lemezajánló [nagylemez]  2006. július 30. vasárnap   13:55

nincsen hozzászólás

  Két dolgot bizonyít az új Carpathian Forest-lemez: az egyik az, hogy mindig van lejjebb, a másik az, hogy a lejjebb néha feljebb. Ugyanis a Fuck You All!!! puttóbb lemez lett még elődjénél, a Defending the Throne of Evilnél is, de amennyivel puttóbb, annyival jobb is nála. Annyit persze rögtön hozzá kell ehhez tenni, hogy míg a két dolog közül az előbbi nyilván presztízskérdés volt a norvég csapat számára, addig az utóbbi inkább csak amolyan mellékes következmény, de ettől még örülni lehet neki. Elvégre úgyis mindegy, hiszen mindenki megbhatja magát, az is, akinek tetszik, meg az is, akinek nem.
  
  Valószínűleg azért jobb a FYA!!!, mint a legutóbbi próbálkozás, mert egész változatosan puttó szottyos, mocskos és gonosz dolgok egész kis kollekciója kerül elő ezúttal a norvégek büdös és retkes cilinderéből. Rögtön ott van például a rock and roll. Papíron ma már egyáltalán nem izgalmas az, ha egy banda (játsszon akár black metalt is) ilyen jellegű témákat épít a dalaiba, viszont ahogy itt a lemezt nyitó Vi Apner Porten Til Helvetenben Anders Kobro szó szerint pakolni kezdi a hóttegyszerű dobtémát, majd egyenesen ezerkilencszázötvenvalahányból indítva beszáll a gitár, az tényleg laza. A következő percekben aztán a hagyományokhoz híven teljes és tökéletes Celtic Frost-imádatba fordul az album, amiért szintén nehezen lehet haragudni (még úgy is, hogy idén már újra köztünk van az igazi CF is), és azért sem fogunk sírni, hogy a továbbiakban Nattefrost előzetes ígéretének megfelelően thrash-es fordulatokat is vesz az album. A Submit to Satan!-nel például a cséplő műfaj legotrombább, leggörcsörtösebb gyökereihez tér vissza a zenekar, a Diabolism-ben pedig helyenként olyan slayeres témákat vonultat fel a társaság, hogy ahhoz metaforákat is felesleges keresni.
  
  Néhány érdekesség még a lemez második felében is előkerül a kalapból: az Everyday I Must Suffer alatt például Nordavind dugja ki a fejét belőle egy kis vendégszereplés ürügyén, aki ugye szakkifejezéssel élve régi harcostárs, sőt mi több, a Carpathian Forest egyik oszlopa volt a banda korai éveiben (csak aztán kidőlt). Sok vizet mondjuk nem zavar, de a borítón mindenképpen jól mutat a neve, még ha az eladásokat valószínűleg nem is fogja megdobni. És persze jól mutat maga a mocskosan húzós dal is a lemezen, akárcsak az Evil Egocentrical Existencialism, amelynek hallatán a régi Mayhemért meg Euronymousért morzsolhat el egy-két könnyet az, akit az e nevekre emlékeztető gitártémák megríkatnak.
  
  Aki meg nem pityereg, az nyugodtan hemperegjen élvezettel a saját mocskában, vagy akár kövesse a címben foglaltakat, ha már felteszi ezt a lemezt. De ha ennyire nem akarja elragadtatni magát, akkor egyszerűen csak villázhat és headbangelhet is, mert az album stílszerű élvezetéhez az is elég.
  
  1. Vi Apner Porten Til Helvete
  2. The Frostbitten Woodlands of Norway
  3. Start up the Incinerator (Here Comes Another Useless Fool)
  4. Submit to Satan!
  5. Diabolism (The Seed and the Sower)
  6. Dypfryst / Dette Er Mitt Helvete
  7. Everyday I Must Suffer!
  8. The First Cut is the Deepest
  9. Evil Egocentrical Existencialism
  10. Shut Up, There is No Excuse to Live

azonosító (nem kötelező):	ellenőrző kód:	gépeld be ide:

új hozzászólás írása: