hosting: Hunet
r38
  cikkekfotók        
lemezajánló [nagylemez]  2005. november 14. hétfő   11:17
nincsen hozzászólás

szerző: András
Alghazanth: The Polarity Axiom
Woodcut Records / Firebox

  Bevezetőként hadd idézzem egy barátomat: ez olyan tudományos black metal lehet a lemezcím alapján. A véleményt a szövegek ismerete nélkül is merem osztani, és nem csak azért, mert az említett illetőnek velem szemben sikerült elsőre kiolvasni az Alghazanth logóját. (Magam egyébként Alpha Anth 2-ra tippeltem mindaddig, mígnem egy lemezboltban találkoztam a banda egy igazi cd-jével, aminek a promóciós borítékkal ellentétben csak a Times New Roman meg az Arial betűtípust elbíró gerince is van. Ha már zárójelben vagyunk, megjegyezném: eléggé meglepő, hogy lemezboltban Alghazanth-cd-vel találkoztam, nem?)
  
  Amiért magam is hajlok a PhD-s feketefém zászlaja alá sorolni a negyedik albumánál járó finn csapatot, az a lemezéhez hasonlóan okos számcímek sora, illetőleg maga a muzsika. Rutinos versenyzők nyilván már ennyiből sejtik, hogy ezúttal kivételesen nem egy Darkthrone-kópiába futottunk, és igazuk is van. A nyitó Soulquake egy többnyire a (Spiritual Black Dimensions album környéki) Dimmu Borgir, kisebb részt pedig az In the Nightside Eclipse-korszakos Emperor nyomdokain haladó brigád képét vetíti elénk, amiből a későbbiekben főleg az első párhuzam igazolódik, billentyűvel erősen támogatott dallamos black metalról lévén szó. Viszonylag ügyesen teszi a dolgát az Alghazanth, ugyanis mindenféle gondok nélkül, sőt mi több, jó érzéssel végighallgatható mind a nyolc nóta néha (bizonyára) a lerágott csontot sem rossz szopogatni. Monumentalitásra törekvő (és végülis nem is kisstílű témák) sorakoznak igen sűrű egymásutánban a dalokban, és még a mindent beborító szintetizátorfutamok dacára sem szorulnak háttérbe a gitárok: a sorjázás helyett inkább a dallamokra koncentrálnak a bárdisták, és néha bizony egy-két ügyesebb a tipikus finn ízt sem mellőző melódia is előbukkan a kezük alól. A témák állandó halmozása az Alghazanth esetében tényleg jót tesz a zenének, ezúttal a rétegzettségtől valóban izgalmasabb lett a muzsika. A károgás a vérmesebb, csúnyán, bő nyállal fröcsögő fajtába sorolható és szintén megállja a helyét, de black metal-történeti jelentőséget igen nehéz volna tulajdonítani neki viszont ha a záró Forsaking the Yoke-ban hallható tiszta énekhang birtokosa általában elérhető közelségben van, akkor legközelebb nem volna rossz ötlet több szerephez is juttatni.
  
  Bár a banda stílusa pillanatok alatt kiismerhető, a jól megkomponált dalokról legalább nem mondható el ugyanez, és ez mindenképpen az Alghazanth és a lemez mellett szól. Ha valaki mindenáron szintizős-melodikus black metalt akar játszani, akkor minimum úgy illik tennie ezt, ahogyan ezek a finnek csinálják. És ha valaki mindenáron szintizős-melodikus black metalt akar hallgatni, akkor nyugodtan keresheti például ezt a lemezt is a jobb darabokat tartalmazó kupacban fog rátalálni, valahol a mesterművek feliratú polc tövében.
  
  1. Soulquake
  2. The Herald for Reason
  3. Chaos Attributes
  4. Blood Beguiles Phantoms
  5. Drakomorphus
  6. 8th Sphere
  7. With Black Aureoles
  8. Forsaking the Yoke



Szólj hozzá!
azonosító (nem kötelező):ellenőrző kód:gépeld be ide:

új hozzászólás írása:




 Hozzászólások:
 nincsen hozzászólás


 kapcsolódó linkek: 

Alghazanth

Woodcut Records

 programajánló: 
2024. április 20.
Dan Patlansky Budapesten
2024. április 25.
Amit még sohasem láthattál a Parkból - a kulisszák mögé enged betekintést a Blahalouisiana vadonatúj live session videója
2024. április 26.
Megint Budapesten, most a Barba Negra-ban koncertezik a Nanowar of Steel
 a rovat legfrissebb cikkei: 
Vented: Cruelty And Corruption
Drawing: Vol. 6
KabinLáz: Kihajolni Veszélyes EP
Born Again: Mesevilág
Agregator: Semmiből – A Semmin Át
Impovizatív jazztechno performansz Szipka-loops új lemeze
Frank Blackfire: Back On Fire
Megjelent a Quimby 25 éves születésnapi Aréna koncertje DVD-n
Megjelent a Tárkány Művek negyedik nagylemeze: Magyar konyha támad
Sabaton: The Last Stand
 kiemelt 
Megint Budapesten, most a Barba Negra-ban koncertezik a Nanowar of Steel
  
„Kezdünk megöregedni, úgyhogy ne hagyd ki ezt a turnét” – ezzel az őszinte figyelmeztetéssel hirdette meg tavaszi koncertjeit a Nanowar of Steel

Dan Patlansky Budapesten
Mike Portnoy-jal koncertezik Budapesten a Dream Theater
Először látogat Magyarországra a City Morgue
Megint Budapesten koncertezik Sting
 friss hozzászólások 

Nulladik Változat az Almássy klubban (1)
Wolfheart, Before The Dawn, Hinayana (1)
Új Falcongate LP: Blood Red Roses (1)
Böngésző
rovatok
hírek
fotó
videó
előzetes
beszámoló
interjú
lemezajánló
magazin
kultúra
előadó
napló
alrovat ajánló
asztaltársaság
blog
botrány
dalszöveg
díjátadó
életrajz
építészet
festészet
film
gasztronómia
háttér
internet
kis pipa
médiaművészet
mese
posztumusz
próza
retro
rizikófaktor
skandalum
szobrászat
tévématiné
vers
PlayDome ajánló
PlayDome magazin

Partnerek
Concerto
Live Nation
Livesound
Tukker Booking
New Beat

Impresszum
Médiaajánlat
Adatvédelem

 címkefelhő
 rob de luca    timo tolkki    the last stand    septicmen     salvus    nasum    godsmack    benighted    szükségállapot    karai anna    opera-rock show    zoli band    circle ii circle    twenty-eight ways to bleed    remorse    born to lose    ozone mama     hugh grant    innerwrath    frequency    dan patlansky    real lies    myra    arkona    the rite  

r42
Copyright 2000-2024 Underground Magazin
Minden jog fenntartva! A lap bármely része csak engedéllyel használható fel!