film [filmszemle] 2005. szeptember 28. szerda 14:31
nincsen hozzászólás
szerző: troppauerÜnneprontók ünnepe Hazai bemutató: 2005. szeptember 29.
Adott két, már nem annyira kamaszkorú de ekkora marhasághoz még kellően éretlen tag, amúgy gyerekkori legjobb barátok illetve felnőttkori üzlettársak, akiknek extrém sportja az esküvői potya. (Owen Wilson a főszereplőbb, az adható tízből mégis max hatos - a túl sok hasonlóban kicsit már lejátszotta magát -, Vince Vaughn viszont kilences alá. Menet közben bőven sikerült a húzónév kolléga fejére nőnie.:)
Szóval - éppen újraindul az esketős szezon, ezek ketten pedig elkezdik szépen sorban lejárni a ceremónikat. Ugyanúgy távoli rokonai lesznek a héber, az ír, a kínai (!) vagy a hindu (?) famíliának, mint adott esetben bár azért ezzel a forgatókönyv írói azért már tényleg elvetették kicsit a sulykot akár egy amerikainak is.
Mindehhez van még egy hivatalos Potyázási Kódexük is száz feletti tétel, de persze kívülről tolják -, ennek szigorú szabályait követve eszik, isszák, dugják végig a mindenféle lagzikat. Amíg csak egyszer aztán be nem vág a ménkű, mert az Owen hirtelen beleszerelmesedik az egyiken egy kedves kis nyoszolyába. Rövid leszek: kevéske osztályellentét, emellett a lány éppen az egyik gonosz szereplő menyasszonya, azt meg nem tudja, hogy az Owen nem az, akinek hazudta magát, romantikáznak egy sort, majd csúful összevesznek, a végét pedig nem árulom el.
Közben az alszereplő is hasonlóképpen kavar, csak neki másféle extrája akad, egy fehérmájú álszűz. A film kétharmadáig bőszen menekül előle, de onnantól valamiért hirtelen belészeret, sokat izélnek, aztán elveszi feleségül. Ennyi Vince sztorija, de hát nem is ezért szeretjük.
Az első negyed óra alatt pörög az ünnep rendesen, és ha végig úgy marad, akkor egy king filmvígjáték lehetett volna, de túl hamar elfárad, és leül. Innentől kezdhetünk aggódni, hogy csak nehogy, de természetesen megint a szokásos romantikusos komédiába fúl az addigi vidám ökörködés. Mindegy, annak is elmegy. A történet persze a sablon, kicsit bő lére is van eresztve, de legalább méjnsztrímek a szereplők speciál tank miszter Christopher Walken -, vannak benne azért viccek hátrébb is, és a végén meg tisztára el lehet érzékenyedni, amikor a két szerető szív De nem lövöm le a poént.
Ennyit tud az Ünneprontók Ünnepe, ínséges időkben (esők jönnek, valahol mégis egy keveset romantikázni is kéne előtte) azért még jól jöhet egy ilyen mozi, arra éppen megfelel. A kevésbé érzékeny fiatalok pedig egészen használható tippekhez juthatnak a... majd meglátják mihez.