hosting: Hunet
r40
  cikkekfotók        
beszámoló [buli]  2023. június 6. kedd   11:03
nincsen hozzászólás

szerző: Vik
Bring Me the Horizon koncert az Arénában
2023. június 1. Papp László Budapest Aréna

  2023. június 1-én, másfél év csúsztatás és majdnem teljes lineup csere után végre megérkezett hazánkba, az egyik talán legikonikusabb metalcore banda a 2010-es évekből. Sokaknak, köztük nekem is teljesen nosztalgikus ez az élmény, kistini koromban szívesen üvölttettem a hangszórómból a Pray for Plaguest, édesanyám legnagyobb örömére, természetesen.
  
  A BMTH legutóbb az utolsó, 2022-es Volt fesztiválon lépett fel, ez a koncert pedig nem sokkal utána került volna megrendezésre eredetileg. Az előzenekarok között szóba került a Lorna Shore, a Poor Stacy, és a Day to Remember, akik majdnem eljöttek szólóban, de egy nappal a koncert előtt lemondták az eseményt. Végül, a mostani felálláshoz egy teljesen másik banda csatlakozott, a feltörekvő Spiritbox.
  
  A kapukat 18:30-kor nyitották, de természetesen előbb odamentünk. Az Arénában lehetőség van kiemelt állójegy vásárlására, ami azt jelenti, hogy a keverőig csupán azok állhatnak, akiknek ilyen jegyük van, és csak utána, egy kordon mögött van helye a normál állójegynek. Természetesen ülőhely váltására is lehetőség van, de mégis, elég nehéz lehet egy székből élvezni egy koncertet. Hat előtt pár perccel érkeztünk meg a helyszínre, és a bejárat előtt kanyargó sor fogadott. Sokan esernyővel és vízzel készültek, míg mások borral. Tűzött a nap, még olyan későn is, és páran bevallották, hogy délután kettő (!) óta gubbasztanak ott. Kitartó népség ez a szubkultúra. Amint bejutottunk, egyből a pulthoz szaladtunk, mielőtt beáll a sor. Fontos információ került a birtokomba: beengedik a kaját az Arénába. Persze ez még nem ok arra, hogy valaki pörköltet majszoljon a pogó közepén. Az árak természetesen borsosak voltak, de nem a megfizethetetlen kategória. Készpénzzel nem tudtunk fizetni, csupán kártyával, és tokenes repohár rendszer működik. Második kitérő a merchpulthoz vezetett, ahol mindkét zenekar ereklyéit meg lehetett szerezni.
  
  A Spiritbox kezdett, 19:00-kor. A kanadai zenekar viszonylag újonnan alakult, 2017-ben, a férj-feleség páros, Mike Stringer (gitár) és Courtney LaPlante (vokál) által. A másik kettő tag, Zev Rose (dobok) és Josh Gilbert (basszusgitár). Ilyen rövid idő alatt is hatalmas népszerűségre tettek szert, ezt bizonyítja az is, hogy rájuk esett a választás ezen a napon is. A jelenlévők közül sokan nem ismerték őket, de olyan is volt, aki büszkén parádézott a Spiritboxos pólójában. Természetesen én is beszereztem egyet.
  Az estét a Rule of Nines című daluk nyitotta, mely megalapozta az erős bulihangulatot a zúzós breakdownjával. Ekkor a kivetítők még nem voltak bekapcsolva, szóval nehéz volt látni, mi történik a színpadon. A produkciójuk (szerencsére) hosszabb volt, mint egy átlag előzenekar, kilenc dalt is előadtak. A Hurt You, Yellowjacket, Rotoscope és a Void után Courtney elkezdett interaktálni a közönséggel. Kijelentette, hogy szeret a BMTH előzenekarának tagja lenni, hiszen csak kimondja, hogy Bring Me the Horizon, és mindenki lelkes lesz. Természetesen tesztelte is a teóriát, bevált. Tulajdonképpen, akár headlinerként is el tudom képzelni ezt a zenekart a későbbiekben. Elhangzott még a Secret Garden, Circle with Me, a legnépszerűbb daluk, a Holy Roller, és végezetül a Hysteria. Személy szerint szívesen elhallgattam volna őket még egy darabig, de elérkezett a BMTH ideje.
  
  Átszerelés, egy kör sörszerzés és helyfoglaló után végre bekapcsoltak a kivetítők, és elkezdődött az, amire ennyit vártunk. Megérkezett a színpadra a Bring Me the Horizon. A jövőre fennállásának 20. évét ünneplő Brit zenekar sokak számára meghatározó pont a zenei világban, újabb albumaikkal pedig betörtek a közkedvelt stílusba is, mely változatos reakciót váltott ki a műfaj kedvelőiből. Az együttest Oliver Sykes (vokál), Lee Malia (gitár), Matt Kean (basszusgitár), Matt Nicholls (dobok) és Jordan Fish (billentyűk) alkotják.
  A koncert egy disztópikus kisvideó levetítésével kezdődött, majd következett az AmEN! című dal, az új korszakból. Ezt követte a Teardrops, szintén ebből a melodikusabb, zeneileg könnyebb érából. Utána nosztalgia kerített minket a hatalmába a House of Wolves keretében, amely dal a 2013-as Sempiternal albumon szerepel. Ez volt az egyik legrégebbi szerzemény, amelyet hallhattunk. Visszatértünk a jelenbe, a dallamos MANTRA, Dear Diary, és az elektronikusabb Parasite Eve képében. A Shadow Moses ismét a régi hangzást vette elő, hogy utána újult erővel vágjunk bele az új dalokra való bulizásba. A kiemelt állóhelyes pogó olyan hatalmasra sikeredett, hogy még a kivetítőn is megmutatták, mire nem képes sok lelkes rajongó. Az első soros táblamutogató osztag is kapott egy kis figyelmet. Az egyszerű 1X1 után a legújabb, LoSt című nóta következett, amelyet először adtak elő élőben. A közönség ámulva hallgatta, sőt, sokan már most tudták a szöveget is. Tovább a One Day the Only Butterflies Left Will Be in Your Chest as You March Towards Your Death következett (igen, ez egyetlen dalnak a címe), amihez a Spiritbox Courtney-ja is becsatlakozott, és a soron következő Nihilist Bluesnál is a színpadon maradt. A DiE4u-t Oli már egyedül, társvokalista nélküle adta elő. Nem tudom, mostanában miért mániájuk különböző méretű betűkkel teleszórni a dalcímeket, de az utolsó két albumon határozottan megfigyelhető ez a jelenség. A japán Babymetallal közös Kingslayer, bár kicsit kilóg a sorból, nekem személyes kedvenc, és ahogy megfigyeltem, másoknak is. A koncertet három örök klasszikus zárta, egyet a visszataps előtt, kettőt utána hallhattunk. A Drown sokakat vezette be réges-régen a BMTH világában, ezért is foglalta el ezt a kitűntetett helyet a setlisten. A kettő zárót, a Throne-t és a Can You Feel My Heart-et sem hinném, hogy bárkinek be kellene mutatni, főleg az alapján, hányan segítették Olit az éneklésben, nem mintha rászorult volna.
  
  Összességében mindenkinek azt tudom mondani, hogy megértem, aki azért bojkottálja a zenekart, mert stílust váltottak, de valóban megéri adni a BMTH-nek még egy esélyt. Lehet, hogy már nem játszanak olyan ikonikus darabokat, mint a Pray for Plagues vagy az It Never Ends, mégis, valahogyan megmaradt az az érzés, amit a zenekar közvetít, változások ide vagy oda. Remélem, találkozunk a következő Bring Me koncerten!



Szólj hozzá!
azonosító (nem kötelező):ellenőrző kód:gépeld be ide:

új hozzászólás írása:




 Hozzászólások:
 nincsen hozzászólás


 kapcsolódó helyszín: 

Papp László Budapest Sportaréna

 programajánló: 
2024. március 22.
Sari Schorr Budapesten
Cattle Decapitation: négyzenekaros brigád élén érkezik az amerikai deathgrind csapat
2024. március 23.
Lendületes heavy metal vendégzenekarral érkezik a Lordi
 a rovat legfrissebb cikkei: 
Meshuggah, Avatar, The Halo Effect
Két zenekar, egy este a Dead Poet Society és a Ready the Prince lángoló show-ja az Akvárium színpadán
Battle Beast, Saint Deamon, Induction
Black Foxxes szárnyalása, azaz egyedülálló élmény a Dürer Kertben
Hobo- Vadászat 40
A Nothing But Thieves ismét lenyűgözte a budapesti közönséget
Abbath, Toxic Holocaust, Hellripper
Slaughter To Prevail
Delain, Illumishade
 kiemelt 
Crypta: brazil death metal démonok csapnak le a Barba Negrára áprilisban
  
Második lemezét mutatja be április 12-én Budapesten a Crypta

Március végén érkezik az U.D.O.
Cattle Decapitation: négyzenekaros brigád élén érkezik az amerikai deathgrind csapat
Sari Schorr Budapesten
Republic 35
 friss hozzászólások 

Nulladik Változat az Almássy klubban (1)
Wolfheart, Before The Dawn, Hinayana (1)
Új Falcongate LP: Blood Red Roses (1)
Böngésző
rovatok
hírek
fotó
videó
előzetes
beszámoló
interjú
lemezajánló
magazin
kultúra
előadó
napló
alrovat ajánló
asztaltársaság
blog
botrány
dalszöveg
díjátadó
életrajz
építészet
festészet
film
gasztronómia
háttér
internet
kis pipa
médiaművészet
mese
posztumusz
próza
retro
rizikófaktor
skandalum
szobrászat
tévématiné
vers
PlayDome ajánló
PlayDome magazin

Partnerek
Concerto
Live Nation
Livesound
Tukker Booking
New Beat

Impresszum
Médiaajánlat
Adatvédelem

 címkefelhő
 rite    il parto delle nuvole pesanti    hangarvain    cate blanchett    monte cristo    lostprophets    m. night shyamalan    georgie henley    adrian smith    péterfy bori & love band    dream evil    blues b.r. others    németh juci    sinister    vreid    csak kép    grieved    az élet fája    megamind    holy man’s glory    tompos kátya    danny devito    deep purple    kampec dolores    a pap - háború a vámpírok ellen  

r46
Copyright 2000-2024 Underground Magazin
Minden jog fenntartva! A lap bármely része csak engedéllyel használható fel!