film [filmszemle]  2005. november 2. szerda   16:43

nincsen hozzászólás

  Érdekes filmográfiája kezd alakulni ennek a Curtis Hanson rendezőnek. A - mindenkinek kötelező olvasmány - Szigorúan Bizalmas óta ugyebár volt már egy 8 Mérföldje is az eminemeseknek, most meg itt van ez a nagyon - nagyon nőfilm, megint egy egészen pontosan behatárolható közönség számára.
  
  (Felvetődött indulásképpen, mint kérdés, hogy kinek/kiknek ajánlanám ezt a darabot, de ezen először elakadtam tény és való. Ám akkor, mintegy varázsütésre, segítségemre sietett a Nők legkedveltebb Lapja. Ugyanis pont legutóbb, egy kedves kis beharangozás mentén kiszóltak az olvasóiknak, hogy ezt a filmet feltétlenül nézzék meg mindannyian, merthogy kifejezetten Nekik készült. És akkor egyből tudtam, hogy innentől kezdve majd én is Nekik, a nőújságok rendszeres olvasóinak ajánlom, ha valaki még kérdezné..)
  
  Mindenesetre, mivel a rendező motivációiról nincsenek igazából korrekt háttérinfóim (..egy ideje nem beszélünk :), azt kellene most gondolnom, hogy vagy tényleg ennyire szerteágazó az érdeklődése, vagy csak Ő is a Holy Wood bérmunkásává avanzsírozott menet közben.
  
  Mert odáig érthető volna az ügy, hogy megint volt egy bestseller, amit muszáj volt moziba vinni, de nem ugyanennyire nyilvánvaló, hogy pont Neki.
  Mindegy, attól még tisztességes munkát végzett, csak ennyi erővel csinálhatott volna már valami sajátosabbat is végre, újból
  Maradjunk inkább annál a feltételezésnél, hogy ma itt tart, Őt is ez érdekelte és ezért készített megint egy rétegfilmet.
  Mert ez erősen az lett. Nőkről nőknek.
  
  Egy csúnya nőről, akit a Muriel Esküvője óta ugyanolyan csúnyácska Toni Colette alakít, és egy szebbről, akit meg a szebb Cameron Diaz. A történet szerint testvérek éppen, akik a különbözőségükből kifolyólag nagyon szeretik utálni egymást, egészen a végkifejletig, ahol meg már majdnem utálatos, ahogyan szeretni kezdik. Főszerepet játszik ebben a legkomolyabb mellékszereplő, az el , majd hosszú évek múltán visszakeveredett nagymama (Shirley MacLaine tényleg Hozzá méltó alakításában), aki aztán majd szigorúan rendet tesz a fejekben és az életekben.
  
  Ilyenek derülnek még ki közben, hogy a csúnyácska lány is boldog lehet egy hozzá való illetővel, meg a szép, de amúgy eléggé buta lány is, sőt Ő még kicsit meg is okosodik. Szerepel még a sztoriban egy luxus öregek napközije is, luxusos öregekkel, ez pedig valószínűleg azért, hogy mindenki láthassa: öreg ember nem vén, és az olyan kecske is megnyalja.. - meg a többi közmondás még, ami most pont nem jutott eszembe
  
  Persze azért nem ilyen egyszerű a két óra sztorija, vannak érdekes kanyarok közben minden felé, de a többi inkább most maradjon meg a mozizásig.
  
  Amúgy meg tényleg - cipők is vannak, viszont azt már tényleg nem szívesen lövöldözném le, hogy hol, miért és mennyi. Nem, mintha számítana, igazából azért említettem csak, mert benne van a címben..
  
  De talán ennyiből is kiderült, hogy miért pont a fentebb és tényleg nem rosszindulatból említett közönségnek gondolom élvezhető mozinak az Egy cipőbent, bár távol álljon tőlem, hogy másokat esetleg elriasszak a megnézésétől.
  Egy próbát például nekem is megért - és bele sem haltam.
  
  Forgalmazza az Intercom

azonosító (nem kötelező):	ellenőrző kód:	gépeld be ide:

új hozzászólás írása: