beszámoló [buli]  2022. június 27. hétfő   13:59

nincsen hozzászólás

  Június hetedikén lépett fel a nosztalgikus kedvenc, a kétezres évek második felét meghatározó stílusú My Chemical Romance a Budapest Parkban. A The Reunion Tour, ami annyit jelent, hogy az újraalakulás turné keretében hosszú évek után először áll együtt színpadra a csapat. A jeles eseményről a beszámolót itt olvashatjátok.
  
  A kapunyitás hatkor történt, de már sokkal ezelőtt kígyózott a sor a Park előtt. Mivel kicsit később értem oda, már csak a keverőig tudtam magam előreverekedni, szóval a kivetítőre kellett hagyatkoznom. A közönség sokszínű volt, szinte minden szubkultúra tagja tiszteletét tette eme jeles eseményen. A négytagú banda előzenekara Barns Courtney volt. Ez a srác nagyon jól megalapozta az MCR-nek a kezdőhangulatot. Saját és zenekara megjelenése és hangzása is a nyolcvanas évekre emlékeztetett. Eljátszották a London Girls-t, a 99-t, a Glitter & Gold-ot, és a Hands-et. A záródal a Fire volt. Rövid átszerelés következett, mindenki igyekezett közelebb jutni a színpadhoz, és elfoglalni a végleges helyét.
  
  Nyolc óra harminc perckor elkezdődött a műsor. Ray Toro (gitár, háttérvokál), Mikey Way (basszusgitár) Frank Iero (ritmusgitár, háttérvokál) Gerard Way (vokál) illetve a két turnézó tag, Jarrod Alexander (dobok) és Jamie Muhoberac (billentyűk) eléggé hamar ütős műsort csináltak. A nyitány a Foundations of Decay volt, majd az I’m Not Okay (I Promise) című klasszikus következett. Gerard úgy volt felöltözve, mintha egy zoom hívásban venne részt. Fölül zakó, alul kisgatya. Lehet azt hitte, a kivetítőn is csak deréktól felfelé fog látszani. A koncert közben elromlott a fűtőgép, amit a vokalista egy ideig nyomkodott, majd bejelentette, hogy ‘heat machine has kicked the bucket’, ami annyit tesz, hogy a fűtőgép feldobta a bakancsot (szó szerinti fordításban felrúgta a vödröt, ha esetleg valaki szeretné meghonosítani ezt a kifejezést). Persze nem hagyta, hogy ez kedvét szegje bárkinek is. Megszólalt az It’s Not a Fashion Statement, It’s a Fucking Death Wish, ami jelen esetben még az öltözékének a stílusához is klappolt. A Famous Last Words felcsendülése lázba hozta a közönséget, szinte mindenki énekelt.
  
  A Budapest Park visszarepült az időben legalább tíz évet. Pár percig elfelejtettük, hogy 2022 van, és hogy éppen túl vagyunk egy világjárványon, és újra a tini éveinket éltük át. Eljátszották még a Summertime-t, a Vampire Money-t, és a Make Room!!!-ot. Utána a nagy kedvencek következtek. The Ghost of You, Na Na Na (Na Na Na Na Na Na Na Na Na), és a Teenagers, a dal arról hogy milyen tininek lenni. Az utolsó pörgős triót a Destroya, a Mama és a Helena alkotta. Végül következett a rákról szóló szomorú dal, a Cancer. Utána az MCR levonult a színpadról, hogy majd két zeneszám erejéig újra megjelenjenek. Headfirst for Halos szólalt meg elsőnek, majd a talán legismertebb dal utolsónak, melyet mindenki kívülről fújt. Ez nem más, mint a Welcome to the Black Parade. Ez adott egy utolsó lendületet a koncerthangulatnak, mielőtt meghajolt és levonult a zenekar.

azonosító (nem kötelező):	ellenőrző kód:	gépeld be ide:

új hozzászólás írása: