interjú [külföldi hangok]  2006. július 1. szombat   13:55

nincsen hozzászólás

  A két éves Metal Blade bemutatkozó lemezt, a With Triumph Comes Loss-t, követően ismét teljes anyaggal jelentkezik a Cataract, akiknek ennél a kiadónál megjelenő második nagylemezük erős és igazi hardcore beütésekkel megtűzdelt metal. Megpróbáltam minél több jövőbeni tervről, a CD fogadtatásáról valamint egy esetleges hazai koncert lehetőségéről kifaggatni a srácokat.
  
  Hello! Mindenekelőtt gratulálok az új lemezhez. Megtennéd, hogy bemutatod magatokat azoknak az olvasóknak akik még esetleg nem ismernek titeket?
  
  Simon: Először is üdv mindenkinek! Jelenleg Fedi énekel, Greg és én gitározunk, Mike-é a basszus és Ricki a dobos. A 98-as év elején alakultunk, miután több korábbi bandánk is feloszlott. Egy kis frissességet kívántunk vinni az európai hardcore színtérbe, hasonlóan a Caliban-hoz vagy mondjuk a Born From Pain-hez. Több 7-essel és demóval próbálkoztunk, mire megjelenhetett első lemezünk a Ferret Records-nál Golem címmel. A következő anyagainkat <b>Martyrs Melodies, Great Days Of Vengeance - már a Lifeforce dobta piacra, s ezek után kaptuk azt az ajánlatot a Metal Blade-től amire természetesen nem lehetett nemet mondani. Ennek eredményeképpen jelenhetett meg 2004-ben a már említett With Triumph... lemezünk és az új anyag a Kingdom is. A lemezek megjelenése mellett töménytelen mennyiségű koncertet adtunk le nem csak itthon Európában, de az Egyesült Államokban is, s többek között olyan bandákkal zenélhettünk együtt, mint a Six Feet Under, a Dying Fetus vagy mondjuk az Amon Amarth. Jelen pillanatban itt tartunk és örülünk, hogy eljuthattunk idáig.
  
  1998 óta vagytok aktív részesei a színtérnek. Nem túl hosszú idő ez? Hogyan tudjátok ezt csinálni napról napra?
  
  Simon: Ahogy fentebb említettem egy keményen dolgozó brigád vagyunk, s emellett nagyon jó barátoknak is mondhatjuk magunkat. Ez rengeteget segít túljutni a rosszabb illetve jobb pillanatokon egyaránt És a 8 év az nem túl sok, még csak most kezdtük ember!
  
  Nagy rajongótáborral bírtok otthon, Svájcban? És mi a helyzet a kontinenssel?
  
  Simon: Szeretném azt mondani, hogy igen. Ezt mindig nehéz megítélni ha egy együttesben játszol és minden buli hihetetlen élményekkel gazdagít. Svájc az otthonunk, így ott mindig van 3-700 ember a koncertjeinken. Nagyon szeretjük az otthoni légkört, a színtér nagyon erős, és folyamatosan növekszik az érdeklődők száma. Németországban és Ausztriában is egyre erősebb táborral bírunk, de ugyanezt elmondhatom Franciaországról vagy éppen Hollandiáról is. Végül is nem panaszkodhatunk, mindenhol nagyon jó kis koncertekben van részünk. Magyarországon az utolsó három fellépésünk meg egyszerűen pusztító volt. Hihetetlen örültek vagytok! S ezt nagyon szépen köszönjük, szeretünk titeket.
  
  Említetted, hogy már többször jártatok nálunk. Tervezitek, hogy nekünk is bemutatjátok az új dalaitokat?
  
  Simon: Igen tervbe van véve egy magyar koncert is. Úgy terveztük, hogy július 7-én megyünk hozzátok de ez a dátum törölve lett. Most új időpontot kell majd egyeztetnünk, de az új lemez bemutató turnéjának egyik állomása biztosan Budapest lesz.
  
  Új lemez. Milyenek voltak a reakciók? Gondolod, hogy ez egy erősebb anyag lett, mint az előző?
  
  Simon: Igen, ez erősebb. Sokkal több reakciót is kaptunk a zenénkre. Az alapvető különbség a két lemez között az, hogy míg a With Triumph... egy új zenekar lemeze volt, addig a Kingdom-mal már bizonyítanunk kell, egyfajta próbatételnek nézünk elébe. S a reakciókból ítélve az akadályokat vettük. Egyre több interjút és kritikát olvashattok rólunk, s az ismertségünk is rohamosan nő. A visszajelzések többnyire pozitív tartalmúak, s ami vicces, hogy a CD-t vagy utálják vagy szeretik, de ilyen ködösített semmitmondó írásokkal nem találkoztunk. Ez pedig egy nagyon jó dolog.

  Beszéljünk egy kicsit az új lemezről. Honnan a cím: Kingdom?
  
  Simon: Ez csak úgy jött az alkotás során. A címadásban is tovább akartunk lépni. Ha egy kicsit jobban megfigyeled a címeket, egyfajta folyamatosságot lehet felfedezni bennük. S mikor elkezdtük írni a dalokat, éreztük, hogy nagyon erősre sikerültek, s tudtuk, hogy elérkeztünk arra a pontra amikor ki lehet jelenteni, hogy ez 100% Cataract. Egyszóval itt már egyszerű volt megállapítani, hogy ez a mi személyes birodalmunk. S a cím már adott is volt. (kingdom: királyság, birodalom)
  
  Kinek a munkája a borító és a booklet?
  
  Simon: Chris Kather készítette nekünk. (www.soc8y.de) Ő egy igazi művész! Nagyon jó munkát végzett és sikerült megvalósítania az állandó kettősséget sugalló gondolatainkat. A jó és a rossz ellentéte végig ott lebeg a booklet megjelenésében. Nagyon jó dolgokat csinál a srác érdemes felkeresni a honlapját.
  
  Sajnos még nem hallottam a lemezt, szóval legyél szíves mesélj valamit a dalokról. Melyik a kedvenced, miről énekeltek bennük, hogyan képzeljük el a lemez atmoszféráját?
  
  Simon: Ez attól függ. Minden héten más-más dal a kedvencem. Ezen a héten az Unforgotten. Nagyon lassú és sötét nóta. Valami olyasmi amit az előző lemezen még nem tudtunk megcsinálni. Az egész atmoszférája sokkal koncentráltabb és erőteljesebb.
  
  És még nem hallottad??? Szégyelld magadhahaha Egy hangszeres intro-val indít a lemez, ami remélem leszaggatja majd a fejeteket. Ezután a War Of Cultures jön, amely egy melódikus Bay Area trash nóta egy hatalmas durvulással a végén. Az On This Graveyard a legsúlyosabb nóta amit mostanában megalkottunk, brutálisan gyors és kemény headbang gyakorlatra ösztönöz a végén. A Denial Of Life a legkúlabb nóta amit valaha írtunk. Minden megvan benne. Gyorsaság, melodikus részek, szólók és, és, és A Tongues Spitting Hate egy tipikus Cataract nóta, míg a March With Your Battleforce ismét egy nehéz anyag, tele belassult részekkel. A Sacrificed For The Wealth megint 100% belőlünk, gyors riffek és hatalmas szaggatás a végén, míg a Definition Of The Sacred a legPanterasabb dal amit valaha alkottunk. Öt perc, rengeteg váltás és groove jellemzi. A Legions At The Gates önmagáért beszél, hallgassátok meg! Az Unforgotten, mint már említettem sötétségével és kórus részeivel üt, míg zárásnak egy irtózatosan gyors dal a For Their Sins került a lemezre. Nagyon jó zárás. Mindent egybevetve a vokál is sokkal jobb, mint az előző lemezen, őrület, nem fogjátok elhinni.
  
  Dániában dolgoztatok ugye?. Milyen volt a stúdió és Tue Madsen?
  
  Simon: Igen, persze! Győztes csapaton ne változtass! Nagyon jó fickó és jó barát egyben. Vele dolgozni mindig óriási élmény. Rengeteget segít nekünk és nagyon sok remek ötlete van. Igazi munkatárs. El sem tudom képzelni nélküle az alkotást. Remek stúdió egy remek producerrel.
  
  Gondolod, hogy a Metal Blade megfelelő kiadó nektek és a stílusotoknak?
  
  Simon: Természetesen! Úgy gondolom nagyon jó munkát végeznek. Mi voltunk az első metalcore csapat akikkel szerződést kötöttek. Tehát tudtuk, hogy mit kell, hogy elvárjunk. Tényleg szeretik és tolják ezt a fajta metal zenét és hisznek bennünk és abban, hogy ez a stílus lesz az elkövetkező évek meghatározó zenéje. Nagyon jó emberekkel vagyunk itt körülvéve és boldogok vagyunk, hogy egy ilyen család tagjai lehetünk.
  
  Láttam a nyári fesztivál terveiteket. Nem akartok Amerikába is átruccanni? Nem gondoljátok, hogy ezzel a fajta stílussal amit képviseltek, ott is jelentős piacra tehetnétek szert?
  
  Simon: Igen, számtalan koncertet tervezünk idénre, és rengeteg fesztiválon képviseltetjük majd magunkat. Természetesen az USA-ba is tervezzük, hogy megyünk. Értem, hogy miért kérdezed ezt. Amerikában rengeteg olyan együttes van akik hasonló stílusban alkotnak, mint mi és tulajdonképpen nincs szükségük európai csapatokra. De pont ezért akarunk kimenni és koncerteket adni, hogy lássák, hogy az európaiak mennyivel jobban csinálják ezthahaha
  
  Végül kérlek mesélj valami személyeset magatokról? Kedvenc zenekarok, hobbik, barátnők? Nézitek majd a VB-t? Kedvenc csapatok?
  
  Simon: Imádom a focit! Egyetlen meccset sem szalasztok el a VB idején. Mindnyájan szeretjük a labdarúgást, de azt hiszem én vagyok ebből a szempontból a legbetegebb... hahaha
  
  Részemről a 80-as évektől a Hollandoknak szurkolok. Gullit és Marco van Basten voltak a legjobb focisták az elmúlt 20 évben. Szóval továbbra is birom a hollandok stílusát. Ami a magánéletet illeti már eljegyeztük egymást a barátnőmmel, és szerencsére hasonló érdeklődéssel bírunk...hahaha szóval minden ok ezen a téren is. S mindezeken kívűl nagyon szeretek sportolni már amennyire időm engedi.
  
  Köszönöm a válaszokat, és remélem hamarosan élőben is meghallgathatjuk az új dalokat itt Magyarországon is. Sok sikert a jövőben!
  
  Simon: Köszönöm szépen az interjút és hogy támogatjátok a Cataract-ot. Ha bármi érdekelne a www.cataract.cc oldalon mindent megtaláltok.
  
  
  Megjegyzés: Időközben Michael, a basszusgitáros kiszállt a csapatból, így az együttes most új gitárost keres. Ja és a Hollandok meg kiestek a VB-ről!

azonosító (nem kötelező):	ellenőrző kód:	gépeld be ide:

új hozzászólás írása: