kultúra [kiállítás]  2021. április 19. hétfő   06:52

nincsen hozzászólás

  Szé­kely Ala­dár 1916-ban je­len­tet­te meg ne­ve­ze­tes Írók és mű­vé­szek című al­bu­mát – a maga ne­mé­ben az elsőt –, amely­hez Ady Endre írta az egyik elő­szót. Né­hány mon­dat Ady be­ve­ze­tő­jé­ből: „Itt min­den író-mű­vész­fé­lé­nek meg­van a saját ke­ser­ves és szo­mo­rú gyü­le­ke­ze­tű kis maf­fi­á­ja és alá­ak­ná­zott kis te­rü­le­te.Az én Szé­kely Ala­dár ba­rá­tom tehát sze­ren­csés, jó gon­do­lat­tal s na­gyobb ve­sze­del­mek fe­nye­ge­té­se nél­kül állt az iro­da­lom he­lyé­re. Kell, hogy nagy­já­ban együtt lássa a kö­zön­ség a mai író és mű­vész hí­res­sé­ge­ket, kik­ről őszin­te, írott fo­tog­rá­fi­á­kat nem kap­hat, de íme, kap hű­sé­ges, erős fo­tó­kép- (sőt, nem hely­te­len szó­já­ték­kal), gép­kép­írá­so­kat. Sze­re­tem, hogy ez az album meg­je­le­nik, s örü­lök, hogy a Szé­kely Ala­dá­ré, aki íme el­mond­ja innen eset­le­ges és hi­á­ba­va­ló pó­za­in­kon ke­resz­tül is – hogy kik va­gyunk.”
  
  Ebből a szö­veg­ből köl­csö­nöz­tük a ki­ál­lí­tás címét. Egé­szen más­ként, de a mű­vész­vi­lág­nak ma is mű­köd­nek „szo­mo­rú gyü­le­ke­ze­tű” cso­port­jai és „alá­ak­ná­zott” te­rü­le­tei. Így aki ma jó fo­tog­rá­fus­ként – vagy a fény­ké­pek gyűj­tő­je­ként, köz­re­adó­ja­ként – a nemes mű­vész­tár­sa­ság egé­szé­re veti te­kin­te­tét, ugyan­olyan tisz­te­let­tel és ér­zé­ke­nyen, mint Szé­kely mes­ter, az a pó­zo­kat és ak­ná­kat fe­led­ve ke­re­si az al­ko­tó te­kin­te­tét. Igen, így ké­szí­te­nek fo­tog­rá­fi­á­kat ma is a leg­job­bak, akik meg­al­kot­ják a kép­al­ko­tók ké­pe­it.
  
  Kép­ző­mű­vé­szek le­fo­tóz­va. A fotós mű­ter­mé­ben, a saját mű­ter­mük­ben, a csa­lád­juk kö­ré­ben, egy mű­vé­sze­ti ese­mé­nyen, a ki­ál­lí­tá­suk meg­nyi­tó­ján. A ki­ál­lí­tás helye a Mű­csar­nok, mely­nek hom­lok­za­tán 125 éve ez ol­vas­ha­tó: „A ma­gyar kép­ző­mű­vé­szet­nek”, al­kal­ma épp ez a 125. év­for­du­ló. Ké­zen­fek­vő ju­bi­le­u­mi téma, ami mégis meg­ne­he­zí­ti, az az alap­ku­ta­tá­sok hi­á­nya. Egyes fo­tó­sok­ról tud­ha­tó, hogy sok ilyen fel­vé­telt ké­szí­tet­tek, de a köz­gyűj­te­mé­nyek­ben csak tö­re­dé­ke­sen lel­he­tő fel anya­guk, vagy még úgy sem. Má­sok­nak, noha az élet­mű­vük­ben je­len­tős port­ré­gyűj­te­mény is ta­lál­ha­tó, esé­lyük sincs, hogy az anya­guk köz­gyűj­te­mény­be ke­rül­jön. A le­fo­tog­ra­fált mű­vé­szek köre is vé­let­len­sze­rű. Ennek a ki­ál­lí­tás­nak nem célja a fon­tos hazai al­ko­tók tel­jes vagy bár­mi­lyen kánon sze­rint ki­me­rí­tő át­te­kin­té­se. Hi­szen a fotós té­ma­vá­lasz­tá­sa szub­jek­tív: függ a meg­bí­zás­tól, a sze­mé­lyes kap­cso­la­tok­tól, a le­he­tő­sé­gek­től.
  
  A Kik va­gyunk ki­ál­lí­tás fő vo­nu­la­tát né­hány fon­tos fény­ké­pész port­fó­li­ó­ja ké­pe­zi a kez­de­tek­től, azaz Szé­kely Ala­dár­tól a je­le­nig. Emel­lett be­mu­ta­tunk pár ön­arc­ké­pet, mű­te­rem­bel­sőt, me­lyek arról ta­nús­kod­nak, ho­gyan lát­ják a kép­ző­mű­vé­szek ön­ma­gu­kat, mun­ka­kör­nye­ze­tü­ket, így a fest­mé­nyek, gra­fi­kák és a fény­ké­pé­szek port­réi mint­egy pár­be­széd­be ke­rül­nek. Fel­ku­tat­tunk do­ku­men­tu­mo­kat a fo­tó­gyűj­tés­ről, a tör­té­net­me­sé­lés kap­cso­la­tá­ról, a csak fény­ké­pe­ken rög­zí­tett mű­vé­sze­ti ese­mé­nyek­ről, ba­rát­sá­gok­ról, közös em­lé­kek­ről, köz­tük olya­no­kat is, ame­lyek a Mű­csar­nok ar­chí­vu­má­ban őrzik a tá­vo­lab­bi és a kö­ze­li múlt em­lé­ke­it.
  
  Er­dé­lyi Lajos, Escher Ká­roly, Gink Ká­roly, Kof­fán Ká­roly, Máté Olga, Rónai Dénes, Szé­kely Ala­dár, Tóth Ist­ván, Vat­tay Ele­mér, Cson­tó Lajos, Czim­bal Gyula, Déri Mik­lós, Fá­bi­án Évi, Ja­nesch Péter, Kecs­ke­mé­ti Kál­mán, Lu­go­si Lugo Lász­ló, Pác­ser At­ti­la, Sar­kan­tyu Illés, Su­lyok Mik­lós, Szi­lá­gyi Lenke
  
  ku­rá­tor: Bán And­rás

azonosító (nem kötelező):	ellenőrző kód:	gépeld be ide:

új hozzászólás írása: