előzetes [koncert]  2006. január 19. csütörtök   12:43

nincsen hozzászólás

  A hazánkban első ízben fellépő Esbjörn Svensson Trio egyfelől egy hamisíthatatlan jazztrió. Másfelől viszont egy cseppet sem az. Önmagukról azt vallják, hogy ők egy jazzt játszó popzenekar, és van is ebben valami, hiszen drum ´n´ bass, popos dallamok, funk és hip hop ütemek, elektronika ugyanúgy megtalálható muzsikájukban, mint az végtelennek tetsző improvizációk, és az ugyancsak bő lére eresztett zongora- és basszusfutamok és persze dobszólók. Attitűdjük is meglehetősen távol áll a stílust időnként jellemző sznobizmustól, elég csak arra gondolni, hogy nem háborodnak fel azon, ha az éppen játszott jazz standardet (Thelonius Monk egyes darabjait például gyakran építik be műsorukba,) a közönségük esetleg elkezdi énekelni. Sőt, kifejezetten örülnek neki.
  
  Ez nem is csoda hiszen Esbjörn Svensson az aréna-rocktól jutott el a jazzig. Gyerekkorában még dobos akart lenni, és folyamatosan a Sweet Ballroom Blitz dalát próbálta eljátszani. Az ütős-hangszerrel akkor hagyott fel végleg, amikor találkozott Magnus Öströmmal, aki ma is az EST dobosa. Mivel más hangszer nem volt a házban, Esbjörn kénytelen volt a zongorához ülni. A nyolcvanas évek közepéig zenélgettek így, csak maguknak, aztán egyszer csak a svéd és a dán jazzszíntér kereset zenészei lettek, 1990-ben pedig egy saját triót is összehoztak. 1993-ban csatlakozott hozzájuk a jelenlegi bőgős, Dan Berglund. Nagy egymásra-találás volt ez, hiszen játékának köszönhetően olyan gyorsan megtalálták a közös hangot, hogy mindjárt lemezérett is lett a trió.
  
  When Everyone Has Gone címmel meg is jelent első albumuk, amelyet a Mr. & Mrs. Handkerchief, egy koncertlemez követett 1995-ben. Még ebben az évben nyergeltek át a popzene orientált Superstudio Gul / Diesel Music kiadóhoz, és készítik el pár évvel később az EST Plays Monk című korongjukat, amely tízezer eladott darabjával óriási siker lett, egy kisebb díjeső zúdult ekkor a zenekarra. (Az év jazz-zenészei Svédországban 1995 és 1996-ban, Esbjörn Svensson lett a legjobb dalszerző Svédországban 1998-ban, és a Winter in Venice albumuk pedig elnyerte a svéd Grammy díjat.)
  A From Gagarin´s Point of View lemezük segítette őket a nemzetközi hírnévhez, és a JazzBaltica valamint Montreux fesztiválon való sikeres részvételhez. A sikert csak fokozta a Good Morning Susie Soho, a 2002-es Strange Place For Snow pedig Marina de Van egy filmjének, a Dans ma Peau-nek lett a zenéje. A következő Seven Days of Fallingnak köszönhetően ismét több elismerő titulust gyűjtenek be, ezúttal már nemcsak Skandináviában.
  
  Tavaly januárban jelent meg friss művük, a Viaticum, amellyel nem kizárt, hogy újabb év lemeze, év előadója típusú szavazást nyerhet meg az Esbjörn Svensson Trio. Mi mindenesetre biztosan nyerünk egy nagyszerű estét február 18-án. Az Esbjörn Svensson Trioval, a Viaticummal, és még ki tudja mivel.
  
  Jegyek:
  Elővételben: 5000 Ft
  A A program napján fizetendő jegyár: 5900 Ft

azonosító (nem kötelező):	ellenőrző kód:	gépeld be ide:

új hozzászólás írása: