magazin [asztaltársaság] 2023. november 10. péntek 07:57
nincsen hozzászólás
szerző: PjotrSzerkesztőség néven művészeti tér, kávézó és egyben designbolt nyílik Budán Multifunkcionális teret nyit az Új Művészet képzőművészeti folyóirat
Multifunkcionális hely, kávézó, designbolt, találkozási pont, kiállítótér, munkaállomás: november 9-én megnyílik a Szerkesztőség, amely Májkül Nájt (Dóczi Attila) kiállításával és az L.A. Suzi koncertjével robban be Budapest életébe. A Buda szívében található hely nem akar egyedi lenni és hiányt sem szeretne betölteni, helyette lehetőséget teremt a közös gondolkodásra. Az Új Művészet képzőművészeti folyóirat által életre hívott Szerkesztőségben nemcsak kulturális és művészeti eseményekre látogathatunk el, hanem részt vehetünk az alkotók, képzőművészek, designerek, elméleti szakemberek és a műkedvelők által folytatott párbeszédben is. A nyitóeseményt követően a kiállítás, valamint a Szerkesztőség kávézója és designboltja november 13-tól várja a látogatókat.
A Szerkesztőség minden elemében arra invitál, hogy új nézőpontokat ismerhessünk meg. Ennek jegyében nyílik november 13-án a hely designboltja, amelyben nemcsak magyar, hanem külföldi tervezők tárgyai – művészeti kiadványok, szita- és rizográf nyomatok, független könyvkiadók könyvei, valamint egyedi ruhadarabok és kiegészítők – közül válogathatnak a betérők, a szintén 13-án nyíló kávézó kínálata pedig lehetővé teszi, hogy ne essen le a vércukorszintünk egy-egy húzósabb, képernyő előtt töltött óra során.
Az Új Művészet ezentúl nemcsak kiadója a print és online folyóiratnak, hanem egy olyan platformként kíván működni, amely életre hív különféle kollaborációkat, aláhúzva ezzel kísérleti, előremutató és a kortárs művészeti színteret gazdagító jellegét.
A nyitó, Such Magic című kiállításon Májkül Nájt (Dóczi Attila) mutatkozik be, akinek legújabb munkái olyan enteriőrközpontú műalkotások, amelyeknek fontos részét képezik a tömeggyártott termékek, továbbá a kilencvenes-kétezres évek digitális forradalma. A Such Magic központi eleme a vizuális sokkhatás, az állandó képi ingerek és azok hatása az emberi pszichére.
Májkül Nájt (Dóczi Attila) 2015-ben végzett a Képzőművészeti Egyetemen Bukta Imre osztályában, majd tanulmányait a milánói Accademia di Belle Arti di Brera-n folytatta. Technikái a digitális grafikától a nagyszabású konstruált installációkig, videó- és hanginstallációkig terjednek.
A kiállítást Tayler Patrick képzőművész, az Új Művészet folyóirat szerkesztője nyitja meg. Ezzel kezdetét veszi a Szerzőnk kurátor című kiállítássorozat, amelyben az Új Művészet szerzői tűnnek fel kurátor szerepben. A sorozat – ahogyan maga a hely is – arra ad lehetőséget, hogy nem összeszokott párosok találkozzanak és gondolkozzanak együtt.
Az esten koncertező L. A. Suzi duója – Szalai Anna (Mambo Rumble, Csillagrablók, lil N) és Dorozsmai Gergő (The Moog, Csaknekedkislány, Gustave Tiger, Mayberian Sanskülotts, Felső Tízezer) – 2021-ben alakult. Első EP-jükön füstös, kávéházi hangulatot idéző sanzonokat hallhattunk, frissen megjelent nagylemezükön a megszokottakat pörgős diszkózene egészíti ki. A formáció szintipop dalokkal töri meg a sanzonok okozta illetődöttséget.
A helyet Rudolf Anica, az Új Művészet vezető szerkesztője és Sirbik Attila, az Új Művészet online főszerkesztője, a Symposion kiadó vezetője hívta életre, a Szerkesztőség arculatát Solymosi Mór és Kárpáti Tibor jegyzi.
Helyszín: Keleti Károly utca 11/A, 1024, Budapest
Nyitvatartás november 13-tól
H-K-P: 10.00–17.00
Sz-Cs: 10.00–19.00
Szo-V: Zárva
Háttér Az Új Művészet elsődleges célja továbbra is az olvasók által már megszokott minőségi kritikaírás és széleskörű tájékoztatás mind a nyomtatott, mind az online kiadásban. 2022-ben azonban a lap vezetése úgy döntött, hogy magát a szerkesztőség intézményét helyezi új alapokra, és a többnyire öröklött, klasszikus szerkesztőségi modellt egy új helyszínen „nyitott szerkesztőségre” cseréli egy a II. kerületi önkormányzat által kiírt pályázat jóvoltából. Céljuk egy olyan helyzet előidézése, melyben a tudásátadás és -megosztás áramvonalassá és személyessé válik, egyidejűleg aktivizálja a szerkesztőség tagjait, munkatársait és szerzőit, valamint a heterogén olvasóközösséget, akiknek tagjai – műkedvelők, gyűjtők, művészek, kurátorok, művészetelméleti szakemberek – más-más nézőpontból közelítik meg a kortárs művészeti színteret, és eltérő pozíciót foglalnak el a kortárs képzőművészet disszeminációs láncolatában.
A szcéna igényeinek és hiányosságainak megfelelően a Szerkesztőség hibrid intézménye több funkciót is egyesít: egyrészt fiatal művészek pályakezdését támogató, nonprofit kiállítótérként, másrészt a folyóirat állományára támaszkodó kutatási központként is megkezdi működését. Ezen kívül találkozási helyet is kínál a művészek, kurátorok és kritikusok számára, akik bármikor becsatlakozhatnak az Új Művészet workhubjába, gazdagítva a nézőpontok polifóniáját. Ezek a különféle szerepkörök együttesen reagálnak arra a közösségi, közművelődési és kulturális igényre, mely a folyóiratot anno pályára állította, tehát az Új Művészet célkitűzése nem változik, csupán új, szükséges eszközökkel bővül a szolgáltatások palettája a magyarországi kortárs színtér dilemmáira is reflektálva, hiszen a folyóirat elsősorban katalizátor, kritikai visszajelző-rendszer, mely a hazai intézményrendszertől függetlenül, azonban azzal együttműködve aktivizálja a színteret, a párbeszédet pedig értékalapú szempontok alapján képzeli el.
Mindez a nyomtatott lapszámokat és az online rovatokat is élteti, hiszen a lap terepet biztosít arra, hogy a cikkeiben megfogalmazott kritikák, gondolatmenetek és válaszreakciók autonóm módon formálódó, diszkurzív teret hozzanak létre. Fontos tisztázni tehát, hogy a kiadott lap nem csupán designtárgyként, az online megjelenések nem pusztán végtermékként nyerik el relevanciájukat, hanem felvetések sajátos mátrixaként, melynek belső összefüggései, nézőpontjai, dilemmái és szakmai referenciái gazdagítják a művészet kulturális beágyazódását hazai szinten. Ennek a felelősségnek egy komplex intézményi modell segítségével lehet ma eleget tenni, mely a fizikai és virtuális tereken átívelve köti össze az olvasás privát aktusát a közösségi események társasági aspektusával, hozzájárulva a nehezen kézzelfogható „képzőművészeti közeg” megragadhatóságához.