hosting: Hunet
r37
  cikkekfotók        
lemezajánló [nagylemez]  2005. október 3. hétfő   13:18
nincsen hozzászólás

szerző: Tompi
Alanis Morisette: Jagged Little Pill Acoustic
Warner Music

  Lelki szemeim előtt látom, ahogy a stúdióban Alanis Morisette hallgatja a Jagged Little Pill eredetijét, és mosolyog, sőt talán még nevet is a tíz évvel ezelőtti dalain, a lemez hangzásán és egyáltalán önmagán. Mielőtt még röhögő-görcsöt kapna, én azért gyorsan megjegyezném, hogy az az 1995-ös album még a maga bakfisos kiabálásával, elképesztő fejhangjaival és kiforratlanságával volt tökéletes. Abban a verzióban benne volt az a frusztráltság, düh és kiábrándultság, és szarkazmus, ami ihlette azt a tizenkét szerzeményt.
  Igazi kísérletezés volt, ötletes hangszerelése, és Alanis szótagszámokkal mit sem törődő dallamai és hajlításai még ma is forradalminak hatnak, akkoriban pedig még az igen vérszegény megszólalásról is elterelték a figyelmet.
  
  Azóta eltelt tíz év, és történt egy és más. Hősnőnket profi zenészek vették körül, akik megtanították őt egy turné alatt gitározni, ő meg magától tanulta meg, hogy hogyan kell énekelnie. Nem kiabálnia, énekelnie.
  Ez mindenképpen érződik az akusztikus verzión: Alanis pontosan tudja, hogy mit csinál. Így tökéletesre csiszolva kapjunk meg a Jagged Little Pillből azt, ami úgy volt tökéletes, hogy egyáltalán nem akart az lenni, sőt. Természetesen nem lett ezért rosszabb a csendes változat, de tény, hogy hiányzik belőle az, ami olyanná tette az eredetit, amilyen.
  És ez nem Alanis hibája, az lenne a kínosan erőltetett, ha még mindig kiakadtan, haját tépve dühöngene a közönségnek, miközben nagyon is boldog és kiegyensúlyozott életet él.
  
  Zeneileg az annyit jelent, hogy az a rétegzett, dobgépet, effektezett, és grunge-osan torzított gitárt, helyenként szájharmonikát, és még annyi minden mást felhasználó színes hangképet most felváltotta egy letisztult, céltudatosan kialakított, jól megszerkesztett hangzás. (Elég csak összevetni a két borítót: mindkettő tökéletesen festi le az adott korong atmoszféráját.) Ettől bizony néha leül az anyag. Persze ez is érthető, meg része a koncepciónak, csak hát az a helyzet, hogy a tíz éves változatot ma is izgalom hallgatni.
  Ha a dalokat egyenként vetjük össze, akkor meglepő eredményre jutunk: teljesen másképp hat ugyanaz a dallam, mint korábban. És nem azért mert az All I Really Wantban herfli helyett vonósok vannak, és nem azért, mert a gitár akusztikus, és nem torzítottan hápogó. Hanem azért mert az előadó másképp gondolkodik erről a dalról, ergo másképp is játssza azt. Ugyanez a helyzet a You Oughtta Know-val is: egészen visszafogott és barátságos lett, sehol az a fenyegető cinizmus. A Hand In My Pocketre sem lehet ráismerni, a Right Through Youban pedig megint a vonósok vannak túlsúlyban, ezúttal a kórus helyét vették át.
  A kettes számú sláger, a You Learn is érettebb lett, a Mary Jane-nek előtérbe nyomultak a country hatásai, ha valahol, akkor itt lehet látni azt, hogy Alanis megtalálta a hangját. Az elsőszámú sláger, az Ironic pedig úgy fordult visszájára, hogy valamilyen úton-módon mégis az eredeti maradt. Igaz ez a lemezre is, ugyanaz, csak másképp. Nem jobb, és nem rosszabb.



Szólj hozzá!
azonosító (nem kötelező):ellenőrző kód:gépeld be ide:

új hozzászólás írása:




 Hozzászólások:
 nincsen hozzászólás


 kapcsolódó linkek: 

Alanis Morisette

Warner Music

 programajánló: 
2024. november 21.
Et Citera - Dömény Krisztián önálló estje
2024. november 22.
Swing à la Django & Kozma Orsi koncert
2024. november 23.
Hollywood Undead, Sleeping Theory
 a rovat legfrissebb cikkei: 
Vented: Cruelty And Corruption
Drawing: Vol. 6
KabinLáz: Kihajolni Veszélyes EP
Born Again: Mesevilág
Agregator: Semmiből – A Semmin Át
Impovizatív jazztechno performansz Szipka-loops új lemeze
Frank Blackfire: Back On Fire
Megjelent a Quimby 25 éves születésnapi Aréna koncertje DVD-n
Megjelent a Tárkány Művek negyedik nagylemeze: Magyar konyha támad
Sabaton: The Last Stand
 kiemelt 
Dying Fetus, Chelsea Grin, Despised Icon
  
Tengerentúli extrém metal csomaggal kínál túlnyomás elleni szelepet a karácsonyi készülődés / őrület közepén Concerto Music

Terror, Nasty, Combust a Durer Kertben
Descendents (US), Circle Jerks (US), Negative Approach (US)
Electric Callboy: 2025-ben már az MVM Dome-ba térnek vissza!
Wheel, Múr: izgalmas és feltörekvő zenekarokat hoz idén a progmetal Mikulás
 friss hozzászólások 

Blind Myself, 27, Isis (1)
Nulladik Változat az Almássy klubban (1)
Wolfheart, Before The Dawn, Hinayana (1)
Böngésző
rovatok
hírek
fotó
videó
előzetes
beszámoló
interjú
lemezajánló
magazin
kultúra
előadó
napló
alrovat ajánló
asztaltársaság
blog
botrány
dalszöveg
díjátadó
életrajz
építészet
festészet
film
gasztronómia
háttér
internet
kis pipa
médiaművészet
mese
posztumusz
próza
retro
rizikófaktor
skandalum
szobrászat
tévématiné
vers
PlayDome ajánló
PlayDome magazin

Partnerek
Concerto
Live Nation
Livesound
Tukker Booking
New Beat

Impresszum
Médiaajánlat
Adatvédelem

 címkefelhő
 metallica    europica    carnifex    ryan dunn    star wars    kaltenecker    the safety fire    colin hanks    rival sons    szexhead    bonecrusher    molotov solution    emi    józsef attila    barátság extrákkal    utcazene fesztivál    the 69 eyes    rózsaszín pitbull    silver church    septic flesh    brasnyó antal    való világ    movie awards    andy serkis    john sykes  

r44
Copyright 2000-2024 Underground Magazin
Minden jog fenntartva! A lap bármely része csak engedéllyel használható fel!