mert megtaláljuk a közös hangot az átlagemberekkel magyarázza Dave. Mi arról beszélünk, milyen a neten szörfölni, milyen, amikor lerobban az ember kocsija, milyen, amikor a CNN-t nézi az ember, vagy milyen belekezdeni a Da Vinci-kódba és elolvasni az első pár fejezetet. Egyszóval mindennapi dolgokról beszélünk, ezért maradhattunk aktuálisak. Egyfajta hangnaplót adunk az embereknek a mindennapjainkról, és a mindennapi emberek magukénak érzik a hozzánk hasonló mindennapi emberek életét.
  
  A De La The Grind Date címmel megjelent legújabb albuma is folytatja ezt a mindennapi hangnapló hagyományt. Az Art Official Intelligence albumtrilógia harmadik darabjaként megjelenő CD a korábbiaknál is letisztultabb, nyersebb, kísérletezőbb rap hangzásról tanúskodik. Azt mondtuk magunknak: Ne egységes fogalmi vázra épülő lemezt csináljunk, hanem csak egyszerűen egy hip-hop albumot. Így született meg a The Grind Date kommentálja Dave.
  
  Természetesen a The Grind Date-en is tetten érhetők a klasszikus De La albumok jellemző stílusjegyei, azaz, Dave szavaival ez is szabadon született. Nincs gondosan kigondolt üdvözítő út a dolgokhoz, egyszerűen csak csináljuk őket. Azt mondtuk szóljunk pár barátnak, jöjjünk össze, csináljunk együtt egy kis zenét, dobjunk be pár cím ötletet! Nézzük meg, mi sül ki belőle stb.!Ť Így készül egy De La album. Nincs gondosan megtervezett koncepció. Ami működik, az egyszerűen működik, és ami jól szól, az egyszerűen jól szól és kész.
  
  Bár zenéjük nem gondosan előre megszerkesztett vázra épül, a trió mindhárom tagjának megvan a maga saját jellegzetes szerepe a formációban. Dave, jobb kifejezés hiányában, a fő brainstormer. Azt hiszem, én vagyok az ötletgyáros a csapatban mondja. Rengeteg ötletet dobok be a közösbe. Ha nyolc ötlet kell, én 400-zal hozakodok elő. Én általában konceptuálisan gondolkodom. Megpróbálok vezérfonalat, alapelgondolást javasolni a többieknek. Ezt legfőképpen nem is azért teszem, hogy -Oké. Király!- meg más hasonló elismeréseket halljak tőlük, hanem azért, hogy minden oldalról körüljárjuk a témát, azért, hogy hátha valamelyik ötletem segít jobb és tökéletesebb egésszé formálni azt, ami már megvan. Szeretem ezt a szerepet, jó kreatív ötletgyárosnak lenni.
  
  Ha Dave az ötletember, akkor Pos az, aki segít az ötleteket átültetni a gyakorlatba. Én vagyok a -gyerünk csináljuk meg ember-. Nekiveselkedem és megvalósítom a feldobott ötleteket jellemzi magát tárgyilagosan. Sok ötletből azért nem lesz semmi, mert az emberek nem tudják, hogyan lesz ezekből működőképes valóság. Én az a fajta ember vagyok, akinek a gyakorlati megvalósításhoz van érzéke. Addig töröm magam, amíg rá nem jövök, mi és ki kell egy-egy ötlet kivitelezéséhez. Nem hagyom, hogy a feldobott dolgok a megvalósítatlan jó ötletek szintjén sikkadjanak el. Rajtuk kívül Maseo van még a csapatban, akire az összetartó ember szerepe hárul. Én támogatom meg a közös alkotást az utcáról merített, hip-hop gyökerekből fakadó elemekkel. Afféle összekötő vagyok a trió és a rajongók közt fejti ki. Sokat járok a közönség közé, ha épp nem egy új lemez felvételén dolgozunk. Sokszor egyszerűen csak DJ-zem egyet, mert szeretem érezni a tömeget. Ezzel az élménnyel felfegyverkezve aztán kigondolom, hogyan álljunk elő valami ütős lemezzel. Szóval, én vagyok a közvetítő ember.
  
  Az, hogy a De La tartós sikert érhetett el a rap világában, még egy fontos dolognak köszönhető: bár egyedi és önálló stílusú bandáról van szó, nyitottak a hasonló gondolkodású alkotókkal való együttműködésre. Korábbi vállalkozásaikhoz hasonlóan, ebben a szellemben készült a The Grind Date is, olyan vendég közreműködők segítségével, mint például JayDee, Dave West, Madlib, vagy az új jövevénynek számító seattle-i Jake 1. Elküldött nekünk pár alapot, és nagyon megtetszett, amit csinál mondja Jake-ről Pos. Hiszen ahogy a trió nem építkezik gondosan előre kigondolt zenei vázra, ugyanígy a ritmus alapok sem előre definiált stílusok mentén kerülnek kiválogatásra. A csapat nem autós, vagy club hangzást akart, hanem valami olyat, amely a lélekhez kötődik. A mi zenénk arról szól, amit érzünk. Sosem akartunk klubokba való zenét vagy ehhez hasonlót csinálni magyarázza Pos. Csak azt csináljuk, ami tetszik, és kész. Ha a kezünkbe kerül egy alap, nem számít, kitől kaptuk, a Neptunes-tól vagy Joe akárkitől Long Islandról A lényeg, hogy tetsszen, hogy magával ragadjon valamiért, és akkor felhasználjuk a zenénkhez. Az kell, hogy valami megfogjon benne, amikor halljuk. Vannak alapok, amelyekben meghallunk valamit, ami nekünk szól, és ez inspirál minket, hogy feldolgozzuk és saját zenét csináljunk belőle, mert egyszerűen vonz minket.
  
  A vendég közreműködők persze nem merülnek ki a ritmus alapoknál, számos ismerős hangot hallhatunk az albumon: Common és Yummi, Ghostface Killa, MF Doom, sőt, egy szám erejéig még Spike Lee is besegített. A Church- című szám elején Dave azt üvölti wake up! (ébresztő!). Arra gondoltunk, király lenne, ha Spike Lee hangja vezetné be a számot, mert Dave üvöltése Spike Suliláz című filmjének végére emlékeztetett minket, ahogy Lawrence Fishburn üvöltött beszéli el Pos a Spike Lee beugrás történetét. Így aztán megkerestük Spike-ot, aki már egyébként is többször mondta, hogy szereti a zenénket, tetszik neki, amit a hip-hoppal művelünk. Éppen egy forgatás közepén volt, de egyik este azért elugrott a stúdióba és felvettük a dolgot.
  A többi vendég közreműködő hirtelen jött ötletek eredményeként került az albumba, hamisítatlan De La stílusban. Azt mondtam -Tesó, szívesen csinálnék valamit Doommal közösen. Bírom amit csinál.- meséli Dave. Aztán a Rock Co.Kane Flow című számunknál Pos egyszer csak azt mondja: -Tesó, ez a zene Doomnak való. Az ő stílusa, ő is beszállhatna az albumba. - Erről szól az egész, ki tud hozzátenni valamit ahhoz, amit csinálunk. Így került Ghostface a He Comes-ba. Azt mondtam: Tesó, ehhez Ghostface is hozzá tud tenni valamit, gyilkos számot csinál belőle, Wu-Tang albumba illőt. -Így működik a dolog, így választjuk ki, a közreműködő előadókat.
  
  És persze nincs új De La album új felfedezett nélkül. Sokan emlékezhetnek még a trió Stakes Is High albumában bemutatkozó, addig többé-kevésbé ismeretlen Mos Def-re. A The Grind Date új jövevénye Butta Verses. Mase fedezte fel emlékszik vissza Dave. Fantasztikus volt hallani őt az új albumunkon. Mindig jó egy új jövevény, aki friss ötleteteket hoz a munkákba, aki inspirálja az embert az alkotásra. És pontosan ezt tette Mase: hozott egy új arcot, aki inspirált minket az alkotásra, aki új kihívások elé állított minket, és akitől mi is sokat tanultunk. Örömmel mutatjuk be Butta Versest mindazoknak, akik meghallgatják az albumunkat. Ez a jó abban, ha az ember befutott művész. Kicsit megkapirgálja a földet, hátha valami új, valami jó dolgot hoz a felszínre. Minden új lemeze nagyszerű alkalom erre, és mi örömmel élünk is a lehetőséggel.
  
  A sztárságon, a népszerű zenei alapokon, a jellegzetes vendégközreműködőkön és a kulturális értékeken túl végül is a De La Soul munkásságának titka egyetlen mondatban összegezhető. A trió egyszerűen rajong a hip-hop kultúráért, s különösen a rap zenéért. S esetükben a rajong kifejezés, ahogy KRS-One egykor megjegyezte, szó szerint értendő. Szeretjük ezt a zenét, és szeretünk együtt zenét csinálni. Ez a lelke az egésznek sommázza Maseo. Amikor az egészet elkezdtük, a magunk kedvére zenéltünk. Olyan zenét csináltunk, ami belőlünk jött. S ha ez az embereknek is megtetszett, az külön öröm nekünk.

  Coldcut
  A zenei élet szereplői általában ugyanazt a zenét csinálják évek során át, aztán lassan feledésbe süllyednek, hogy életük hátralévő részében zenéik jogdíjait gyűjtögessék, és időről-időre újra összeálljanak utolsó emlékkoncertjükre. Zenei életrajzuk rendszerint meglehetősen rövidke hiszen az emberek többségét nem túlságosan érdeklik az olyan hobbik, mint a golf vagy a sporthorgászat. A Coldcut ezzel szemben, befutott formációknál szokatlan módon, olyan akár két formabontó és lázadó kamasz fiú: nem hajlandók ölbe tett kézzel ücsörögni. Ez az oka annak, hogy szerteágazó tevékenységük mégoly sommás szakmai áttekintése is minimum egy kalandregény teljes fejezetével vetekedhetik.
  
  Jonathan More egykori művésztanár és Matt Black programozó a 80-as évek közepén álltak össze, mikor DJ-ként már mindkettőjük neve ismerősen csengett a nascent rare groove / warehouse party világában. Jon műsort vezetett az akkor még kalózrádióként üzemelő Kiss FM-en és a londoni Reckless Records zenei kiadónál dolgozott. Itt történt, hogy Jon Maceo & the Macks Cross The Tracks című felvételének kalózmásolatával örvendeztette meg Mattet. Matt másnap visszajött a Say Kids, What Time Is It?-tel és azt javasolta, társuljanak. Jon bevitte Mattet a Kiss FM-be és hamarosan Solid Steel címmel közös műsort indítottak, amely mind a mai napig fut. A Say Kids hivatalosan végül is 1987-ben jött ki, s ez lett az Egyesült Királyság első sample-alapú kislemeze. Ugyanebben az évben jelent meg az Ofra Haza izraeli énekesnő hangjából összeszerkesztett és azóta klasszikussá lett Eric B. & Rakim Paid in Full remixük, amely definiálta a remix műfaját és elnyerte az év legjobb remixének díját. A Coldcutot úttörő munkájáért 1990-ben Az év zenekészítője díjjal jutalmazták. Első önálló albumuk, a Whats That Noise ezüstlemez lett.
  
  A független zenei kiadó megalapításának gondolata egy Japánban tett látogatás alkalmával ötlött fel Matt és Jon fejében: A kezünkbe akadt egy kivágós könyv a nindzsákról. Fantasztikus házaik voltak, tele rejtett átjárókkal, ahol szükség esetén eltűnhettek, hogy aztán másutt bukkanjanak elő. Egész életük a leleményesség és a titkolt személyazonosság körül forgott emlékeznek vissza. Belefáradva a nagy lemezcégek nyomulós és könyörtelen marketing módszereibe, a leleményesség és kifinomult rejtőzködés filozófiája vonzónak tűnt a páros számára. Az 1993-as Philosphy című albummal befejezték együttműködésüket a Big Boys kiadóval, és Ninja Tune néven megalapították saját független kiadójukat.
  
  A Ninja Tune története külön fejezet tárgya lehetne, itt azonban hely hiányában elég, ha annyit mondunk: a szervezet a 90-es évek egyik legjelentősebb független zenei kiadójává nőtte ki magát, ahol olyan művészek fordultak meg, mint Mr Scruff, a Cinematic Orchestra, a Herbaliser, Kid Koala vagy Wagon Christ, illetve Roots Manuva és Ty a későbbi Big Dada kiadónév alatt.
  
  Ahogy az egy az egész világot remixalapként kezelő DJ párostól elvárható, a duó saját bevallása szerint a lehető legtágabb palettából mixelik zenei anyagaikat. Épp ezért, kiadói vállalkozásuk mellett, a 90-es évek elején a páros rengeteg egyéb kapcsolódó zenei tevékenységet is folytatott: a Stealth club night fellépések (1996-ban Az év zenei klubja a The Face és a Mixmag magazinok szavazása alapján), az úttörő Pipe internetes honlap, amelyet 1995-ben maga a Coldcut írt és szerkesztett, illetve sok egyéb más kísérleti multimédia projekt Rob Pepperell és a Hex VJ csapattal közösen. A digitális interaktivitásban rejló lehetőségeken felbuzdulva, a Coldcut számos játékot és installációt alkotott meg a Hex-szel közösen, a Top Banana számítógépes játéktól a Glasgowi Modern Művészeti Galéria számára készített Generator-ig, vagy a JAM, a londoni Barbican Centre egyik fő kiállítója számára létrehozott Synopticon-ig.
  
  A művészeti tevékenységek e széles és avantgárd palettája mellett a 90-es évek elején a Colcut tovább dolgozott saját zenei nagy dobása előkészítésén. 1997-ben adták ki negyedik, egyben saját független kiadójuk első albumát Let Us Play címen. A lemez közreműködői közt olyan neveket találunk, mint az egykori Dead Kennedy-s Jello Biafra, a legendás funk dobos Bernard Purdie, Salena Saliva költő, és Steinski, aki talán a legnagyobb inspirációt jelentette a Coldcut számára. Mind az album, mind a belőle More Beats and Pieces néven készült kislemez bekerült a brit toplisták első negyven helyezettje közé. És az album a zene mellett erős politikai üzenetet is hordozott olyan számokkal, mint a Timber vagy az Atomic Moog 3000, multi-ellenes, ökológiai szemléletű és tekintélyelvűség-ellenes hangnemet ütve meg. Ez utóbbi hitvallás egyébként a csapatnak a közönséggel való interaktív kommunikációjában is kifejeződik.
  
  Mindeközben persze a fiúk szombatonként a Kiss FM-en továbbra is vezették rádióműsorukat, a Solid Steel-t, mesteri érzékkel tallózva a zenei palettán, amelyet olyan elismerések tanúsítanak, mint például a Legjobb zenei szakműsornak járó Sony-díj. Ezekből az élményekből született meg Journeys by DJ 70 minutes of Madness mix album, amely a Jockey Slut magazin szerint 1998-ban Minden idők legjobb zenei kompilációja lett. 2000-től a programnak a BBC London Live ad otthont, mivel a Kiss FM irányvonala túl kommersszé vált Black és More számára bár a műsor profilját a páros inkább internetes adásként építette fel.
  
  A Let Us Play megjelenése előtt Matt Black a VJ-zés terén is úttörő munkát fejtett ki olyan népszerű partikon lépve fel, mint a legendás Telepathic Fish, a Sabresonic vagy a The Big Chill. Bár már a Let Us Play mellé adott ingyenes kísérő CD is az audió és videó műfajoknak e találkozásából szemezgetett, mégis csak az album megjelenését követő turnék során jutott el a Coldcut forradalmi koncepciója a nagyközönség elé. Munkájuk népszerűsítésére a Coldcut Vjamm néven saját VJ szoftvert tervezett, lehetővé téve az audiovizuális alkotások élő előadását. A program segítségével a videofelvételeket ugyanolyan könnyedén lehetett szkreccselni, mint a hagyományos korongokat, és ez az újszerű élmény szó szerint lenyűgözte a közönséget.
  
  A Coldcut a CCTV nevet adta új VJ showjának, amelyet olyan helyekre vitt el, mint a barcelónai Sonar, a Montreux-i Jazz Fesztivál, a Glastonbury Dance Tent, Roskilde, a Queen Elizabeth Hall (John Peel Meltdownjának részeként), Steve Reich New York-i remix-projekt bemutató partija, vagy a dublini Darklight Digital Film Festival. John Peel egyébként nagy rajongója volt a Coldcutnak, s így életében három fellépést is rendezett a csapatnak, illetve ugyancsak a Coldcutot kérte fel a BBC a tavalyi John Peel Emlékkoncert DJ részének felvezetésére.
  
  1999-ben a Coldcut remix albumot adott ki Let Us Replay címen. A közreműködők közt ott találjuk Corneliust, Carl Craiget, a Shut Up And Dance-ot és Ryuchi Sakamotót. A rajongók nagy örömére, az album kísérő CD-jén megtalálható az ingyenes Vjamm szoftver, amely az Amerikai Mozgókép Múzeum interaktív játékokat bemutató termében került állandó kiállításra.
  
  A Coldcut politikai érzékenysége újra előtérbe került, mikor a csapat 2001-ben, a brit parlamenti választások évében Re:volution címen adta ki új albumát. Matt Black a brit politika és a 2001-es választások ünneplésének/kemény hangú kritikájának titulálta, audiovizuális pártközvetítésnek. Az albumot övező kampány részeként egy kaotikus emeletes busz-utazást is abszolvált a csapat a londoni Westminster körül a Brightons Free Party (Brightoni Szabad Párt) és a Church of Bob (Bob Egyháza) társaságában. Ez az esemény adta az ötletet néhány tengerentúli aktivistának, hogy felkérjék a Coldcutot egy merész projektre a 2004-es amerikai elnökválasztás idejére. A revusa.net-ről az érdeklődők 12 gigabájtnyi híradófelvételt tölthettek le az Egyesült Államok politikai történelmének elmúlt 40 évéből, hogy a felvételeket otthoni számítógépükön megvágva rászerkesszék a Coldcut szolgáltatta zenei alapra. A projekt eredményeként született meg a World of Evil audiovizuális kompiláció, amelyet az MTV is gyakran műsorára tűzött.
  
  Nagy visszhangot kiváltó munkáik és megmozdulásaik mellett, a Coldcut kevésbé ismert grassroot tevékenységeket is folytat, A világszerte nagy nézettségnek örvendő piratetv.net anyagai a csapat londoni Spacelab stúdiójának számítógépéről kerülnek fel a világhálóra. A vállalkozást Black kalóz internetes adásként jellemzi, s a műsor meghívott vendégei közt nem egy zenei világhíresség szerepelt már a Radioheadtől a Surveillance Camera Players-ig. A vjs.net projekt ezzel szemben a művészeti nevelésre koncentrál. Ezen kívül Matt aktív résztvevője a nowthemovie.org projektnek is, amely egyfajta 21. századi dokumentum-montázst szándékozik létrehozni a Sans Soleil és a Baraka stílusában, a világ minden tájáról feltöltött amatőr felvételek felhasználásával.
  
  Mindezek mellett a Coldcut nevét sok más egyéb művészeti tevékenység is fémjelzi. Ezeknek egyik terméke például a Gridio (a Coldcut és a Headspace együttműködésében), amely egyfajta interaktív reagáló környezet eredetileg a párizsi Pompidou Központ megbízásából készült, és azóta Európa szinte minden részén bemutatták már. Ám a Coldcut a népszerű fiatal íróval, Hari Kunzruval közösen Sound Mirrors címmel rádiójátékot is készített már a BBC Radio 3 számára (ugyanez a címe a csapat utolsó albumának), illetve a Brit Antarktisz Felméréssel (BAS) való kooperációjukból egy rövidfilm is megszületett, a Wavejammer.
  
  Eközben persze azért a remix és produkciós munkálatok zavartalanul folynak tovább. A Coldcut széles érdeklődési körét és nyitottságát jól mutatja, hogy az utóbbi évek során olyan változatos zenéket és alapanyagokat dolgoztak át, mint a Dr. Who főtémája, Herbie Hancock szerzeményei, vagy A hajók felsorolása rész az Iliász második énekéből. De emellett az is alkotói munkáságukat dícséri, hogy Lee Scratch Perry-vel, Mad Professor-ral és Headspace-szel közösen élő audiovizuális dub performance-ot adtak a South Bank-i Meltdown fesztiválon; hogy színes vendég-közreműködő csapatot (Jon Spencer, Robert Owens, Saul Williams, Soweto Kinch, Roots Manuva) válogattak össze új albumukhoz; és főképp, hogy addig csiszolták és finomították alkotói képességeiket és sajátos zenei stílusukat, míg mára, 20 éves sikeres zenei pályafutás után is azt mondhatják: ez a lemez az eddigi legjobb munkájuk, modern, friss és újszerű, mintha csak most jelentek volna meg a zenei porondon. Igen, talán épp az a Coldcut máig tartó sikerének titka, hogy tagjai formabontó és lázadó kamasz fiúk maradtak. Ki tudja? Csak egy dolog biztos: a csapat egyre újabb és újabb mestermunkákkal örvendezteti meg rajongóit.
  
  DJ Ronin 1995-ben kezdett DJ-ként szerepelni privát és középiskolai partikon. Pár évvel később megkapta első rezidenciáját Koppenhágában, és ettől fogva elkezdte kialakítani sajátos profilját a helyi klubéletben. Azóta szerepelt Nagy-Britanniában, Németországban, Horvátországban, Thaiföldön, Kínában, Hong Kong-ban és Dél-Afrikában. 2005-ben rész vett a Heineken Thirst DJ versenyén. A kvalifikáció után megnyerte a koppenhágai majd a dán versenyt is. Ezután elhozta az európai első díjat is. A verseny Horvátországban volt. Meg sem állt Fokvárosig, ahol a világ legjobb DJ-jének járó címet is megszerezte. Idén nyáron Erick Morilloval szerepelt Észak-Európa legnagyobb fesztiválján a Roskilde Fesztiválon.

  A fesztivál magyar szereplői:
  
  Az Anima Sound System, Magyarország első számú, kelet-európai népzenékből is táplálkozó elektronikus produkciója első külföldi fellépését a bécsi Soundsfair nevű fesztiválon, -egyetlen kelet-európai fellépőként -1996-ban abszolválta olyan sztárokkal, mint a Red Snapper, Goldie vagy a Nightmares of Wax. Kelet-Európa fővárosai és nagyvárosai Prága nyolc alkalommal! - után megnyíltak előttük a nyugat-európai koncerthelyek, a berlini Glasshaus-tól a párizsi Divan du Monde-ig. Több alkalommal játszottak a londoni Cargo-ban, felléptek a szintén londoni Barbican-ben is. Ez utóbbi helyen felléptek velük az Asian Dub Foundation zenészei is, hiszen évek óta dolgozik együtt a két zenekar, 2001-ben lemezre is rögzítették Enough! című közös dalukat. Játszottak Madridban és Barcelonában, Brüsszelben és Krakkóban. Nagy sikerrel vettek részt az esseni WOMEX-en, legutóbb pedig Moszkva első számú koncerthelyén zenéltek, a B2-ben. A berlini House of Worldcultures-ben megrendezett Popdeeuropa rendezvényen azzal a Transglobal Underground-dal adtak közös koncertet, amely a De-Phazz-hoz, Terry Lee Brown Jr-hoz hasonlóan készítettek már remixet Anima-felvételekből. A zenekar legújabb albumán olyan nemzetközi sztárok szerepelnek, mint Heidi Levo, Jeremy Thompson, a világ leggyorsabb nyelvű MC-jének számító (korábban George Clintonnal és Dave Stewart-tal együttdolgozó) JC001, korunk egyik legfontosabb tudósa, Noam Chomsky vagy az egyik legfontosabb mai cimbalmos, a neves zeneszerző Eötvös Péter munkatársa, Lukács Miklós. Az Anima legfrissebb koncertfelállása több énekesből, elektronikus- és népzenészekből áll. Lehengerlően energikus, táncoltatós koncertműsoruk leginkább a vadonatúj We Strike! (CLS/Mole Rec.) című album dalaira épül.
  
  Prieger Zsolt, a zenekar oszlopos tagja, mint zsűritag hallgatta végig a Thirst Studio zenei tehetségkutató verseny 250 beérkezett pályázatát és választotta ki az 5 legígéretesebbet, akik egy hazai stúdióban október során profi körülmények között vehetnek fel 2-2 számot és ezen stúdiómunka során Zsolt producerként is közreműködik.
  
  DJ Palotai: Nincs olyan hazai underground party-arc, aki ne ismerné DJ Palotai nevét és eklektikus, valahogy mindig lépéselőnyben maradó zenei világát. Az atléta alkatú dj már tíz éve van a ringben, és még sosem akadt, aki padlóra küldje. Persze nehezen akadna ilyen, és nem csak a lemezek felkutatásával és lejátszásával töltött órák terén szerzett behozhatatlan előnye miatt. A hazai underground DJ-k nagy részére óriási hatással volt - és van - ez a negyven éves, csendes ember. A stílusbeli korlátokat folyamatosan átlépő, mindig a legújabb, legritkább, zeneileg előremutató kiadványokat bemutató Zsolt szelíd fanatizmusa emberek ezrei számára világította meg az ismeretlenség homályában működő zenészek és kiadók irányába vezető ösvényt. Ha belegondolunk, nélküle nem lenne vagy nem így lenne hazai underground tánczene.
  
  A győri származású Zsolt, nemzetközi hírű futball-bíró édesapja nyomdokain haladva a budapesti Testnevelési Főiskoláról ugyan kikopott, de éveken keresztül minden éjjel a Tilos az Á DJ-jeként 10-12 órás marathoni műsorokkal tartotta magát edzésben. Az akkori Tilos az Á-s esték - punktól a jazzen, hip-hopon és a népzenén keresztül egészen a korai acid-ig húzódó - zenei választékának sokszínűségét ő oltotta a kezdetben kalózrádióként funkcionáló Tilos Rádióba. Mind az Á-ban, mind a Rádióban sokáig Zsolt volt az egyetlen zenész, s amikor az irreális kettős terhelés kettészakította volna, megjelentek a helyére beugró első DJ-palánták, akik többnyire tőle tanulták meg, amit a zenéről akkor tudni lehetett. Azóta DJ-k több generációja cseperedett fel őt hallgatva a party-kon vagy a rádióban, de nem sok embert ismerek, aki képes lenne hozzá hasonlóan a leggázosabb gagyi euro-house profilú lemezboltok polcait is végigtúrni legalább hetente egyszer, hogy véletlenül behozott ritka hip-hop maxikat túrjon ki a szemét közül. Negyven évesen is olyan friss füllel válogat, mint egy tinédzser, és a bevált slágerek és stílusok állandó ismétlése helyett mindig igyekszik addig még soha nem hallott hangokat és ritmusokat tű alá helyezni. Nem sok DJ-t ismerek, aki Zsolthoz hasonló alázattal és tisztelettel viszonyulna ehhez a hivatáshoz. Palotai Zsolt , zsűritagként adta szakmai tudását és tapasztalatát a Thirst Studio tehetségkutatóhoz.
  
  Thirst Studio tehetségkutató:
  
  2006-ban ismét elindult Magyarországon is a Heineken Thirst Studio tehetségkutató verseny. A négy évvel ezelőtti kezdet óta a Thirst hihetetlenül nagy utat járt be. Egyetlen DJ-vel és egyetlen zenei műfajjal kezdődött, ám mára számos előadóra és több zenei műfajra terjed ki a fiatal zenei tehetségek felkutatása világszerte. Az elmúlt években világszerete több mint 300 ezren látogattak el a Thirst-rendezvényekre, és több mint hétezer sikerre éhes DJ és zenész vett részt a programban. Ebből a dinamikus fejlődésből Magyarország is jócskán kivette részét. Hogy csak a legemlékezetesebb pillanatot emeljük ki: a 2004-es zárógálán, ahol a világhírű DJ Tiesto volt a sztárvendég, több mint hétezer rajongó partizta végig az estét.
  A Thirst többéves nemzetközi sikere után ebben az évben a Heineken úgy döntött, hogy megújítja tehetségkutató programját. Hogy miért? Egyrészt a holland sörgyártó világcégre eddig is jellemző volt, hogy mindenben az újat keresi, legyen szó egy tehetségkutató rendezvény létrehozásáról vagy akár egy termékinnovációról. A másik ok: a zenei műfajok közötti választóvonalak elmosódtak, a hip-hop keveredhet a rockkal, a pop a dance-szel, a rap a poppal ma már a zenében is szinte minden lehetséges.
  
  Augusztus 31-ig több száz pályázat érkezett a szervezőkhöz. Első körben a Bëlgából DJ Titusz, az Anima Sound System-es Prieger Zsolt, Madarász Gábor, DJ Suri és Nemes Tibor a zsűri tagjaként 70 tehetséges zenészt választ ki szeptember közepéig, akik továbbra is versenyben maradnak. A kiválasztottaknak már nemcsak a zsűri előtt kell megmérettetik magukat, hanem a nagyközönség előtt is, hiszen szeptember második felében a továbbjutott hetven muzsikus produkciói a www.dalok.hu internetes oldalról letölthetőek, és ugyanitt minden egyes zenerajongó szavazhat a számára leginkább tetsző előadóra. Szeptember végén a komplett zsűri, melynek a fenti neves magyar zenei személyiségeken kívül még tagja Kentaur, DJ Palotai, illetve a Viva TV, a Juventus Rádió és a Rádio Café zenei igazgatója, a közönségszavazatokat is figyelembe veszi, amikor kiválasztja, hogy ki az az 5 fiatal tehetség, aki bevonulhat egy profi stúdióba, nevezetesen a Peak stúdióba, ahol olyan zenekarok dolgoztak-dolgoznak, mint a Roy és Ádám, a Cotton Club Singers vagy éppen a Zanzibár. A stúdióba nem kell egyedül menniük a jövendőbeli művészeknek, hiszen kapnak maguk mellé egy neves hazai producert a zsűriből, akivel megalkothatják életük eddigi zenei fő művét.
  
  És hogy mi a fődíj? Akár a világhír is, ugyanis a legtehetségesebb zenész Londonban és Barcelonában tölthet el 9 napot egy szuper stúdióban a világhírű producercsapat, a Groove Armada minden támogatását élvezvén, majd november 18-án, a Thirst magyarországi zárógáláján kiváló magyar zenészekkel és olyan igazi világsztárokkal szerepelhet egy színpadon, mint a Szigetről lemaradt Coldcut, a legendás De La Soul, a Groove Armada Soundsystem vagy éppen a Heineken Thirst Studio tavalyi világgyőztese, DJ Ronin.
  
  Thirst Studio 2006 győztes:
  
  A nemzetközi program magyarországi kiválasztottja, amely produkció 250 pályázatból került ki győztesen. Az 5 legjobból a Groove Armada 2 tagja személyesen választja ki azt az egyet, akivel együtt szeretne dolgozni a stúdiómunka alkalmával, legtehetségesebb zenész Londonban és Barcelonában tölthet el 9 napot egy szuper stúdióban a világhírű producercsapat minden támogatását élvezvén, majd november 18-án, a Thirst magyarországi zárógáláján olyan igazi világsztárokkal szerepelhet egy színpadon, mint a korábban felsoroltak.
  
  Megszületett a zsűri döntése a Heineken Thirst Studio tehetségkutató nyerteseiről:
  
  
  Öt, stílusában úgyszólván teljesen különböző produkciót tartott érdemesnek a tízfős szakmai zsűri arra, hogy a felkért producerek segítségével két-két dalt rögzíthessen, illetve felléphessen a Thirst Studio rendezvényein. A pontozásos értékelés, valamint a közönségszavazatok eredményének ismeretében ült le a Peak stúdióban a zenészekből és zenei szakemberekből álló grémium, hogy egy több mint háromórás vitában döntse el véglegesen, melyek azok a pályázók, akik véleményük szerint a legkiemelkedőbb és legeredetibb zenei anyagot küldték be a Heineken-nek. A találkozón a zsűri megegyezett abban, hogy egy rendkívül erős mezőnyben, számtalan kitűnő felvétel közül kellett megtalálni a legjobbat, legeredetibbet. Az eredmény azt tükrözi, hogy nagyon erős, invenciózus öt produkció az, amelyből október végén a Groove Armada tagjai kiválaszthatják, kivel szeretnének dolgozni Londonban és Barcelonában.
  
  A zsűri döntése értelmében tehát a roma népzenei alapokból merítkező Nomada a kimagasló szakmai színvonal és az eredeti hangzás okán, a punkot és dixielandet egyedi módon ötvöző Yellow Spots a szöveg és a zene kivételes egysége, a punk rockot a funkyval elegyítő Sunscreen pedig mindent elsöprő lendületes előadásmódja miatt került az élre. A Dead Guys rock and rollja a zsűri szerint bárhol a világon megállja a helyét, a szegedi Honey Bee-t pedig eredeti elektro rock megoldásai emelték a legjobbak közé.
  
  A nyertesek korábbi felvételei továbbra is megtalálhatóak lesznek a Dalok.hu internetes zeneáruház oldalán a második fordulóba jutott 71 pályázó között. Novemberben pedig szintén itt lehet majd meghallgatni és készítőikre újra szavazni a Peak stúdióban rögzítésre kerülő 2-2 felvételt. Az érdeklődők nem csak felvételen, hanem élő koncerteken is hallhatják majd a nyerteseket; október 18-án, 25-én és 31-én a budapesti School Clubban (volt Közgáz Pinceklub), illetve School Arénában (Közgáz Aula), november 8-án Miskolcon, 16-án pedig Szegeden kerül sor a Heineken Thirst Studio Line Up rendezvényeire. Az abszolút győztes pedig együtt zenélhet a De La Soul-lal, a Coldcut-tal és a Groove Armadával a Thirst Studio Gálán november 18-án, a Syma Csarnokban.
  
  A döntőbe jutott zenekarokról:
  
  Nomada
  
  A Nomada zenekart 2003-ban alapította a roma származású énekes-gitáros Balogh Gusztáv. A Nomada a magyarországi cigányzenei hagyományból merít, azonban teljesen egyedi hangzású zenét hoz létre a különféle stílusok elegyítésével. Dalaiban szinte mindig érezhető a négynegyedes esztam , melyet a kanna, a szájbőgő és a ritmusgitár teremt meg. A cigány ének- és ritmusvilágot a dob és a basszusgitár groove-jai tovább gazdagítják, színesítik, azonban a szólisztikus hangszerek, a tangóharmonika és a hegedű által teljesedik ki az a speciális hangzás, melybe a cigány folklór mellett számtalan egyéb népzenei stílus (latin, spanyol, arab, szerb) is beleolvadt. A dalok lovári cigány nyelven szólalnak meg, nagy részben a cigányok életet mutatják be. A Nomada erőteljes és egyedi hangzása az együttestagok sokirányú zenei képzettségének és ösztönösségének köszönhető.
  
  Tagok:
  
  Balogh Gusztáv - gitár-ének
  Balogh Tibor - cajon, kanna, ütőshangszerek
  Ballay Gergő dob
  Boros Attila basszusgitár
  Szirtes Edina ének, hegedű, tangóharmónika
  
  Yellow Spots
  
  A magát csak „belezős rakkendroll” zenekarként számon tartó, budapesti Yellow Spots egy abszurd rock&roll csapat morbid humorú szövegvilággal, nagybőgővel és fúvósokkal. Johnny Rotten és Fenyő Miklós nászából született zenéjükhöz Sade márki művei és Lucio Fulci B-kategóriás horrorfilmjei nyújtanak inspirációt. A zenekar ötlete valamikor ´95-ben fogan meg Schlekman Dániel fejében, mikor is eszébe ötlik, vajon hogyan is festene, ha akkori két kedvenc zenei irányzatát - vagyis a dixieland-et, valamint a Toy Dolls által is fémjelzett vidám, infantilis punkot - egy zenekar keretein belül ötvözné. A Yellow Spots jelenlegi értelmében aztán csak 2003 novemberében alakul meg. Azóta átlagosan évi 50 koncertet adnak különböző klubokban, fesztiválokon és két demo cd-t készítettek el.
  
  A zenekar tagjai:
  
  Schlekman Dániel: dob
  Ambrózy György ének
  Farkas Violetta trombita
  Fenyves Márk gitár
  Jász Zoltán nagybőgő, vokál
  Képíró Miklós harsona
  Papp Luca - szaxofon
  
  SUNSCREEN
  
  A SUNSCREEN-t négy soproni fiatal alakította még 2000-ben, klasszikus gitár-basszus-dob-ének felállással. A kezdeti grunge rockból az évek folyamán valamiféle punk-rock lett, enyhe funky behatással, amelyben nincsenek nagy gitárszólók, se nagy dobszólók, csak egyszerű dallamok, angol szövegekkel. Négy demófelvételt készítettek el, számos jó kritika jelent meg róluk a magyar zenei sajtóban. Mindig energikus koncertjeiket hazai és külföldi (Ausztria, Németország, Csehország, Szlovénia, Horvátország)
  klubokban és a legnagyobb magyar fesztiválokon adták, de szerepeltek már néhány jelentős külföldi fesztiválon is. Sikerrel szerepeltek magyar, osztrák és német tehetségkutató versenyeken is.
  
  Tagok:
  
  Auer László basszus
  Fekete Gergely ének
  Paduts László gitár
  Zistler Roland - dob
  
  The Dead Guys
  
  A Dead Guys egy négytagú zenekar, amely eredeti, vérbeli rock and roll-t játszik blues-os és funky-s motívumokkal. Az énekes-gitáros-dalszerző Jeff Skóciából, Nino a gitáros Szerbiából származik, míg András a dobos és Ákos, a basszusgitáros magyar.
  
  A zenekar tagjai több, mint egy éve találkoztak egymással és azt a célt tűzték ki maguknak, hogy feldolgozások helyett saját, eredeti anyag létrehozásán fognak együtt dolgozni. Elmondásuk szerint az erős kávé, a skót eső és a jó rock and roll ( Jefferson Airplanes-től Sid Barret-ig) hatott a csapatra és inspirálja őket. Többször játszottak különböző budapesti koncerthelyeken és felléptek a 2006-os Sziget Blues színpadán. Demo cd-jüket házi stúdiójukban rögzítették.
  
  A zenekar tagjai:
  
  Jeff Cunningham gitár, ének
  Bolgár András dob
  Nikolc Nino gitár
  Toperczer Ákos - basszusgitár
  
  Honey Bee
  Több éve együtt játszó, tapasztalt zenészekből álló zenekar e név alatt 2005 februárjától készíti számait. Bár új a név, máris a legnagyobb helyi fesztiválokra kapott meghívást, több tehetségkutató versenyen is kiemelkedően szerepeltek és néhány rádióban élőben adhatták elő szerzeményeiket. Nagyon termékeny zenekar, folyamatosan készítik új számaikat, amelyeket leginkább az elektro rock stílusba sorolhatunk. Koncerteiken szívesen játszanak feldolgozásokat is kedvenceiktől, mint pl: Alanis Morisette, RedHot Chilli Peppers, Eagle Eye Cherry, Macy Gray... Számaikat kivétel nélkül -az énekesnő Ausztrál származása miatt - angol nyelven írják és nagyon forró hangulatú, emlékezetes koncerteket adnak.
  
  A zenekar tagjai:
  
  Hodászi Klára vokál, hegedű
  Tatár Árpád - gitár
  Kovács Zoltán - gitár
  Kiszin Miklós - basszusgitár
  Kovács Tamás - dob
  Czutor Anett - ének
  
  Jegyár: 7900,- Ft
  
  Jegyek válthatók a TEX-Eventim partner irodákban és a Ticket Express saját jegyirodáiban:
  
  Budapest
  
  II. Mammut I. Moziközpont Tel. : 345-8134
  Nyitvatartás: H.-P.: 10-18
  V. Deák Ferenc u.19. Tel. : 266-7070
  Nyitvatartás: H.-P. : 10-19 Szo.: 10-15
  VI. Andrássy út 18. Tel. : 312-0000
  Nyitvatartás: H.-P.: 9. 30-18. 30
  VI. Jókai u.40. Tel. : 353-0692
  Nyitvatartás: H.- Szo. : 10-19
  VIII. József körút 50. Tel. : 334-0369
  Nyitvatartás: H.- P.: 9. 30-18. 30
  
  Telefonos jegyrendelés:
  06-30-30-30-999 H.-P.: 9-18

azonosító (nem kötelező):	ellenőrző kód:	gépeld be ide:

új hozzászólás írása: