szerző: PjotrStadiont akarok szülni - A Pavilon legújabb dalával kritikát fogalmaz meg a magyar valóságról
A Pavilon, egy frissen alakult zenekar, bemutatja legújabb dalát, a „Stadiont akarok szülni”-t. A szám rendkívül sokrétű és rendszerkritikus üzenettel bír, egyesíti a rendszerszintű kritikát, elgondolkodtató elemeket, valamint vidámságot és szomorúságot. A dal szövegében a zenekar kritikát fogalmaz meg mindazzal szemben, ami sokak számára problémát jelent ma Magyarországon.
A dal témája középpontjában a stadionok és a focikultúra állnak, melyek a zenekar számára az ország ellentmondásait és prioritásait szimbolizálják. Az egészségügyi rendszer romokban hever, míg luxus stadionok épülnek, és ez az aránytalanság kerül kritikai vizsgálat alá a dalban.
A klip, melynek koncepciója provokatív és szürreális, tovább erősíti a szöveg üzenetét. A zenekar tagjai kijelentik, hogy a klip forgatása közben számtalan improvizáció és remek ötlet született, melyeket beépítettek a dalba.
A Pavilon tagjai, Irlanda Áron és Irlanda Kristóf, az együttes 2021 nyarán alakult, eredetileg spoken word formációként indultak, majd gyorsan átalakultak egy sokszínűbb, több hangszeres punk-rap formációvá. A zenéjükben a szövegek nyers és provokatív üzeneteket hordoznak, melyeket különböző stílusokkal ötvöznek.
Pavilon tagjai, Irlanda Áron és Irlanda Kristóf elmondták, hogy
„Az egyik tüntetésen szerepelt egy molinó, azzal a felirattal, hogy „Stadiont akarok szülni.” Ezt a bátyánk felhasználta egy szövegében, mi pedig megtartottuk refrénnek. Rengetegszer kerültünk olyan helyzetbe, amikor a foci merült fel beszédtémaként. Ezekben mindig nagyon kellemetlenül feszengtünk, mert sosem voltunk focidrukkerek. Igazából sosem értettük mi a jó abban, hogy pár megveszekedett üldöz egy bőrdarabot. Az egész focikultúrát átjáró agresszió és huligán életérzés is világéletünkben taszított, de annyira sosem foglalkoztatott egyikünket sem, hogy dalt írjunk róla. Ez csak mostanában vált aktuálissá, fontossá. Nem tudom, valahogy dühítő tud lenni, hogy lepusztult épületekbe járunk, ha ellátásra szorulunk, de a teljes luxus fogad, ha szórakozni támad kedvünk. Az egészségügy romokban, de közben milliárdos lelátókon köpködhetjük szét a szotyit, és ihatjuk a hugylangyos sört. Az egész ´kenyeret és cirkuszt a népnek´ módszer annyira elavultnak és abszurdnak tetszett, hogy muszáj volt megénekelni. Az egész szöveg igyekszik annyira túlzó és szélsőséges maradni, mint a magyar valóság. Ehhez olyan klippet akartunk, ami kellőképpen szürreális és provokatív. Lassan már a csapból is szentségelés folyik. Megtudtuk, hogy a tízparancsolat betartása még a rákot is gyógyítja. Szóval, így karácsony közeledtével, nincs is szebb egy ilyesfajta blaszfémiánál. Elképesztően hálásak vagyunk, hogy ennyi ember áldozta be a hétvégéjét ezért a klippért. Amiben végsősoron, mégis csak arról van szó, hogy három kokainfüggő napkeleti bölcs elmegy államosítani a pavilont, ami alatt a szent stadion születik, mindezt úgy, hogy egy cigány jósnő által vetett vöröscsillagot követnek. És, ha ez nem lenne elég még Jézuson is kifog a halsokszorosítás, és Steven Hawking freak. Szóval minden okuk meg lett volna arra, hogy visszautasítsák a felkérést, de mit mondhatnánk, szerencsések vagyunk, hogy ilyen barátaink vannak. Ilyenkor azért az ember, mégis csak elkezd hinni egy kicsit a csodákban. Azt hiszem mindannyiunk nevében kijelenthető, hogy klipp forgatás közben csapott arcon minket úgy igazán, mint Jézust a hal, a karácsony szelleme. – Kristóf A klip alap koncepcióját és a főbb gegeket Áron és Kristóf találta ki, ezt egy délután alatt Kapócs Pankával, aki a gyártásvezetői és kellékes feladatokat látta el, közösen bontottuk ki és rendeztük sorba négyen. Ez alapján készült a forgatókönyv, amit inkább irányadónak fogtunk fel a forgatás alatt, mint szentírásnak. Rengeteg remek ötlet és improvizáció született forgatás közben, ezek nagy részét meg is tartottuk, például Áron hallal arcon csapását. A jelenetek nagy részét a Kőleves kertben vettük fel, Áron, Kristóf és én itt találkoztunk először két éve, akkor még pultosokként és pincérekként dolgoztunk itt együtt (Ez amúgy a stáb 85%-ról elmondható, a szereplők nagy része, a barátaink, volt kollégáink). Az operatőrünk Karlóczy Dominik volt, a vágás és a színezés is az ő munkáját dicséri. – Dravecz Luca, rendező „
08:45
