szerző: maDino Cazares részletesen beszélt a Fear Factory peres ügyeiről és hogy miért esélytelen összehozni újra a klasszikus Fear Factory felállást
Egy interjúban a Fear Factory egyedüli eredeti tagja, Dino Cazares gitáros hosszan beszélt azokról a körülményekről, amely Burton C. Bell énekes 2020-as távozásához vezettek, illetve hogy miért nincs esély újra összehozni a Fear Factory klasszikus felállását.
Dino így mesélt a történtekről, aki egy ideig szintén távol volt a Fear Factory-tól, miközben Burton C. Bell vitte tovább a csapatot:
´Miután visszatértem a Fear Factory-hoz, négy albumot adtunk ki. Engem és Burtont beperelt Christian Olde Wolbers basszusgitáros és Raymond Herrera dobos, a korábbi tagok, a tartozásaink miatt. Tartozásunk volt nekik. Én végül megnyertem a peremet ellenük, de Burton elvesztette, így neki egymillió dollárt kellett fizetnie nekik. Ezért Burton úgy döntött, hogy kilép a zenekarból. A sajtóban sok mindent mondott, például hogy csak szükségből csinálta a Fear Factory-t, csak pénz miatt, nem hitt a szövegeiben, és még sok minden mást. Azt mondta, korlátozottnak érezte magát a Fear Factory-ban, úgy érezte, hogy beskatulyázták. És ez rendben van. Én végül megnyertem a peremet Raymond és Christian ellen.
Az egyik legnagyobb félreértés az volt, hogy sokan azt gondolták, hogy én pereltem be Burtont, pedig ez nem igaz. Raymond és Christian perelt minket egyenként. Külön pereltek, hogy külön pénzhez jussanak. Tehát ha megnyerték volna a pert ellenem, egymillió dollárt kellett volna fizetnem nekik. Megnyertem a pert, nem tartoztam nekik semmivel. Burton viszont csődöt jelentett, és megpróbálta elkerülni, hogy fizetnie kelljen nekik. Sajnos azonban hazudott a csődben, ami szövetségi bűncselekmény. Raymond és Christian visszacitálták őt a bíróságra, újranyittatták a csődeljárást, így az érvénytelen lett. Ennek következtében Burtonnek vissza kellett fizetnie a tartozásait, és elvették minden vagyonát, ház, autó, védjegy, szerzői jog, üzlet, stb. Mindent elvettek tőle a bíróság félrevezetése miatt.
Amikor csődöt jelent az ember, a csődbíróság eladja a vagyonát, hogy a hitelezők visszakapják a pénzüket. Amikor megtudtam, hogy Burton vagyonát árulják, az ügyvédem kapcsolatba lépett a pennsylvaniai bírósággal, és jelezte, hogy érdekel a Fear Factory védjegy, Burton része. Ebben az időben én birtokoltam a fele részt, Burton pedig a másik felét. Raymondnak és Christiannak nem volt joga a névhez, csak pénzt követeltek. Bár megpróbálták megszerezni a védjegyet, nem jártak sikerrel. Így a csődbíróság árverésre bocsátotta Burton részét, és licitálnom kellett rá, ha meg akartam szerezni. Licitáltam a védjegyre. Raymond és Christian is licitáltak rá, de végül én nyertem az árverést, így megszereztem Burton részét is, vagyis innentől teljes mértékben én birtokoltam a Fear Factory védjegyét. Felajánlottam Burtonnek, hogy jöjjön vissza 50-50 százalékos részesedéssel, de aztán megtudtam, hogy mégsem tudom átadni neki a részt, mert ez csalásnak minősült volna. Ehelyett fizethettem volna neki a Fear Factory bevételének 50%-át. Azonban ezzel is gondok voltak, mivel Raymond és Christian zárolták a vagyonát.
Ha Burton visszajött volna a Fear Factory-hoz, a keresete egy részét Raymond és Christian kapta volna meg a tartozás törlesztéseként. Burton nem akart úgy turnézni, hogy a bevétele egy része hozzájuk kerül. Lényegében Burton Bell nevéből származó bevétel – mint például a Replica című dal Spotify-bevétele – Raymond és Christian ügyvédjeihez megy. Olyan, mintha gyerektartást fizetne az ember, és ha nem fizet, a bíróság rámehet a jövedelmére. Tehát, lényegében a Fear Factory élő előadásai során megszerzett bevétel Burton tartozásait fedezi, de Burton ebből nem lát pénzt.´
Dino azt is hozzátette: ´Sok minden van, amiről a rajongók nem tudnak, ezt persze megértem, hiszen ők csak a zenét hallgatják, nem látják a háttérfolyamatokat.´
A klasszikus Fear Factory felállás jövőbeli újraegyesítésének lehetőségét illetően Cazares azt mondta:
´Elméletileg összeállhatnánk mind a négyen, de az üzletelés és a közös munka nehézkes lenne. Valakinek irányítania kellene a dolgokat, és az én lennék, nem más. Ez nem működne. Nézzük csak meg a Jane´s Addiction-t. Ők újra összeálltak, és ez lett belőle. Burton gyakorlatilag azt mondta: ‘Menj a francba, Dino. Nem jövök vissza.’ Így hát azt csinálom, amit mindig is tettem: új felállást hoztam össze, és folytatom. Nem először járok ezen az úton. Még mindig megvan bennem a tűz és az elhivatottság, hogy ezt csináljam. Úgy gondolom, ezt a Fear Factory rajongóknak köszönhetjük. Ők hallani akarják a dalokat úgy, ahogy a lemezen megszólalnak, és mi a lehető legjobbat nyújtjuk majd.´
Arra számítva, hogy a metalos közösségtől negatív visszajelzéseket kap a kijelentései miatt, Dino így zárta a gondolatait:
´Most, hogy ezt a podcast epizódot közzéteszitek, legyetek tisztában vele, hogy ezzel némi drámát indítotok el. És persze jönnek majd a vélemények, hogy ‘Nem unja még ezt az egészet Dino?’. Nem arról van szó, hogy van valami, amin túl kellene lépni. Ez egyszerűen csak az, ami történt. Ez az én történetem. Nincs harag bennem irántuk. Valójában már beszéltem Christiannal is párszor... Nincs bennem harag irántuk, de vannak okok, amiért bizonyos emberek már nincsenek az életemben. Nem szeretek visszatérni azokhoz, akik többször is megbántottak. De nincs bennem harag, és sok sikert kívánok nekik, bármit is csinálnak.´
07:10
