kultúra [kiállítás] 2021. október 14. csütörtök 06:37
nincsen hozzászólás
szerző: PjotrSváby Lajos arcai 2021. október 24. - november 21. Műcsarnok#Box
Sváby Lajos – mint annyi kollégája szerte a világban – kora ifjúságától festette saját magát. Előbb inkább tanulmányszerű, alaposan megoldott, formában és színben realista képek készültek, majd az idő előrehaladtával – de még ifjú művész korában – megérkeztek a vidám, tréfás, itt-ott groteszk önarcképek, némelyiken egy tárgy (csákó) is látható. Főleg olaj és akvarell munkák ezek. Egy fiatal alkotó szemlélődése és bátor-büszke szembenézése.
A későbbi önarcképeken ez az életbátorság életbölcsességgé nemesedik. S bár könnyed akvarellekkel jelzi, hogy elindult egy expresszív úton, mégis a vizsgálódó szem, a kitekintés hangsúlyozása, a rálátásra való késztetés mutatja: Sváby is a bölcseleti önvizsgálódás képi útját járja. Miközben megszületnek élettel teli, bacchanáliákat, derűs nyarakat idéző festményei, megjelenik képein a „svábys” színhangulat, a festékszalagok tobzódása, az önarcképek visszafogottabb melankóliája szinte meglepő. És egyre inkább rajzban kutatja saját arcát, lényét, lelkét.
Sváby nagyszerű önarcképei, a jegyzetszerűtől a komplett festményig, a vázlattól az önálló műig egy nagy formátumú mester önvallomásos, szabad és rendkívül személyes munkái. Egy olyan alkotóé, aki meglelve saját képi nyelvét, tisztán az intuícióira hallgatva – nem mellesleg szakmailag tökéletesen felkészülten – hozta létre az oeuvre-jét, belesűrítve minden szertelenséget, vad életörömöt és drámát. Az önarcképek ennek az életműnek fontos részei, leginkább a francia kifejezés illik e mű sorozathoz: l’autoportrait est l’artiste même, vagyis az önarckép maga a művész.