előzetes [fesztivál]  2006. július 21. péntek   10:29

nincsen hozzászólás

  Tavaly már tizenharmadik alkalommal rendezték meg a Sziget fesztivált. Ez pedig nem jelenthet mást, mint hogy idén már tizennegyedszer fogják. A rendezvény természetesen ebben az évben is az eddigi legjobb fellépőgárdával büszkélkedhet: a fesztivál alappilléreit szokás szerint a magyar első-, másod-, harmad- és negyedvonal képviselői alkotják, külföldi előadók szempontjából pedig szinte minden színpadon mennyiségi és minőségi előrelépés történt.
  
  Rég várt és nem várt vendégek a Nagyszínpadon
  
  A Nagyszínpad a tradíciókhoz híven néhány rég áhított sztáróriás mellett unikumszámba menő koncertek sorát, valamint kis és nagy visszatérők egész gárdáját látja vendégül, minden korosztálynak és szubkultúrának kínálva valamit. Minden korosztálynak és szubkultúrának kötelező például az egyik legrégebben és legjobban várt zenekar, vagyis a Radiohead koncertje, hiszen Thom Yorke-ék csapata képében az univerzális értelemben vett rockzene egyik legfontosabb együttese jön el hozzánk. Tényleg. Ugyancsak nagy durranásnak ígérkezik az elektronikus muzsikák térfelén hasonló státusszal bíró Prodigy fellépése Liam Howlették 2004-ben tértek vissza a köztudatba az Always Outnumbered, Never Outgunned lemezzel, magyar színpadon azonban azóta még nem bizonyítottak. A Nagyszínpad által kínált zenei csemegék közül a legszenzációsabb talán a punk és a rock and roll keresztapjai, azaz az Iggy Pop vezette Stooges koncertje, de azt is nehéz lenne lelkendezés nélkül fogadni, hogy a tavalyi Skinny Puppy-buli után ismét itt lesz egy indusztriál-legenda a Ministry képében, ahogyan nem lehet szó nélkül elmenni a Living Colour mellett sem. A vérbeli fekete rockzenét játszó csapat produkciójának egzotikusságát külön emeli, hogy az idei nyári turnét egy filmszerep miatt kihagyó frontember, Corey Glover helyett a kultikus Kings X-ből ismert Doug Pinnick áll majd a mikrofon mögött.
  
  A Szigetet már megjárt fellépők közül az elsőszámú a kétszeresen is visszatérő Placebo: a fesztiválra néhány év, hazánkba pedig mindössze néhány hónap után jön el újra a brit rockbanda, hogy a Depeche Mode előzenekaraként a Puskás Ferenc Stadionban adott koncertje után headlinerként is bemutassa Meds című új albumát. Megint jön és most már törzsközönségének sokkal inkább megfelelő időpontban áll a deszkákra a tinirock finn élcsapata, a The Rasmus, ismét német felségterületté alakítja másfél órára a fesztivál főterét a punkból élesnek és meglepőnek épp nem nevezhető váltással rockandrollra nyergelt Beatsteaks, és britfejűekkel tölti meg a nézőteret a gitárzene aktuális csodacsapata, a Franz Ferdinand. Újfent ugrabugráló tömegeket visz a pályára a rap, a rock, a reggae és a funky olasz capója, Jovanotti, ismét téren és időn kívül helyezi a Nagyszínpadot és környékét pszichedelikus triprockjával a metálszcénából érkezett holland The Gathering, és a néha hullámvölgyekbe ragadó, de a Szigetre csak csúcsformában járó brit rockcsapat, a Therapy? is újra koncertet ad a fesztiválon. Méghozzá csúcsformában.
  
  A világ, amiben élünk és az élet úgy általában a Világzenei Nagyszínpadon
  
  A Sziget egyik sarkában idén is a nagyvilág közepén, de legalábbis annak egy forgalmas közlekedési csomópontjában érezheti magát mindenki: a Világzenei Nagyszínpadra idén is a Balkántól Mexikóig jönnek a fellépők, és hozzák magukkal otthonuk, vagy épp egész más tájak zenéjét is. A legismertebb fellépők között találjuk a Led Zeppelin egykori énekesét, Robert Plantet, aki Strange Sensation nevű zenekarával saját dalokat, folk- és blues-klasszikusokat, és persze Zeppelin-örökzöldeket szólaltat majd meg. Az örök befutó Boban Markovic Orkestar mellett 2003 után újra szólnak a Goran Bregovic Wedding and Funeral Band előadásában is a balkáni cigányzene gyöngyszemei; a nápolyi Enzo Avitabile és a kameruni Manu Dibango szaxofonjátékához a Bottari di Portico ütőscsapata diktálja a szigorú ritmust, és itt lesz a Sting Desert Rose című slágeréből ismert rai-bajnok, Cheb Mami is. Aki a színpad programját évről-évre követi, annak már nyilván nem kell bemutatni a Transglobal Underground énekesnőjeként is ismert Natacha Atlas arab elemekkel átszőtt popzenéjét, amely idén újra élőben szólal meg a Szigeten. Azt viszont nyilván mindenkinek be kell mutatni, hogy a kelták Afrikából származtak, mert „csak úgy” senki nem hiszi el a dolgot márpedig az Afro Celt Sound System pontosan ezt is fogja tenni zenei eszközökkel. Az előadásban a fekete kontinens és a kelták muzsikája mellett az elektronikus zene elemei is komoly szerepet kapnak, akárcsak az Orange Blossom produkciójában azonban itt az elektronika a Közel-Kelet dallamaival elegyedik majd. Hasonlóan izgalmas elegyet alkot David Krakauer zenéjében a klezmer, a rock és a dzsessz, vagy a 17 Hippies dalaiban a kelet-európai, a francia és az amerikai népzene.

  Egészséges eklektika a Wan2 színpadon
  
  A minden évben eklektikus programmal jelentkező Wan2 színpad idén sem kíméli a közönséget: fellépőről fellépőre, és akár egy-egy műsoron belül is hajmeresztő stílusváltásokra készülhet mindenki, aki a lacikonyhákon vagy a Nagyszínpad melletti kiserdőn keresztül odaverekszi magát a pódiumhoz. A bátrak találkozhatnak majd például az etno-trance keverékzenével versenybe szálló orosz Deti Picassóval (mely egy vonósnégyessel kiegészülve a Bahia színpadra is kiáll majd), aztán az egyik este tizenegykor jó napot kíván nekik a német újhullám iránti nosztalgiát meglovagoló (vagy gerjesztő) Wir Sind Helden, egy másik szép napon pedig az útjukba áll az elektronikus zenében - tánclépésekkel legalábbis - egyszerűen megkerülhetetlen brit Coldcut. A hiphopot izraeli módra, világzenével keverve szervírozza a Hadag Nachash, a holland relax pedig élőzenekarral, rockhangszerekkel tálalja a műfajt, aztán a francia ZEBDA frontemberei, Mousse és Hakim is bemutatják a maguk stílusértelmezését. Bombajó funkot hoz az amerikai basszusgitárom Meshell Ndegéocello, saját kreálmányát, az ambient house-t helyezi el a menüben a brit The Orb, az USÁ-ból érkező Gogol Bordello pedig egymagában, összegubancolva dobja a közösbe a punkot, a roma zenét és a jó (mondhatni brechti) értelemben vett kabarét. (Figyelem, kulcsszó hangzott el.)
  
  Örökszürkétől a koromfeketéig a Hammer World színpadon
  
  Fennállásának legszínesebb kínálatával jelentkezik a Hammer World metálszínpada: idén a hardcore-tól a pogány virgametálig terjed a keményzenei kánon, és alig akad két hasonló stílusú fellépő. Blacknek nehezen, teátrálisnak, sőt színpadiasnak viszont annál inkább nevezhető metallal pattan három éven belül harmadszor hazai porondra a brit Cradle of Filth, másodszor szólaltat meg nálunk egy koncertre valót huszonöt év legjobb NYHC himnuszaiból a Sick of it All, az időtlen hardcore előtt pedig a műfaj (egyik) modern verzióját is megismerhetjük az ugyancsak amerikai Death by Stereo-nak köszönheően. A német Metallica (azaz a Perzonal War) és a német Brainstorm (azaz nem a litván) is színpadra áll, és bár idén a galoppozó germán fémzene híveinek a szokásosnál kicsit kevesebb jut, azért nem kell csupán utóbbi bandával beérniük, hisz itt lesz a stílus egyik legkitartóbban trappoló képviselője, a Gamma Ray is. Bő egy évtized és egy rövid ideig tartó feloszlás után - megújult felállásban - aztán végre ismét hazai földön szaggat a metalt mind zeneileg, mind szövegileg a sci-fi és a cyberpunk perspektívájából értelmező Fear Factory is. Egyre egyszerűbbé és fogósabbá, de semmiképpen sem rosszabbá váló progresszív power metalját prezentálja a svéd Evergrey, a ködös Albionból pedig újra eljön a Lee Dorrian vezette Cathedral, hogy másfél órára a doom metal szent helyévé avassa a Hammer-sátrat. Másnap viszont semmi sem lesz szent: (a finn Ensiferum pagan metal vágtája után) három éven belül ugyancsak harmadszor áll nálunk színpadra a death metal alapzenekara, a Morbid Angel. Az előző buli óta a banda tagság szempontjából még egy lépést tett a múlt felé: most már nem csak az eredeti frontember, David Vincent játszik újra a csapatban, hanem a manapság a Hate Eternalt működtető Eric Rutan gitáros is, vagyis tíz év után ismét a legendás Domination-albumos felállásban zenél a banda.
  
  Ne csak arra menj, amerre látsz - új helyszínek, költöző színpadok
  
  Idén is gyarapodik néhány új elemmel a Sziget bútorzata, egyes programhelyek pedig új néven várják a látogatókat. Először lesz fellelhető a fesztiválon - és egész Magyarországon - a Silent Disco nevű intézmény, amelynek programját egyaránt hatalmas élmény résztvevőként élvezni és kívülről figyelni (de egy ember egy életben a tudatzavar elkerülése végett lehet, hogy jobb, ha csak az egyiket próbálja ki): ebben a buliban ugyanis mindenki drótnélküli fülhallgatóba kapja a zenét és úgy táncol, vagyis a külső szemlélő teljes csendben csápoló tömeget lát. Korántsem lesz csend, és a csápolás is egész másmilyen lesz a kisebb hazai keménykötésű bandákat felvonultató Zúzda Színpadnál, de a participátori és az obszervátori élmény itt is garantált. Ugyancsak új helyszín lesz a Spanyolországból érkező Teatro de Autómatas, amely az önműködő szerkezetek titkait bemutató vásári bódék hagyományait eleveníti fel, és az underground elektronikus zenék híveit váró Meduza, ami a Cinetrip szerepét veszi át. A blues-helyszín megduplázta, azaz kettőre emelte színpadai számát (az egyiken a hagyományos koncertprogram zajlik majd, a másik a jam sessionöké), a Szabadiskola pedig átkeresztelkedett: a vitáknak, beszélgetéseknek, képzőművészeti akcióknak helyt adó terep idén Szellemvasút néven várja a kultúrára szomjazó kultúrkempingezőket. Ebben az évben (is) könnyen előfordulhat, hogy a becses látogató még józanon sem találja a térképen kedvenc helyszínét, pánikba esni azonban nem kell, tessék csak tovább keresni: elköltözik a Talentum Színpad, a Hócipő Kabaré, a Trend Sziget, a Mozi és a Luminárium is.
  
  Technikai dokumentáció
  
  A fesztiválra idén kétféle hetijegy kapható: a sátorral érkezők 30000 forintos áron válthatják meg a kempingezés díját is tartalmazó bérletet, míg a többiek 25000 forintért hazajárós belépőt vásárolhatnak (ezzel a jeggyel nem lehet a nulladik napon belépni a fesztiválra, valamint tilos lakósátorban tartózkodni és zuhanyozni, legalábbis a helyszínen). Fontos tudnivaló, hogy aki hazajárós jeggyel sátorban alszik, annak vagy ki kell fizetnie a két jegy különbözetét (5000 Ft-ot), vagy pedig vissza kell adnia karszalagját. A napijegyek ára idén 6000 forint, két egymás utáni napijegy viselése esetén az érvényességi idő alatt a látogató jogosult sátorban tartózkodni és zuhanyozni.

azonosító (nem kötelező):	ellenőrző kód:	gépeld be ide:

új hozzászólás írása: