lemezajánló [nagylemez]  2005. május 31. kedd   11:56

nincsen hozzászólás

  A Nile nevű zenekar a jelenlegi death metál mezőny egyik legjobb és legeredetibb bandája. Az 1998-ban megjelent Amongst the Catacombs of Nephren-Ka című debütalbum alapjaiban rengette meg a death metál színteret. A 2000-es Black Seeds of Vengeance és a 2002-ben kiadott In their Darkened Shrines is hihetetlenül eltalált, nagyszerű lemezek voltak. Idén végre megszületett az új album.
  
  Az Annihilation Of The Wicked tökéletesen beleillik a Nile eddigi életművébe, a felsorakoztatott 10 szám azonban még a korábbi kompozícióknál is tökéletesebb. Markáns, hihetetlenül eltalált riffek sorjáznak a dalokban, a számok a sok váltás ellenére egységesek, kerek egészet alkotnak. Karl Sanders és Dallas Toler-Wade felváltott hörgései pedig tökéletesen illeszkednek a zenéhez. A Nile zenéjének legegyedibb alkotóeleme az egyiptomi kultúra és az azt tökéletesen életre keltő akusztikus betétek és riffek. A dalszövegek is e kultúra jegyében fogantak, és keveredik bennük az angol és az egyiptomi nyelv.
  
  A rövid akusztikus bevezető után a Cast Down the Heretic című számban a villámgyors, pusztító riffkavalkádban szinte magunk előtt látjuk a mindent betemető, kíméletlen egyiptomi homokvihart. Érezzük, hogy elsodor, elvakítja látásunkat, és maga alá temet. Elképesztő szólóorgiába torkollik ez a tétel, ami így a lemez egyik legjobbja. Ilyen gyorsabb szerzemény még a The Burning Pits of the Duat és a Chapter of Obeisance Before Giving Breath to the Inert One in the Presence of the Cresent Shaped Horns. Az User-Maat-Re és a lemezt záró monumentális Von Unaussprechlichen Kulten a kimértebb, lassabb számok közé tartoznak. Szemünket becsukva a katakombák nyirkos, fojtogató levegőjét érezhetjük, ahogy a sötétben botorkálunk a sírkamrák folyosóin. Ezek a hosszabb tételek nem válnak egy pillanatra sem unalmassá, a beleszőtt akusztikus betétek különleges ízet adnak a zenének. A lemez címadója is egy hosszabb lélegzetvételű szerzemény, egyből rögzülő gitárriffekkel. Az egész albumra jellemző a sok megjegyezhető, fogós gitárdallam, például a Lashed to the Slave Stick is ilyennel rendelkezik, de bármelyik szerzeményt megemlíthetném. A Nile-on belül gyakoriak a tagcserék, csak a két gitáros, Karl Sanders és Dallas Toler-Wade tekinthetők a zenekart meghatározó állandó tagoknak. A dobos posztján most George Kollias-t hallhatjuk, aki a görög Nightfall zenekarból érkezett. A basszusgitáros pedig egy 19 éves srác, Joe Payne lett, aki fiatal kora ellenére nagy precizitással adja az alapot Karl Sanders fantasztikus gitárjátékához.A hangzás is hibátlan lett, Neil Kernon producer, aki többek között a Nevermore-ral és a Cannibal Corpse-sal is dolgozott már, most is tökéletes munkát végzett. Különösen a gitárhangzás sikerült pengeélesre.
  
  A Nile talán eddigi legjobb lemezét készítette el. Ha pontszámmal kéne kifejeznem a lemez minőségét, mindenképpen 10-ből 10-et adnék. A csapat élő fellépései is frenetikusak, hihetetlen pusztításra képesek a színpadon. Tehát az új lemez beszerzése mellett ajánlott őket koncerten is megtekinteni. Eddig ez az év legjobb death metál lemeze, és nem tartom valószínűnek, hogy idén valami is a közelébe érhetne.
  
  Tagok:
  Karl Sanders - gitár, ének
  Dallas Toler-Wade - gitár, ének
  George Kollias - dob
  Joe Payne - basszusgitár
  
  Számlista:
  1. Dusk Falls Upon the Temple of the Serpent on the Mount of Sunrise
  2. Cast Down the Heretic
  3. Sacrifice Unto Sebek
  4. User-Maat-Re
  5. The Burning Pits of the Duat
  6. Chapter of Obeisance Before Giving Breath to the Inert One in the
  Presence of the Cresent Shaped Horns
  7. Lashed to the Slave Stick
  8. Spawn of Uamenti
  9. Annihilation of the Wicked
  10. Von Unaussprechlichen Kulten

azonosító (nem kötelező):	ellenőrző kód:	gépeld be ide:

új hozzászólás írása: