hosting: Hunet
r37
  cikkekfotók        
beszámoló [koncert]  2006. április 18. kedd   10:23
nincsen hozzászólás

szerző: Tompi
Moonsorrow, Primordial, Mourning Beloveth, Sin Of Kain
2006. április 5. Wigwam

  Nem, nem sajtóhiba történt, valóban a Moonsorow lépett fel utoljára a Heathen Crusade turné első állomásán, az előzetes hírekkel ellentétben, de ez persze közel sem jelenti azt, hogy ők lettek volna az est fő zenekara, mert ahol a Primordial játszik, ott kevés kivételtől eltekintve aligha terem babér másik banda számára. A Moonsorrow pedig egyáltalán nem kivételként erősíti ezt a sebtében barkácsolt állítást, amelyet a második budapesti Primordial koncert fényében hajlamos leszek szabályként alkalmazni.
  
  Azt is, hogy akárhol, akármikor látom a Sin Of Kaint, mindig egészen más benyomásaim alakulnak ki róluk. Kezdetben ugye szintetizátor-baldachinos black metaljukkal építették fel rajongói bázisukat, ehhez jöttek a göteborgi ikergitárok, most pedig mindehhez némi visszafogott indusztrialitást fedeztem fel az intrókban, és a feltűnt, hogy a gyorshajtásból mintha kevesebb lenne. Helyüket cifra matekozások, és időnként fenemód lényegretörő középtempós riffek vették át. Kíváncsi vagyok, legközelebb mivel lepnek meg.
  
  Állok elébe egy újabb Mourning Beloveth fellépésnek is, akik biztosan nem lepnek meg úgy legközelebb, mint mostani, zenéjükhöz méltóan lassú és kínzó beállással felvezetett koncertjük alkalmával. Ugyanis ritkán tapasztalható súllyal bíró riffjeik úgy állnak össze szigorúan tíz perc feletti dalaikban, hogy még a kompozíció szót sem sajnálom rájuk. És legyen szó akár új kompozícióról, mint a The Apocalypse Machine, vagy régiről, mint a The Mountains are Mine, egyik sem unalmas, pedig ilyen tempóban akár lehetne az is. De az ír doom csapatot kizárólag fanatikusok alkotják, hiszen a While Heaven Weptről még hallani is a megszállottság jele, ilyen pólót beszerezni és hordani meg pláne. Úgyhogy lehetne itt sűrűn sziszegve emlegetni a My Dying Bride nevét, csak hát minek, ezek a fickók úgyis csak ilyen szénből épp kifogyó gőzmozdonyhoz hasonlóan zakatoló riffeket fognak írni, a germán metalosnak öltözött Ulf Kirsten benyomását keltő frontember pedig valószínüleg ugyanígy fog röfögve bömbölni továbbra is. Ha pedig az Arcturus pólóban is rock n roll előemberként festő gitáros továbbra is ilyen lazán fogja leénekelni az ügyeletes metalsziréneket, akkor továbbra is nagyon vidám leszek, ha ilyen zenére szomorkodhatok.
  
  Ha röviden akarnám illusztrálni, hogy mi volt a fő különbség az este két ír fellépője között, akkor így érvelnék: a Mourning Beloveth bemutatta, mit éreznek azok, akik mostanság homokzsákokat cipelnek a Dunára. Ezzel szemben a Primordial maga volt a Duna. Csak áradt és hömpölygött, és ment nemcsak a maga útján, de feltartóztathatatlanul. Tulajdonképpen így volt ez már az előző Wigwamos szeánszuk alkalmával is, és mindössze néhány dalnyi is volt a műsorban az eltérés, na meg annyi, hogy Nemtheanga ezúttal kizárólag énekesi és médiumi mivoltában volt jelen, a sajátosan ír mentalitású kocsmai bunyós énjét ezúttal a Jim Beammel együtt Dublinban felejtette. De ennyi elég is. Mert játszhatnák ők a kultúrattasét, a történelemtanárt, a művészt, a Sinn Féin képviselőt, az IRA aktivistát, de ez eszükbe sem jut.
  Inkább színpadra lépnek a The Golden Spirallal, folytatják a Gathering Wilderness-szel, eljátsszák a többek között a Song Of The Tombot, és elbúcsúznak a Sons Of The Morrigannal. Igen, ilyen egyszerűen, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy a többnyire lovagló ülésben álló Nemtheanga jó párszor transzba esik, és arcjátékával sokszor előbb közli mondanivalóját, mint énekével. A kizárólag páratlan ritmusban zakatoló szerzemények közül ezúttal is kiemelkedett az írek egyik legnagyobb tragédiáját feldolgozó, mindvégig drámai és monumentális, ám dagályosságba abszolút nem hajló Coffin Ships, és az akusztikus Dark Song, amelyet itt játszott először élőben az ötös. A frontember csendet is kért előtte. Mi tagadás, e koncert után én sem kértem mást, mint csendet.
  
  Lett helyette Moonsorrow. Akik irgalmatlan hangerő közepette nekiálltak epizálni, folk és black metal kliséket keverni, majd azokkal egy kiadósat dobálózni. Véres orcával, nárcisztikus gitárlóbálások, és sörhas-paskolás közepette talán egyenesen Vejnemöjnennek érezték magukat, én viszont már-már a Ragnarökön éreztem magam és unatkoztam, de ez az én bajom.
  
  (Fotók: Underground Magazin archivum)



Szólj hozzá!
azonosító (nem kötelező):ellenőrző kód:gépeld be ide:

új hozzászólás írása:




 Hozzászólások:
 nincsen hozzászólás


 kapcsolódó linkek: 

Primordial

Mourning Beloveth

 programajánló: 
2024. április 20.
Dan Patlansky Budapesten
2024. április 25.
Amit még sohasem láthattál a Parkból - a kulisszák mögé enged betekintést a Blahalouisiana vadonatúj live session videója
2024. április 26.
Megint Budapesten, most a Barba Negra-ban koncertezik a Nanowar of Steel
 a rovat legfrissebb cikkei: 
Akik házibulit csaptak az MVM Dome-ban: a Depeche Mode
Suicidal Angels, Fusion Bomb, Crimson Fire
A Normandie lenyűgözte Budapestet a Dopamine turné keretében
Cattle Decapitation, Signs Of Swarm
Fesztiválhangulat a Dürer kertben- Halflives és az Inferno Turné
Amaranthe, DragonForce, Infected Rain
Meshuggah, Avatar, The Halo Effect
Két zenekar, egy este a Dead Poet Society és a Ready the Prince lángoló show-ja az Akvárium színpadán
Battle Beast, Saint Deamon, Induction
Black Foxxes szárnyalása, azaz egyedülálló élmény a Dürer Kertben
 kiemelt 
Megint Budapesten, most a Barba Negra-ban koncertezik a Nanowar of Steel
  
„Kezdünk megöregedni, úgyhogy ne hagyd ki ezt a turnét” – ezzel az őszinte figyelmeztetéssel hirdette meg tavaszi koncertjeit a Nanowar of Steel

Dan Patlansky Budapesten
Mike Portnoy-jal koncertezik Budapesten a Dream Theater
Először látogat Magyarországra a City Morgue
Megint Budapesten koncertezik Sting
 friss hozzászólások 

Nulladik Változat az Almássy klubban (1)
Wolfheart, Before The Dawn, Hinayana (1)
Új Falcongate LP: Blood Red Roses (1)
Böngésző
rovatok
hírek
fotó
videó
előzetes
beszámoló
interjú
lemezajánló
magazin
kultúra
előadó
napló
alrovat ajánló
asztaltársaság
blog
botrány
dalszöveg
díjátadó
életrajz
építészet
festészet
film
gasztronómia
háttér
internet
kis pipa
médiaművészet
mese
posztumusz
próza
retro
rizikófaktor
skandalum
szobrászat
tévématiné
vers
PlayDome ajánló
PlayDome magazin

Partnerek
Concerto
Live Nation
Livesound
Tukker Booking
New Beat

Impresszum
Médiaajánlat
Adatvédelem

 címkefelhő
 yelowcake    paul giamatti    kettős tamás és a vadszamarak    defeated sanity    no strings    nikson    blur    notimefor    paganfest    mia wasikowska    steven tyler    peter berg    mena suvari    control human delete    henry homesweet    virus    a lány és a farkas    pannonia allstars ska orchestra    hall pass    till we drop    guns n’ roses    heidrik    anti-flag    zoolander    jancsi és juliska  

r46
Copyright 2000-2024 Underground Magazin
Minden jog fenntartva! A lap bármely része csak engedéllyel használható fel!