hosting: Hunet
img_up/1611/bannerc96814ea.gif
  cikkekfotók        
magazin [kiállítás]  2020. szeptember 22. kedd   03:48
nincsen hozzászólás

szerző: Pjotr
Kadosa Kiss József: A művészet rendje – Arte legis
2020. szeptember 11. - november 8. Műcsarnok

  Arte legis, avagy a törvény rendje szerint, üzeni Kadosa Kiss József honlapjának központi felirata. A latin kifejezés egyszerre utal a világ és az ember alkotta rendre, ugyanakkor a művészet szabályait is jelölheti. Kadosa Kiss valamennyi alkotása e szabályokhoz igazodva készül. A művészet szigorú, ősi rendjéhez ragaszkodó alkotó nagy alázattal és fegyelemmel dolgozik, akár a számára legkorábbtól fogva ismerős, sokszorosító eljárással készülő grafikai alkotásokon dolgozik – rézkarcot, rézmetszetet vagy litográfiát készít –, akár festményt, szobrot, hangszert, vagy technikai csodaszámba menő használati tárgyakat alkot. Mindig a művészet szabályainak engedelmeskedve, mégis azokat szabadon kezelve dolgozik. A különféle műfajokban készült alkotásokban közös az örök emberi értékek, a belső, lelki folyamatok megragadása és ábrázolása.
  
  Valamennyi művében az élet folytonos megújulását és változatosságát érhetjük tetten. Az életszeretet, a bármely nehézségen való felülemelkedés vágya és a szüntelenül életigenlő dac valamiként minden művében megjelenik. A folyamatos kísérletezési kedv egész munkásságát végigkíséri, a főiskolai sokszorosító grafika szakválasztástól kezdve a napjainkban megnyilvánuló műfaji sokféleségig. A legősibb grafikai technikák, amelyeknek elkészítési módja évszázadok óta nem változott, megadják számára azt a bizonyosságot, amelyhez mindig vissza lehet térni. A későbbiekben megismert technikákkal készült olajfestmények, fatáblákra készült gouache-ok, akvarellek, illusztrációk és story-boardok, a papíralapú fejszobrok, kinetikus szobrok, a hangszerek, a sakkasztal és a hozzá tartozó sakkfigurák, illetve más tárgyak ugyanígy, a művészet rendjéhez igazodva mondanak el mindig valami lényegeset a világmindenség titkairól.
  
  Vajon mi az a felsőbb erő, ami Kadosa Kiss művészeti kalandozásait a grafikából kiindulva nem csupán a festészet és a szobrászat irányába tereli, hanem hangszerek és művészi igényű használati tárgyak készítésére is ösztönzi? Honnan ered az az örökké megújulni képes belső tűz, amely szinte kikényszeríti a művészből, hogy ilyen sokféle műfajban alkosson? Kadosa Kiss kezdettől fogva tudja, hogy egyedül a művészet képes felülemelkedni az ember alkotta (látszólagos) rendből kiolvasható rendezetlenségen. Mindig a művészet az, ami képes valamelyest jobbá tenni mindazt, amit a sors kiszámíthatatlan erői és az emberek pusztító tevékenysége együttesen végez. Talán emiatt fordul mindig a művészet lekülönbözőbb ágai felé, ezért alkot mindig valami újat, valami mást, az anyag és gondolatiság új irányait kutatva.
  
  Kadosa Kiss minden munkájával a belső lelki békét és a csendet keresi. Azt a csendet, amelyet egy saját maga készítette cselló, egy automata zongorázó szobor, vagy egy számára fontos művészelődöt jelképező táncmesterhegedű hangjai képesek megeleveníteni. Sokszor úgy tűnik, hogy a belső csendben a hosszú ideig készülő művek valamelyest képesek lelassítani az időt. Azt az értékes időt, ami felgyorsult világunkban oly ritkán adatik meg, és ami mindig az elmélyült alkotással válik igazán becsessé.
  
  A Műcsarnok#Box három termében látható kiállításnak három sarokpontja van, amelyekhez akár a művész egyes korszakait is társíthatjuk. Az első sarokpont egy reneszánsz kori festmény parafrázisa, míg a harmadik a legmodernebb űrtechnológiát jeleníti meg. Így a sarokpontokként feltűnő alkotások szimbolikusan is a művészet különböző időszakaiból villantanak fel valamit, a régmúlttól egészen a lehetséges jövőig. A művek nem csupán Kadosa Kiss pályájáról rajzolnak fel egyfajta keresztmetszetet, hanem a művészet időben való változásáról is. A három sarokpont Leonardo A Háromkirályok imádása című festményének parafrázisa, a Cselló, valamint a Nimbuszbike ’007 elnevezésű, saját gyártású karbonszálas bicikli. A két objekt és a fatáblára festett gouache kép tehát időbeliségükben is rendszerezik a tárlatot.
  
  A Leonardo-parafrázis egyszerre hommage alkotásként tiszteleg a nagy előd előtt. Leonardo műve az egyik legmisztikusabb alkotás, amelyben a szakrális téma rendhagyó ábrázolása mellett a reneszánsz zseni felmutatja az építészetben nyújtott remekeléseit is, sőt, lovas harci jeleneteket is ábrázol. A Háromkirályok imádása újjáéled Kadosa Kiss művében, Leonardo nagyságát és zsenialitását megidézve. A középen álló hatalmas fa a természeti táj harmonikus szimbóluma, amely jellemző és fontos motívuma Kadosa Kiss rézkarcainak, festményeinek. A leonardói vonalak, gesztusok tovább élnek a Császárzsömlék sorozatban, az Üledék című festményben, vagy az Ábel és a többiek című akvarell fejsorozatában.
  
  A kiállításon látható másik parafrázis, az 1937. 04. 26. Guernica – Párhuzamos valóságok című, 2020-ban készült festmény. A műnek inkább csupán ihletője Picasso vászna, és az azon megörökített esemény, a spanyol kisváros ellen elkövetett rémtett-sorozat. Guernica szimbólum, a rossz (látszólagos) győzelme a humánus értékek felett, amelyen csak a művészet erejével, a belső csenddel és a kiegyensúlyozottsággal lehet felülemelkedni, valamelyest védekezni ellene. A Párhuzamos valóságok egy-egy fázist mutatnak fel abból, miként lehet reagálni az emberi szörnyűségekre és pusztításra, ugyanakkor sejtetik, hogyan lehet tisztán és békében élni világunkban. A gonosz egy ideig diadalmaskodhat ugyan a humánum felett, de a művészet rendje szerint az erkölcsök és az emberi értékek elpusztíthatatlanok.
  
  A tárlat második sarokpontja a Cselló, amelynek készítési folyamatát nyomon követhetjük, éteri tisztaságú hangját hallhatjuk az alkotó saját filmjében. Kadosa Kiss a csellókészítés módját rendkívüli alázattal és tudásvággyal sajátította el, ám semmiképpen sem sorozatgyártásként képzelte el hangszerépítő tevékenységét. Leginkább a cselló vonalai, ívei és annak misztikája érdekelte, a művészet rendjének engedelmeskedő belső erő motiválta. Azt a harmonikus frekvenciát akarta megszólaltatni, amely legközelebb áll az emberi hanghoz, ami képes megidézni a szférák zenéjét, azt a titokzatos csodát, amely egy magasabb rendű, tiszta világból közvetít számunkra valamit. A Zongorista életnagyságú automata szobra női párjával együtt szinte megelevenedik a térben az automatikusan lejátszott zenével együtt. A három hangot leütő, zongorázó szobor mintha lélekkel és önálló akarattal bírna, amikor belső ritmusa szerint eljátssza a (B)-A-C-H hangokat, megidézve a zseniális barokk zeneszerző szellemiségét és életművét is.
  
  A táncmesterhegedűk hommage alkotásokként nemcsak összekapcsolják az egyes művészeti ágakat, a zenét, a képzőművészetet és az irodalmat, hanem magukon viselik a nagy elődök művészeti jellemzőit is. A Leonardo, Rembrandt, Picasso, El Greco, Paul Klee és Johann Wolfgang von Goethe ihlette mesterhegedűk egyszerre hajtanak fejet a nagy művészek előtt, ugyanakkor nyomukba is erednek sajátos művészeti szabályaik szerint. A táncmesterhegedű, melyet a régi korok tánctanárai hordtak magukkal, tanításra szolgáltak. Kadosa Kiss pochette-jei egyszerre tanítanak minket és tanították alkotójukat is a készítés során. A táncmesterhegedűk 21. századi hazai mestere a művészet egy újabb ágában mélyült el, az alkotó géniuszok szabta irányok szerint, hogy művészetük karakterét egy sajátos alkotásban megőrizze. Valamennyi táncmesterhegedűnél eljátszhatunk a kérdéssel, hogy mi lenne Rembrandt, El Greco vagy éppen Paul Klee, ha egy-egy hangszer lenne. Kadosa Kiss egy lehetséges és izgalmas választ ad ezekre a játékos kérdésekre.
  
  A zene megteremti a belső csendet, életre kelti a belső ént, amely tapasztalás a Belső majom című olajfestményben is kifejeződik. Az emberszabású majom gondolkodó lényként jelenik meg előttünk, felmutatva ezzel a természet harmóniáját, folytonos változását és dinamikáját. A „belső majom” az emberi és állati világ egymásrautaltságának és egységének szimbóluma. Ezt az egységet és harmóniát teszik átélhetővé Kadosa Kiss fákról készült rézkarcai, rézmetszetei és olajfestményei is.
  
  A kiállítás – sőt, talán az eddigi életmű – harmadik sarokpontja a Nimbusbike ’007, a karbonszálas bicikli, amelyet Kadosa Kiss saját igényeinek megfelelően formált meg, be nem jegyzett világszabadalomként. A mozgás vágya és öröme motiválta a bicikli készítését, amely a NASA űrtechnológiájának legkorszerűbb vívmányai szerint készült. A saját magára szabott bicikli használatából fakadó testélmények a faszobrokban és az Arte legis festményben is életre kelnek. A testtapasztalatok, a dinamikus mozgásformák egyvelege harmonikusan jelenik meg a karok ölelésében. A görcsösen ölelő kezek gyűrűjéből való kiszabadulás egyfajta lezárása egy folyamatnak, amelyek nehéz testi élményekkel terhelődtek. Az Álomfejtő című olajkép és az Ördög segge című relief ennek az életszakasznak a befejeződését és a rossztól való megszabadulást szimbolizálják. Az Álomfejtő két női alakja között felbukkanó madárfióka a szabadság és születés vagy méginkább az újjászületés szimbólumává válik. A dantei pokol kapujaként megjelenő dombormű lezár, illetve elszigetel valamit, ami értékes tapasztalatként beépül a művész személyiségébe. Ennek megélése emberként is, alkotóként is formálta Kadosa Kiss József karakterét, amely nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy mély érzésekkel és alázattal tudja értelmezni az arte legist, azaz a művészet – és egyben a világ sajátos törvényeit.
  
  Kurátor: Fazakas Réka



Szólj hozzá!
azonosító (nem kötelező):ellenőrző kód:gépeld be ide:

új hozzászólás írása:




 Hozzászólások:
 nincsen hozzászólás


 programajánló: 
2020. október 25.
A CONCERTO Music bemutatja: The Epic Apocalypse Tour 2020
2020. december 28.
HOBO 75 (Papp László Budapest Sportaréna)
2021. január 9.
Új időpontban a Gotthard!
 a rovat legfrissebb cikkei: 
Haza, haladás, Estöri – Indul a történelmet szeretők újabb viadala!
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum aktuális
A Zene Világnapján kezdődik a 3. Orosz Zenei Fesztivál
Budapest Ritmo feat. WOMEX- Két Budapest Ritmo!
Fazil Say helyett Bogányi Gergely szólóestje a Müpában
Könnyűzene, jazz és kísérletezés a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztiválon
Október elején a görög Nektaria Karantzi hazánkban énekel
16. BUDAPESTI NEMZETKÖZI KÉPREGÉNYFESZTIVÁL - Töltsük meg képregényekkel Budapestet!
 kiemelt 
The Dead Daises Glenn Hughes-zal, 2021. Barba Negra
  
Újabb fejezetéhez érkezett a Dead Daisies története, ami a korábbiaknál is kalandosabb éveket ígér

Fleshgod Apocalypse, Ex Deo 2021
Deep Purple klasszikusokkal, Ian Paice Budapesten
Jethro Tull – The Prog Years 21
Pineapple Thief az A38-on
 friss hozzászólások 

Elkészült a MegaHertz első albuma (1)
Exopop: A szakadék mélyén (1)
Végighallgatható a Lemurian Folk Songs új lemeze (1)
Böngésző
rovatok
hírek
fotó
videó
előzetes
beszámoló
interjú
lemezajánló
magazin
kultúra
előadó
napló
alrovat ajánló
asztaltársaság
blog
botrány
dalszöveg
díjátadó
életrajz
építészet
festészet
film
gasztronómia
háttér
internet
kis pipa
médiaművészet
mese
posztumusz
próza
retro
rizikófaktor
skandalum
szobrászat
tévématiné
vers
PlayDome ajánló
PlayDome magazin

Partnerek
Concerto Music
Hammer Concerts
Livesound Productions
VilágVeleje Produkció

Impresszum
Médiaajánlat
Adatvédelem

 címkefelhő
 amberian dawn    neurosis    kristen stewart    frankenstein    tara reid    behemoth    clubera    up in the air    decaying incest    whispered    drawing    twilight of the gods    wildbirds & peacedrums    Éjfény    the specials    anneke van giersbergen    bryan singer    vin diesel    metal    shapat terror    fourty management    big miracle    sean paul    liszt ferenc    metrosection  

img_up/1611/bannerc96814ea.gif
Copyright 2000-2020 Underground Magazin
Minden jog fenntartva! A lap bármely része csak engedéllyel használható fel!