hosting: Hunet
img_up/1611/bannerc96814ea.gif
  cikkekfotók        
beszámoló [koncert]  2005. április 22. péntek   14:44
nincsen hozzászólás

szerző: Rossika
Böiler, Punishable Act, Death Before Dishonor, Diecast, Agnostic Front
2005. március 15. A38

  Március közepe ezúttal nem csak a történelmi emlékezés jegyében zajlott, hisz a hazai hardcore közönség a nagy öregeket hallhatta élőben az A38-on. Hazánkba látogatott az Angostic Front.
  
  A program a várakozásoknak megfelelően pontban nyolckor elkezdődött ezért történhetett meg az a szomorú eset, hogy a Böiler koncertjéről szinte teljesen lemaradtam. Hatalmas várakozások előzték meg a fellépésüket, sokaktól hallottam, hogy király lesz és feltétlenül meg kell őket nézni. Nem tudom mitől olyan fergeteges a zenéjük, szerintem kicsit unalmas volt és egyhangú, de természetesen ízlés kérdése a dolog és ugye csak az utolsó számokat kaptam el. Nem vagyok a stílus elkötelezett híve street rocknak nevezném leginkább amit a srácok játszanak de felvezetésnek jó volt, volt akit sikerült mozgásra bírnia a budapesti formációnak, és Roger is megdicsérte őket koncertjük alatt, ami biztos király érzés lehetett a tagoknak.
  
  A második csapat a német Punishable Act volt. Nekik sem sikerült teljesen feltüzelniük, de egyszerű sablonzenéjük kifejezetten kellemes perceket is nyújtott. Oldskoolban utaznak leginkább - apróbb beütésekkel a metalosabb és punkosabb stílusok mindegyikéből és sütött róluk a germanoid stílus minden jellemzője. Az énekes húsz év múlva fullextrás balatoni turista lesz, eltekintve szétvarrt fazonjától. Nem játszottak sokat ráadásul szerintem elég kevesen is voltak, igaz a nagyokra még sokat kellett várni. Nem volt gyenge produkció, de felejthető. Amit viccesen küldtek a nagydarab német arcok, az a jópofizás volt végig, az biztos, hogy legalább ők jól érezték magukat.
  
  A Death Before Dishonor, mint beugrócsapat vonult ezután színpadra. Legnagyobb bánatomra a Terror lemondta a turnét, s a bostoni arcok léptek a helyükre. A amerikai hardcore színtér egyik legenergikusabb bandája, a jelen és talán a jövő meghatározó együttese lehet. A DBD alig, hogy megalakult már jött is a teljes album, 2003-as True Till Death korongjukat alaposan bemutatták nekünk is. A Forever Alone vagy az Another Day rendesen pusztítottak, de volt mikor kicsit kaotikusnak tűnt az amerikaiak zenéje. A tempóváltások különleges hangulatot adtak a produkciónak, de összességében kicsit álmosítónak nevezném az igen rövid összeállítást. A terjedelemmel egyébként nem volt gond, hisz a hasonló stílusban tevékenykedő Hatebreed éppen gigaprodukcióikkal kergettek tavaly az őrületbe, pedig a zene ott is gyilkol. Szerencsére a tömeg is egyre nagyobb lett, s így a bemozdulások száma is egyre csak gyarapodott.

  A Diecast előző két albuma szerintem nagyon jóra sikerült, s ez a harmadik nagylemez sem gyenge, igaz az embernek hozzá kell szoknia az új énekhanghoz. A banda 1997-ben alakult, s amerikaiaknak mondhatják ők is magukat. Sok helyen olvastam, hogy mekkora sz.r volt a Diecast és ironikus megnyilvánulásokat is hallottam pedig szerintem ez egyáltalán nem helytálló. A Day Of Reckoning és az Undo The Wicked albumokon Colin Schleifer nagyot alakít, s ha a zene nem is olyan változatos és egyéni, mint mondjuk egy Darkest Hour keménységével és dallamaival ott a helye a metal-hardcore világában. Talán nem az ősHC rajongók zenei ízlésének megfelelő amit a bostoni arcok művelnek, de nem véletlen, hogy a Slayer előzenekaraként is lenyomtak már egy turnét a Diecast tagok. Az új énekessel Paul Stoddard-dal sincs semmi probléma bár igénytelen megjelenése igazi metal ízt kölcsönzött a látványnak. Vokál témáit bármely magyar énekes(!) megirigyelhetné, s kicsit szokatlan ugyan az erős váltás a hörgések és ordítások illetve a magas dallamok között, szerintem pont ettől lesz a Diecast más, mint a többiek. Szerencsére a régi nótákból is hallottunk párat, a Solace és a Desensitized iszonyat jól szóltak. A koncert eleje a hangzás miatt nem volt annyira magával ragadó, de mire mindenki felocsúdott az énekes látványa okozta sokkból addigra a hangfalak is a megfelelő erővel lökték magukból a passzusokat. Leginkább az új album dalait hallhattuk, a Fire/Damage változatos témáival, a Torn From Within pedig két és fél perces pusztításával hengerelt. Sajnos volt egy kis affér is ezalatt a nóta alatt, melyet a frontember nem a legtisztább módon oldott meg, de ez nem ide tartozik. A végére, s mintegy az Agnostic Frontra való végső ráhangolódás végett, leküldték még a Slayertől a Raining Blood/-ot.
  
  S végre ott állt a színpadon Roger Miret, Vinny Stigma és a többiek, s belevágtak a közepébe a NYHC koronázatlan királyai. A banda 1982-ben kezdte meg az igehirdetést, s azóta is egyike a legelismertebb és legnépszerűbb hardcore csapatoknak szerte a világban. Szókimondó szövegeik, az aktuális problémákkal foglalkozó témáik és a hardcore, mint életérzés mindig jelen voltak dalaikban, s kaptunk mi is belőle bőven. Ez persze relatív, mert őket is el tudtam volna nézni még egy darabig, de a közel egy órás teljesítmény is több volt, mint amit vártam. Rogeréknek mindig is fontos volt, hogy az ő világukat s életfelfogásukat megosszák a közönséggel, s ezért a régi dalokat is előszeretettel veszik elő. A punkosabb témák most elmaradtak van aki sajnálja, van aki nem de azért hallottunk néhány őskövületet. Mindjárt a nyitó dal a The Eliminator egy 86-os szerzemény volt, de a Your Mistake már a 84-es Victim In Pain-en rajta volt. A legnagyobb őrjöngések mégis a Something´s Gotta Give album dalai kapcsán bontakoztak ki. A Crucified és a Gotta Go taroltak, utoljára a Sick Of It All-on láttam ekkora bemozdulást. A legújabb anyagot is pörgették azért kritika a honlapon olvasható hallhattuk a Peace-t, a Dedication-t, de a régi nótákra azért jobban ráhangolódtak a magyar HC-fanok. A United In Blood-ról pedig a Friend Or Foe-t vagy a címadó dalt említhetném, egyszóval széles spektrumon keresztülgázoltak a NY-i arcok. Korukat meghazudtolva uralták a színpadot is, kegyetlen csávó ez a Vinny gyerek, mint egy tinédzser úgy produkálta magát végig.
  Várakozásokat felülmúló este volt szerintem az állami ünnep ilyetén formában való megemlékezése, s remélem nem kell megint évtizedeket várnunk, hogy ismét itthon láthassuk az öregeket, s ne kelljen Bécsbe autóznunk értük.



Szólj hozzá!
azonosító (nem kötelező):ellenőrző kód:gépeld be ide:

új hozzászólás írása:




 Hozzászólások:
 nincsen hozzászólás


 kapcsolódó linkek: 

BPRNR

 programajánló: 
2022. augusztus 16.
Infected Rain + All Hail The Yeti
2022. augusztus 20.
Mátrai felfedezőútra útra hív a Fekete Zaj fesztivál
2022. augusztus 27.
Új dalokkal és orfűi minifesztivállal tér vissza a Kispál és a Borz
 a rovat legfrissebb cikkei: 
Fezen fesztivál 25
Gojira, Alien Weaponry
KISS
Judas Priest, The Dead Daisies
Pearl Jam
Five Finger Death Punch, Ill Niño
Alestorm, Visions Of Atlantis, Rumproof
Helloween, HammerFall
Steel Panther
 kiemelt 
Mátrai felfedezőútra útra hív a Fekete Zaj fesztivál
  
Az idén augusztus 17-20

Simply Red
Első Emelet 40, Berkes 60 - 2 az egyben – Születésnapi nagykoncert
Sting (My Songs), Joe Sumner a Papp László Budapest Sportarénában
Hans Zimmer Live - Europe Tour 2023
 friss hozzászólások 

Megjelent a Hickory zenekar új dala (2)
Nemzetközi játszótér az MTV-vel - Kiállítás világszerte az MTV Swatch Playground alkotásaiból (1)
OneRepublic: Never Ending Summer Tour (1)
Böngésző
rovatok
hírek
fotó
videó
előzetes
beszámoló
interjú
lemezajánló
magazin
kultúra
előadó
napló
alrovat ajánló
asztaltársaság
blog
botrány
dalszöveg
díjátadó
életrajz
építészet
festészet
film
gasztronómia
háttér
internet
kis pipa
médiaművészet
mese
posztumusz
próza
retro
rizikófaktor
skandalum
szobrászat
tévématiné
vers
PlayDome ajánló
PlayDome magazin

Partnerek
Concerto
Live Nation
Livesound
Tukker Booking
New Beat

Impresszum
Médiaajánlat
Adatvédelem

 címkefelhő
 indiana jones    agalloch    piknik park    egek ura    abraham lincoln    checkmate    mutiny on the bounty    dvd film    hegyalja fezstivál    kristin davis    grave maker    bad wolves    elhajlási engedély    artweg    cannabis corpse    efott    purulent rites    imák    halálos iramban: Ötödik sebesség    maximo park    demonlord    kanalas éva    iron maidnem    scott kelly    egek ura  

img_up/1611/bannerc96814ea.gif
Copyright 2000-2022 Underground Magazin
Minden jog fenntartva! A lap bármely része csak engedéllyel használható fel!