lemezajánló [nagylemez] 2005. július 21. csütörtök 15:33
nincsen hozzászólás
szerző: kishellEleven Hold - Cserélnénk magunkkal Universal Music
Az Eleven Hold harmadik nagylemezéve, a Cserélnénk magunkkal című koronggal vállalja nagykorúságát. Az előző albumhoz, a Leszálltunk, hogy felférjhez képest csakugyan szép kis változásokat figyelhetünkmeg.
A külsőt nem érheti vád, ahogy van, az nem kifogásolható. A borító kortárs képzőművészeti alkotásként is felfogható, ami nagyon jót tesz az első benyomások alapján ítélkezőknek. (Az artwork Karetka Bernát nevét dícséri.) A fotókból áradó statikus töredékesség a teljesség keresésére indít, ez a küldetés pedig nem áll távol a zenekartól. A lemezen, ahogy azt megszokhattuk, 13 dal hallható, az utolsó immár a Háromperces szerelmes alcímet viselő Provisorium. Ugyan az Eleven Hold nagy büszkesége volt, hogy ők „leszálltak” a kiadókról, és bár új albumuk is szerzői kiadásnak számít, a terjesztést mégis az Universal Musicra bízták. (Ehhez képest a zenekar nyugodt szívvel osztogatja féláron ezt a kiadványt a nyári fesztiválokon, szóval panaszra nem lehet okunk.)
Az Eleven Hold írpop-grunge zenéje minden fesztivál érdekes és szép színfoltja, nagyjából mostanra sikerült megérkezniük valahová - ahonnan aztán lépni kell, lépni lehet. Dalaik szerkezetére jellemző, hogy vokális és intsrumentális részek váltakoznak bennük, ezáltal a dal távol kerül fogalmi definíciójától, hiszen elveszik az érzelmi egyneműség, egy-egy dal néha önálló darabokból összetördeltnek is tűnhet. A formák folyamatos fejlődése a zenében, az útkeresés grunge hangzása jó alap, amire ráépül a hegedűs-pop feszesebb formavilága. Mindez persze nem volna elég érdekes egy egyedi hangú énekes, Nap nélkül. Nap hangja éppolyan felemelővé válhat, mint amilyen szokatlan az első hallgatásnál. Ezen a lemezen is bőven kapunk ízelítőt belőle, mint egy hangszeren a hangokat, úgy gyűri-csavarja az énekes srác szájában a dalokat. Hallhatóan a gyors, poprockosabb, és a lassú, amolyan atmoszféra-teremtő számok is közel állnak a zenekar szívéhez. Ami igazi különlegesség, hogy Joós Zsófi (hegedű, vokál és...) is megmutatja énekesi tehetségét. Ugyan a Szülőtlenítőben és a Törvénymentes hétben nagyon visszafogott, szinte csak suttogó hangon szólal meg, mégis sok pluszt belevittek ezzel a lemezbe, hiszen akárhogy is nézzük, átléptek vele egy határt.
A szövegek kevésbé érzem filozófiával átitatottnak, mint korábban, természetesen most is a fiú-lány kapcsolatok vannak előtérben. Zeneileg ezen az albumon is sokat megmutatnak, például az első számban effektelt hegedű szólal meg, és a vokálok terén nagy előrelépést figyelhetünk meg, kihallik, mennyire nagy figyelmet fordítottak a keverésre.
Összefoglalva azt mondhatom, nehéz dolga van annak, aki az Eleven Hold harmadik nagylemezéről szeretne beszélni, mivel igazán csak a sokadik meghallgatásra lehet befogadni a zenéjüket. Így volt ez a másik két album esetében is, és ha minden jól megy, így is folytatják. A Cserélnénk magunkkal minden szempontból szépen kidolgozott lemez, és talán a legfontosabb, hogy olyan üzeneteket közvetít, amelyek mindenki számára értékesek lehetnek. (Lásd a két számcímet: Örökké nem eshet és a Kapusnak is kell lenni)
1. Ha így állunk, arra 2. Feketefehér 3. Fél százalék 4. Indigó utca 5. Örökké nem eshet 6. Javallat 7. Mutass fel engem 8. Kapusnak is kell lenni 9. Szülőtlenítő 10. Szeva, Föld! 11. Törvénymentes hét 12. Szívrák 13. Provisorium (Háromperces szerelmes)
Balassa Béla : basszusgitár Ifj. Bodó Gyula : gitárok, ének Nap: ének, gitár Joós Zsófi: hegedű, vokál, ének Pábli Róbert : dobok Szili Róbert : konga és percussion
15:33
