hosting: Hunet
r33
  cikkekfotók        
magazin [háttér]  2000. október 28. szombat   10:29
nincsen hozzászólás

szerző: Tobias
Dead Can Dance... Zephirus kertje


   Egy kezemen megtudnám számolni, hogy hány olyan sajátosan egyéni zenei formációt ismerek kerek e világon, mint az ausztrál Dead Can Dance. Zenéje oly tiszta értéket képvisel, mely a halhatatlanság és az időtlenség önfeledt szárnyalását hordozza magával. Leginkább világzenének tituálható stílusa oly ősi forrásból származik, mely szinte minden mai zenének alapjául szolgálhatna, de mégis teljesen különálló. Lisa Gerrard egyházi stílusú hangja magában hordozza azt a rég elfeledett értéket, mely az emberi kultúra egykoron meghatározó szerepét játszó vallás fontos és máig változatlanul tiszta öröksége nyújt. Az általában angol nyelven megszólaló, de párszor csak szöveg nélküli, a dallamok és artikulációk által alkotott énekének néha kánonban, néha magányosan megszólaló vibrálása egymagában is csodálatosan hangzik, pláne ha kíséretként oly hangszerek szólalnak meg, melyek hallatán az ember szinte beleborzong. E zene által generált érzelmek víziója szinte kiiktatja az ember elméjéből annak a világnak mindennapi valóságát, mely oly sok probléma forrását alkotja. A sajátosan emberi tulajdonságok háttérbe szorulnak, s helyüket átveszi valami más... a természet alkotta Éden egy-egy kis szigete.
  
   A hangszerek nem is dallamokat hanem hangulatokat árasztanak az odafigyelő zenehallgatók felé. De lehet nem odafigyelni? Ezt mindenkinek saját magában kell eldöntenie miközben szól a „Cantara” vagy a „The Host of Seraphim”. A nagyrészt régmúlt európai (középkori latin, reneszánsz), de picit néha talán dél-amerikai, észak-afrikai, távol-keleti és még ezerféle hatást éppúgy tartalmazó költemények sokszínűsége áttérképezi az arra nyitott ember addig képzelt stílusszemléletét, kitágítja zenéről alkotott képét. Új zenei panorámát nyújt ezeddig árnyékba húzódó apró részletek felfedésével. Modern, mai és ősi, hajdanvolt hangszerek hangszíneinek érdekes kombinációját mutatja fel. Bár nem túl vidám hangulatot áraszt magából az egész zene, nem is ez a feladata... de szerintem azért érzi így az ember, mivel az egész nagyfokú halhatatlanságot sugároz magából, s az embernek saját múlandósága jut eszébe... Valaha az egyik saját zenekarommal arra is vetemedtünk, hogy egy nem oly nehéz (Lisa nélküli) számot feldolgoztunk (”Severance”)...
  
   Az 1981-ben Brendan Perry, Lisa Gerrard, Paul Erikson és Simon Monroe négyessel alakult együttes sajnos pályafutása alatt mindvégig ritkán koncertezett, ezért is volt nemmindennapi mikor Budapesten is bemutatta anno 1995 májusában a Budai Parkszínpadon, mit is jelent megalkuvások nélküli muzsikája. Nagy szerencsémnek köszönhetem, hogy ott lehettem. Az ülő közönség (a székek közt is ültek, mindenhol ahol volt egy talpalatnyi hely is) minden számot követően felpattanva, tapsolva ünnepelte a Zene e nem mindennapi ünnepét. A sajnálatosan falakon kívül maradt tömeg csak hallhatta mindazt, ahogyan a bent lévő levegő megtelik az érzelmek önfeledt megnyilvánulásaival. A színpadon Lisa Gerrard, Brendan Perry, Lance Hogan, Snodaigh, Paskal Japhet, John Bonnar, Nigel Flegg, Robert Perry és Pieter Bourke varázsolt feledhetetlen pillanatokat a jelenlévők emlékezetébe.
  
   Kedvenc albumom, ha nagyon ki kell emelnem egyet (bár elég nehéz), akkor az az 1991-ben megjelent „A Passage In Time” válogatáslemez, mely jól bemutatja a DCD irányvonalát. Az 1994-es „Toward the Within” koncertalbum videókazettán is megjelent rövid riportokkal kiegészítve a számok közt. Ezt párszor láthattunk is még annak idején az azóta megboldogult A3 televízióban. A DCD már pár éve tetszhalott állapotában leledzik, azaz hírek szerint feloszlott, bár én hiszek feltámadásában. Lisa Gerrard szólóalbumokat is készített és fel-fel tűnik néha itt-ott a neve, mostanában főként filmek (Heat, The Insider, Gradiator) kapcsán. Remélem, ha nem is élőben, de viszontláthatom-hallhatom őket majd valahol... valamikor...



Szólj hozzá!
azonosító (nem kötelező):ellenőrző kód:gépeld be ide:

új hozzászólás írása:




 Hozzászólások:
 nincsen hozzászólás


 kapcsolódó linkek: 

Egy DCD honlap a sok közül

Lisa Gerrard honlap

 programajánló: 
2024. július 27.
Ilyet még nem látott Keszthely! Edda Művek és Caramel koncert a legendás Kastélyparkban
2024. július 30.
Lenny Kravitz- Blue Electric Light Tour (Papp László Budapest Sportaréna)
2024. augusztus 3.
Frog Leap: ismét Budapesten a Youtube legőrültebb metal feldolgozás csapata
 a rovat legfrissebb cikkei: 
Best of Diploma
16. Campus Fesztivál
Sikerrel zárult a 9. Echo nyári akadémia a fehérvárcsurgói károlyi-kastélyban
Disney-történetek elevenednek meg a Margitszigeten
“A néptánccal át lehet ugrani 20 randit” - a Park megmutatja, mitől menő igazán a népzene
A Duna-menti országok fiatal zenészei fognak össze az egységért:
Harmadik alkalommal rendezik meg a Nemzetközi Cigány Dal Napját
A Centrál Színház nyárra ismét Szigligetre költözik
KutyaGOló - premier Kollár-Klemencz László és Háy János közös produkciója
Lengyel és magyar művészek koncertje a II. Budapesti Nemzetközi Orgonafesztiválon a Belvárosi Főplébánia-templomban
 kiemelt 
Rise Against + Ignite a Budapest Parkban
  
A punk rock legnagyobbjai érkeznek! Rise Against és Ignite augusztus 13-án a Budapest Parkban

Bryan Adams: Legendás rockikon, fotográfus Budapesten is fellép!
Starset: Immersion - The Final Chapter 2024 - Barba Negra Red Stage
ACCEPT: novemberben Budapesten újrázik a német csapat
Frog Leap: ismét Budapesten a Youtube legőrültebb metal feldolgozás csapata
 friss hozzászólások 

Blind Myself, 27, Isis (1)
Nulladik Változat az Almássy klubban (1)
Wolfheart, Before The Dawn, Hinayana (1)
Böngésző
rovatok
hírek
fotó
videó
előzetes
beszámoló
interjú
lemezajánló
magazin
kultúra
előadó
napló
alrovat ajánló
asztaltársaság
blog
botrány
dalszöveg
díjátadó
életrajz
építészet
festészet
film
gasztronómia
háttér
internet
kis pipa
médiaművészet
mese
posztumusz
próza
retro
rizikófaktor
skandalum
szobrászat
tévématiné
vers
PlayDome ajánló
PlayDome magazin

Partnerek
Concerto
Live Nation
Livesound
Tukker Booking
New Beat

Impresszum
Médiaajánlat
Adatvédelem

 címkefelhő
 edward norton    korál    iced earth    sing sing    the 88    g.m.t.    black swan    spacesh!t    rock    god is an astronaut    schmiedl tamás    sleep token    poem    the unknown    ease of disgust    dead end    gurd    bridge to solace    wacken metal battle    world invasion    kötelező közhelyek    sőrés zsolt    stetl    bankrupt    fezen fesztivál  

r50
Copyright 2000-2024 Underground Magazin
Minden jog fenntartva! A lap bármely része csak engedéllyel használható fel!