lemezajánló [nagylemez] 2006. február 12. vasárnap 10:10
nincsen hozzászólás
szerző: RossikaGrave Flowers: Incarcerated Sorrows Firebox Records
Egy nyomasztó, kékes színvilágú, ködös erdőt ábrázoló borító akadt a kezembe a minap, melyen kiolvashatatlan betűkkel találtam szembe magam. Rövid terepfelmérés után kiötlöttem, hogy ez valójában a Grave Flowers tavaly megjelent anyaga, mely az Incarcerated Sorrows címet viseli. Innentől már nem volt meglepő a kiadvány hangulata, a borús megjelenés, s lelkileg is felkészülhettem a hasonló stílusú zenei megnyilvánulásra.
A tíz számot tartalmazó lemez az eredeti verzió 11 dallal fut, de a svéd Count RavenLeaving The Warzone című nótája a demo verzióra nem került fel hosszú, meglehetősen lassan hömpölygő számai a skandináv stílus depressziós vonulatának eredményei. A finn zenei tudás, a megannyi klasszis banda hatása a Grave Flowers zenéjében is megmutatkozik, bár itt sajnos a kreativitásból csak kisebb dózisokat kapunk.
A lemezt az At Night nyitja, melynek középtempós kezdetét egy zongorabetét követi. Ezt töri meg de kegyetlenül Matte Andersson mélyrehangolt vokálja és a GF-re jellemző belassult gitártéma. A Lackrosy már gyengédebb hangvételűre sikerült. Szinte suttog az énekes, s hallható a húrokon az ujjak érintése. A szám maga egy gyengébb időket idéző Nightwishbe hajlik át ezután, annyi különbséggel, hogy itt a női vokált Matt érdekes hangja helyettesíti. A harmadik nóta nem mellékesen talán a lemez legerősebb darabja már erőteljesebb gitárral indít, s az apróbb akusztikus betét sem könnyít a kohókat megszégyenítő zakatolással sodródó Fear Of Future lendületességén. Nem kell persze örült tempókra gondolni, inkább egyfajta gépies lüktetés az amit a finnek megalkotnak itt. Végül talán még a Cold Despair érdemes megemlíteni, ez sikerült szerintem a legdrámaibbra, s a tempók harmóniája is ennél a dalnál van leginkább eltalálva.
A lemez több, mint egy órás hosszával és helyenként valóban a doom ghotic-ot idéző stílusával elsősorban ezen zenét kedvelőket célozza meg, de aki nyitott a finn zenei termés megannyi vállfajára annak bátran merem ajánlani a Grave Flowers lemezét, hiszen széles spektrumot felölel Matt és Jason játéka.
10:10
