kultúra [vers]  2000. november 11. szombat   15:57

nincsen hozzászólás

  Csengő holdszem csillog felém,
  kisded szemek, gyengéd hűség.
  
  Mikor virágok ébrednek
  hajnali réten,
  nap izzad s szárad a
  vulkáni éter,
  rics-recs avarban
  gyűlnek a levelek,
  és hív a Hótündér:
  guríts hóembert:
  e szemek követnek.
  
  Figyelik hol s mit csinálsz,
  lesik mit, hogyan kívánsz.
  Örök a szív, mély a szeretet,
  kedves őrangyalok, feledni nem lehet.

azonosító (nem kötelező):	ellenőrző kód:	gépeld be ide:

új hozzászólás írása: