előzetes [koncert]  2005. július 27. szerda   11:26

nincsen hozzászólás

  1927-ben alapította meg Ignacio Pineiro stílusmegújító zenekarát a Septeto Nacionalt Kubában, amely még ma is, több mint hetven év pályafutás után változatlan erővel önti magából perzselő zenei erejét. A zenekarban immár a harmadik generáció tagjai vannak jelen, ám élükön ma is a hihetetlen vitalitású és páratlanul lehengerlő Ignacio Pineiro áll, aki a kubai régi hagyományokat pezsgő élettel és szenvedéllyel viszi ma is hatalmas sikerrel szerte a világba.
  
  A XIX század végén a cukornád- és kávéültetvényeken a kubai Orinten két különböző zenei stílus kezdett keveredni: az afrikai rabszolgák által hozott ritmusok és a spanyol dalok öröksége. A keveredés egy új stílust eredményezett, a Son Ortintalt, amelynek népszerűsége a kezdetekben csak néhány földműves-térségre korlátozódott. Hivatalosan komolytalannak és trágárnak bélyegezték. Sikere mégis hamarosan elterjedt a térség nagyobb városaiban. Ekkoriban a Sont kis három-öttagú kamaraegyüttesek, úgynevezett kombók játszották. Az egyik, már kezdetektől fogva kiugró zenekar a Cuarteto Oriental volt, valamint néhány évvel később befutott a Trio Matamoros.
  
  A húszas évek kezdetén Havanna az orientálisok (az Oriente lakóinak) erős befolyása alá került, és az ő kulturális hatásuknak köszönhetően a Son a fővárosban egyre népszerűbb lett. A habaneroszok (a havannaiak)beleszerettek az új ritmusba, és azonnal saját zenei stílusjegyeikkel illették, ami a tempó felgyorsításában és a zenekar hattagúra való bővítésében nyilvánult meg. Ebben az időben olyan új zenekarok alakultak, mint például a Sexteto Bolona és a Sexteto Occidental, más együttesek pedig, mint a Cuarteto Orientall vagy a Sexteto Habanero alkalmazkodtak az új stílushoz és onnantól fogva azt játszották.
  
  Egy fiatal zenész, akinek a neve Ignacio Pineiro volt, még mindig nem elégedett meg a Son együttesek hangzásával, azzal, amelyik főleg az énekekre és az ütő- és húros hangszerekre korlátozódott. Ezért 1927-ben megalapította együttesét, a Septeto Nacionalt, amelyben már trombita és más szólóhangszerek is voltak. Ez teljesen megváltoztatta a hangzást, s a Son hamarosan a legünnepeltebb zenévé vált Kubában. Nem sokkal később viszont már népszerű lett az országhatárokon kívül is. 1928-ban a Son és a Septeto Nacional a Sevillai Világkiállítás világszenzációjává váltak.
  
  A Sonnak maradnia kellett, s alapjává vált néhány újabb stílusnak, amilyen a Mambo és a Salsa. Ma, több mint hetven év fényes pályafutása után a Septeto Nacional továbbra is létezik, s hatalmas sikereket ér el. A zenekarban immár főleg az alapítástól számított harmadik generáció tagjai vannak, de élükön ma is a hihetetlen életképességgel és karizmával megáldott Ignacio Pineiro, aki régi a hagyományokat ma is pezsgő élettel és szenvedéllyel viszi tovább.
  
  Zenekar tagjai:
  Eugenio Rodríguez Rodríguez Raspa - ének, clave
  Julio Antonio Martinez Hernandez - ének, maracas
  Augustín Someillan García - trombita
  Enríque Abdon Collazo Collazo - tres, ének
  Dagoberto Sacerio Oliva - gitár, ének
  Raúl Acea Riviera - nagybőgő
  Francisco David Oropesa Fernández Matador - bongo, ütős hangszerek
  
  Diszkográfia:
  Poetas del Son
  Clasicos del Son
  El Son De Altura
  Entre Preciosas Palmeras
  Imperdonable
  Lejana Campina
  Mas Cuba Libres
  Son le la Loma
  Soneros De Cuba
  
  Belépés ingyenes!

azonosító (nem kötelező):	ellenőrző kód:	gépeld be ide:

új hozzászólás írása: