szerző: PjotrA Nemzeti Múzeum vásárolta meg a koronázási palást egy darabját a BÁV aukcióján
A Magyar Nemzeti Múzeumba kerül a BÁV Centenáriumi aukciójának egyik különlegessége, a magyar koronázási palást töredéke. A történelmi ereklyét 21,25 millió forintért vásárolta meg a Múzeum, amely a Szent István király által adományozott miseruhából készült palástot is őrzi.
Az elmúlt évek egyik legkülönlegesebb hazai aukciós tételére, a magyar koronázási palást egy eredeti darabjára lehetett licitálni a BÁV Centenáriumi aukciójának első, június 22-i napján. A műtárgyat az aukció előtt levédték, így a magyar államnak elővásárlási joga volt a tételre. A helyszínen óriási érdeklődés övezte a történelmi ereklye sorsát, a győztes mégis egy online licitáló volt, aki 21,25 millió forintot ajánlott a magyar történelem egy darabjáért. Nem sokáig örülhetett azonban a nyertes, néhány perc múlva a Magyar Nemzeti Múzeum bejelentette, hogy élni kíván az elővásárlási jogával. A koronázási díszöltözet egyetlen fennmaradt darabját, a palástot a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi. Így a közelmúltban felfedezett töredék, a palást fordulatos történetének egy új fejezetével gazdagodva visszatér oda, ahonnan 150 évvel ezelőtt, az 1867-es átalakítás során kikerült.
Honnan származik a palásttöredék?
Az eredetileg Szent István király és Gizella királyné által 1035-ben adományozott miseruhából készült palástot – a források szerint – III. András viselte először, majd a 20. századig a magyar királyok koronázó palástjaként használták, utoljára IV. Károly öltötte magára 1916-ban. Évezredes története során számos viszontagságon ment keresztül. Az 1849-es szabadságharc után a koronázási jelvényekkel együtt egy ládába rejtve elásták, ahonnan csak 1853-ban került elő. Mivel a rozsdás vasláda maradandó nyomokat hagyott a paláston, így Ferenc József 1867-es koronázása előtt jelentős átalakításokat és ezzel együtt komoly restaurálást kellett elvégezni rajta. A munkával a kor leghíresebb aranyhímzőjét bízták meg, akinek egyik segéde, Szentey Sándor, a munka végeztével megőrzött egy, a palástból kikerült kisméretű, 4 centiméteres arany- és selyemfonállal hímzett és három igazgyönggyel díszített darabot. Halála után a töredéket a restaurálás jegyzeteivel együtt leszármazottai egy pénztárcába zárva őrizték meg. A közelmúltban a BÁV szakértői által felfedezett ereklyét az Iparművészeti Múzeum munkatársai határozták meg, amelynek felbukkanása új elemekkel gazdagította a koronázási palást fordulatokban gazdag ezeréves történetét.
„A BÁV 100 éves aukciós története során talán még soha nem bukkant fel olyan különleges történelmi ereklye, mint a koronázási palást töredéke. Örömmel tölt el, hogy méltó helyre, a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe kerül, ahol magát a palástot is őrzik” – fejtette ki a BÁV művészeti igazgatója, Fertőszögi Péter.
Mik azok a védett tárgyak?
Az örökségvédelmi törvény értelmében a kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan kulturális javakat védetté lehet nyilvánítani. Az eljárást bárki kezdeményezheti, a javaslat alapján a Miniszterelnökség Műtárgyfelügyeleti Hatósági Főosztálya és az általuk bevont közgyűjteményi szakértők mérlegelik és folytatják le a védési eljárást. A védett tárgyakat nem lehet külföldre vinni (vagy csak engedéllyel, meghatározott ideig), értékesítésüknél a magyar államnak elővásárlási joga van.
Nemcsak a palást, hanem számos egyéb tétel esetén is komoly licitháború alakult ki a Centenáriumi aukció első napján. Az órák közül egy különleges kiadású Rolex Daytona 11,4 millió forinttal döntötte meg az eddigi órarekordot. Az ékszerek között pedig egy magyar készítésű „Creations Boris, Lausanne” briliáns nyakék 13,2 millió forintért kelt el.
Az árverés szerdán és csütörtökön folytatódik a MOM Kulturális Központban a műtárgy- és a festménynappal. Különlegességekben ezeken a napokon sem lesz hiány, hiszen kalapács alá kerül például egy igazi művészettörténeti szenzáció, Camille Claudel A könyörgő című szobra. Az Auguste Rodin iránti szerelmébe végül beleőrülő szobrásznő drámai alkotására 34 millió forintról lehet licitálni.
BÁV Centenáriumi Aukció
BÁV Centenáriumi Aukció Időpontja: 2021. június 22-23-24. 18:00
június 24: klasszikus és kortárs festmény aukció
Helyszíne: MOM Kulturális Központ 1124. Budapest, Csörsz u. 18.
Típusa: teremaukció és online aukció (Aki személyesen nem tud részt venni, az Axioart platformján licitálhat, vételi- és telefonos megbízások az Aukciósházban leadhatók.)
További információ és katalógus ide kattintva
BÁV100 – Árverések 100 éve
2020 a BÁV éve! A BÁV jogelődje 100 éve, 1920-ban rendezte meg első aukcióját az Állami Árverési Csarnokban. Az elmúlt száz év során az árverések története szorosan összekapcsolódott a műgyűjtés, a műkereskedelem, és a közgyűjtemények történetével.
Az első világháború végével tömegek akarták értékesíteni a műtárgyaikat. Ez az igény hívta életre az Állami Árverési Csarnokot, amely a feketepiaccal szemben lehetőséget adott a szabályozott műkereskedelemre. Már ekkor is neves szakértők válogatták és határozták meg az árverésre kerülő műtárgyakat.
A 30-as évek pénzügyi válsága többek között az Esterházy-, az Andrássy- és a Károlyi-családokat késztette gyűjteményei aukcionálására. Még a második világháború alatt is rendeztek árveréseket, ekkor, 1942-ben került kalapács alá például Iványi-Grünwald Béla festőművész hagyatéka is. Sokan helyezték letétbe a Kinizsi utcai székházban értékeiket, innen azonban a háború végén 200 ezer műtárgyat raboltak el az átvonuló csapatok.
A szocializmus idején ellehetetlenítették a polgári csökevénynek tartott műgyűjtést. A cég, immár Bizományi Áruház Vállalat néven, leginkább használt áruk értékesítésével foglalkozott, hét évig árveréseket sem szervezhettek. A forradalom után, 1957-ben azonban rögtön az Iparművészeti Múzeum üvegcsarnokában lehetett újra licitálni közel másfélezer tételre. A múzeumok ezekben az évtizedekben, élve elővásárlási jogukkal, a BÁV-on keresztül gyarapították gyűjteményeiket. A 60-as években a nagyarányú lakásépítések miatt elsősorban a festmények számítottak divatosnak, de a következő évtizedben divatba jött a porcelánok és ezüsttárgyak gyűjtése is. Már ekkor, 1963-ban elindultak a különböző szakágakra specializálódott becsüsképzések, amelyeket később megnyitottak a nagyközönség számára is.
A 80-as években rendezték meg az első ékszeraukciót, amely azóta is töretlen siker a vásárlók körében. A 90-es évekre megszűnt a cég monopolhelyzete, de a szabad kereskedelemmel számos rejtőzködő műtárgy is a piacra került, így a BÁV a maga színesebb profiljával nem csupán túlélte, de sikeresen zárta az évtizedet. Az új évezredet leginkább a kortárs művészet felé való nyitás határozta meg, ám a 2007-től a Bécsi utcában működő Aukciósházban a rekordok sorát ismét egy gazdasági világválság szakította meg. Az ékszeraukcióknak köszönhetően a cég sikeresen túljutott a 2008-as évet követő globális pénzügyi válság időszakán, és köszönhetően a kereslet fellendülésének és a sokszínű árveréseknek, a 2010-es években is számos izgalmas alkotás kerülhetett kalapács alá, sőt számos új rekord is született.
Az elmúlt száz év során számos új művésznemzedéket követtünk végig pályája során, életművek nyíltak és zárultak le, új trendek jöttek létre és múltak el, közben több százezer alkalommal hangzott el: senki többet, harmadszor! 2020 nem csak egy új évszázad, de egy új korszak kezdete is a BÁV-nál. Kövessék velünk a cég megújulását ebben az évben!
06:16
