előzetes [koncert]  2006. március 26. vasárnap   10:33

nincsen hozzászólás

  Nagyon nehéz volna közös pontot találni az In Flames és a Sepultura életművében, hiszen a két zenekar teljesen máshonnan indult, máshová érkezett, momentán máshol is tartanak és ezt a (talán nem is csak képzeletbeli) utat egészen máshogy tették meg. Egy dolog azonban vitathatatlanul közös bennük: mindkét formáció kizárólag kuriózumnak számított pályája elején, igazán komolyan venni csak a több klasszikus lemez elkészítése után kezdte őket a világ. Bár az is igaz, hogy kuriózum mivoltukat soha, senki nem vitatta.
  
  Nem is csoda, hiszen az In Flames nem csak markáns képviselője, hanem egyik pionírja is volt az úgynevezett göteborgi, ikergitárokkal és harmóniákkal operáló death metalnak. A jelenlegi csapatból még csak Jesper Strömblad volt tagja az In Flamesnek az első, Lunar Strain címet viselő 1994-es albumnak, a következő év viszont nem csak új lemezt hozott (The Jester Race) hanem új tagokat is. Anders Fridén énekes például a Dark Tranquillity mikrofonját hagyta ott, a jelenleg gitáros poszton található Björn Gelotte pedig ekkor még dobosként csatlakozott.
  A csapatnak lehetősége nyílt arra, hogy igen impozáns társaságban (fesztivál turné a Samael, a Grip inc. és a Kreator zenekarokkal) mutassa be aktuális lemezét, így ekkor már tényleg megindult felfele az együttes szekere.
  Annyira, hogy még Johan Larsson basszusgitáros, és Glenn Ljungström gitáros kiválása sem tántorította el őket a folytatástól, pedig lett volna okuk az aggodalomra: a Whoracle lemez elkészülte után nem tudott volna turnézni a csapat, ha nem akadnak Peter Iwersre, és a Sacrilege irányából ékezett Daniel Svenssonra, aki a Björn Gelotte által üresen hagyott dobszékre ült be, és így ki is alakult az In Flames jelenleg is érvényes felállása.
  Ők öten készítik el a Colony lemezüket, amely egyik legsikeresebb, és legjobban sikerült munkájuk, világkörüli turnéjukon teltház fogadta őket mindenhol. Három hónapnyi stúdiómunkával rögzített, Clayman című 2000-es albumukkal lekopírozzák és felnagyítják az előző évek eseményeit, vagyis hosszabb turné, több eladott példány, több fesztivál. Megjelentetnek egy koncertlalbumot The Tokyo Showdown címmel, majd járt utat, vagyis Fredrik Nordstörm producert és a Fredman stúdiót elhagyják a járatlanért, ami jelen esetben a Dug-Out stúdiót és Daniel Bergstrand producert jelenti. A letisztult, jellegzetes In Flames irányt felváltja a kísérletezés, elsősorban az énekdallamokkal. Mindez az eddigi rajongótábort némiképp megosztó, ám a közönségbázist szélesítő Reroute To Remain korongot eredményezi, és persze a szokásosat: turnék, teltházak, stb. Hasonló szellemben, csak éppen egy dániai ház mélyén készültek el a 2004-es Soundtrack To Your Escape dalai, amelyek már az egész világgal megismertették az In Flamest. Nem csoda hát, hogy csak idén tudtak időt szakítani az új lemezükre, a Come Clarityre, amely valamelyest visszakanyarodik a Colony/Clayman fémjelezte hangzáshoz.

  Friss lemezzel érkezik a Petőfi Csarnokba az este másik fő fellépője, a brazil Sepultura is. Az ő történetük kezdetéhez azonban nem elég a kilencvenes évek elejéig visszaásni, hiszen a Belo Horizonte-i négyes a nyolcvanas évek elején kovácsolódott össze, pont akkor, amikor Brazíliában megdőlt egy húsz évig tartó katonai diktatúra. Ebben az időszakban még az is nehezére volt a csapatnak (Max Cavalera, énekes/gitáros; Igor Cavalera, dobos; Paulo Jr., basszusgitáros; és Jairo T. szólógitáros), hogy rock & roll albumokhoz hozzájusson, nem is beszélve a társadalomra veszélyes metal és punk lemezekről. A különös erőfeszítések árán beszerzett Iron Maiden, Metallica, és Slayer albumoknak aztán meg is lett az eredménye, sőt az együttes már ezekben a korai időkben a death metalhoz fordult. Ekkoriban még az angol nyelvvel és a hangszereikkel se voltak éppen köszönőviszonyban, de elkötelezettségük, és a zenéjükben rejlő dinamizmus is tökéletesen kivehető első anyagaikból, az 1985-ös, két nap alatt felvett Bestial Devastationből, valamint az első korongjukból, a Morbid Visionsből. Andreas Kisser gitáros csatlakozásával azonban egy új szintre léptek, és a vele készült , Schizophrenia lemezre már az underground metal világ is felfigyelt. Így szinte magától értetődő, hogy a Beneath The Remains már a Roadrunner Records gondozásában látott napvilágot. Sokáig ez a Scott Burns producer segítségével készült mű volt az utolsó, amelyet szülőhazájukban vettek fel a brazil metalosok. Ebből a tényből pedig arra lehet következtetni, hogy a Sepultura népszerűsége nőttön-nőtt, Európában a Sodom előtt játszanak, és elkészül első videóklipjük az Inner Self dalukra.
  Két év múlva már Scott Burns phoenix-i stúdiójában veszik fel a thrash metal egyik alapművének tekinthető Arise-ot, a remekbe szabott nótákon kívül népszerűsítette őket a címadó klipje is, pontosabban népszerűsítette volna, ha nem lett volna betiltva hírhedt gázálarcos jelenetei miatt. A következő évben az Arise így is platina lemez lett. 1993-ban készítik el azt a lemezt, a Chaos A.D.-t, amelyen a zenekar kifejleszti sajátos, minden műfajjal szakító stílusát, Max és Andreas szövegeikben pedig a szociális problémák felé fordultak, a Territory és a Refuse/Resist daloknak köszönhetően pedig a Sepulturából a kilencvenes évek egyik vezető metal csapata lett.
  E státuszt csak tovább erősítette a Ross Robinson sztár-producer diplomamunkájaként is felfogható Roots, amelynek előkészületeként a zenészek több napot is eltöltöttek az Amazonas őserdőben a Xavante törzzsel, és közösen megírták az Itsarit. A lemez emblematikus dala mégsem ez, hanem a nyitó Roots, Bloody Roots, amely egy nemzedék himnusza lett.
  A feszültség mégis nagy volt a bandán belül, pontosabban a frontember Max Cavalera, és a többiek között, akik elégedetlenek voltak a menedzseri teendőket ellátó Gloria Bujnovski (Max felesége) tevékenységével. Az énekes/gitáros így kilépett a zenekarból, és megalapította a Soulflyt. Helyére a clevelandi Derrick Green vették be vokalistának, és vele készítették el a punkos és frusztrált Against lemezüket. A rajongók egy része el is fordult a kvartettől, úgy érezték, hogy a Sepultura hátat fordított a múltjának. A számos vendéggel készült, Nation című konceptalbum, és utódja a Roorback némileg visszairányította a figyelmet a zenekarra, (joggal, hiszen zseniális szerzeményeket rejt mindkettő) de a kilencvenes években betöltött pozícióját nem sikerült visszaszereznie az együttesnek. Ennek ellenére nem csüggednek, folyamatosan turnéznak, most éppen új, az Isteni Színjátékot feldolgozó Dante XXI című lemezük kapcsán. A körút érdekessége, hogy a csapatban az a Roy Mayorga dobol majd, aki korábban épp Max Cavalerával zenélt a Soulflyban. Igor Cavalera ugyanis nem vállalta turnét, mert a napokban született meg kisfia Antonio.
  
  
  Az előzenekar a francia Dagoba lesz, jegyek 6200 Forintért kaphatók március 31.-ig, utána pedig 6900 Forintért.
  Elővételi helyek: PeCsa, Hammer, Speed Westend, CD Pince, Ticket Express jegyirodák

azonosító (nem kötelező):	ellenőrző kód:	gépeld be ide:

új hozzászólás írása: