kultúra [vers]  2001. december 12. szerda   12:57

nincsen hozzászólás

  Kívül állok mindenen,
  vadvirágok sóhaján.
  Úr vagyok a nincsemen,
  semmiségek szózatán.
  Csipkének látod rongyaim,
  elfed a tegnapi fohász,
  vértanúk kettétört csontjain
  glóriás pillangót,ha látsz.
  Fegyver a tüske,s a hallgatás,
  tudod,hogy nem vagyok kegyetlen,
  de nem érted te sem és senki más...
  Elveszett az,amit szerettem.
  
  zorkányok,
  kivert szajhák illata,akasztott cigányok...
  Ne higgyétek el,hogy ez volt a sorsotok!
  Koldus volt ő is:a Messiásotok.
  
  tudom,hogy nehéz a szárnyalás.
  Bízz bennem:zuhanni könnyebb!
  A boldogság úgyis csak lázadás.

azonosító (nem kötelező):	ellenőrző kód:	gépeld be ide:

új hozzászólás írása: