szerző: maRoad dalpremier: gyönyörű képsorokkal mutatják be a Mátrát az ´Ahol a hegyeket látod´ dal videoklipjében
A RoadMovie projekt keretében készült el a legfrissebb Road dal, amely sorozatban a VOLT Film különféle hazai zenészeket, szerzőket, előadókat kért fel, hogy írjanak dalt, egy számukra fontos magyar tájról, régióról. Az Ahol a hegyeket látod adta magát, hiszen a zenekar tagjai a Mátra lábánál, Domoszlón élnek és alkotnak. A Mihaszna Film stábjával készült klipről és a dal hátteréről Molnár Máté énekes-basszusgitáros mesélt alább részletesen.
“Nagy öröm számunkra, hogy a dél-Mátra egy aprócska kis falujában, Domoszlón élő, ténykedő zenekarként most egy ilyen jó kis lehetőséget kaptunk. Született egy dal, elkészült egy klip, ami arról szól, hogy ez az egész számunkra mennyire szép, nekünk milyen sokat jelent. Büszkék vagyunk erre a vidékre, a helyre, ahol élünk és örömmel mutatjuk meg most mindenkinek! Ez itt a mi világunk! Annak is a közepe! Ez a Mátra!
“...Ha keresnéd a lelkem ott megtalálod, ahol a hegyeket látod!”
A Mihaszna Film csapatával már több ízben dolgoztunk együtt az elmúlt években. Sőt több klipünk is itt a Mátrában készült. Ismerjük már jól őket és ők is bennünket. Működik a kémia, értünk egymás nyelvén, tudtuk, hogy ebből csak jót fogunk kihozni! Soha nem volt még ilyen hosszú, nagy lélegzetvételű közös munkánk. A forgatások hét napon át zajlottak, napkeltétől-napnyugtáig, néha kicsit még tovább is. Annyi jó felvétel született, hogy könnyedén akár még egy kisjátékfilm is készülhetne ezekből. A végére azért kicsit elfáradtunk, de nagyon élveztük az egészet.
Egy ideje már a levegőben volt egy dal nálunk, amely ha úgy tetszik élménybeszámoló, ha úgy tetszik főhajtás, vagy egyszerűen csak a mindennapjaink a Mátrából, a hegyekből, otthonról, ahol az utóbbi hónapokban az eddigieknél is többet lógtunk. A ROAD zenekar 2021-re új nagylemezzel készül, melynek előkészítő munkálatai már 2019-ben elindultak. Az idei év elején kezdtük a “Hegyes” munkacímű dalunk vázlatát, ami aztán néhány próbát követően viszonylag gyorsan össze is állt és pont olyan lett, amilyet szerettünk volna. Éppen annyira komoly és vidám egyszerre, mint amennyire boldog és elgondolkodtató.
Még a tavaly nyáron elindult egy projekt, ez a RoadMovie ami aztán idén tavasszal bennünket is megtalált. Abszolút adta magát, hogy Road egyenlő Mátra és a legjobb az egészben az, hogy nálunk ez dal már készülőfélben volt, tehát nem egy megrendelésre íródott dalról beszélünk, hanem inkább egy jókor-jó helyen szituról.
Tulajdonképp ha nincs ez a projekt, ez a dalunk akkor is elkészül és akkor is ilyen lett volna. Sőt, valószínűleg videoklip is készült volna rá előbb vagy utóbb. A különbség ezúttal annyi, hogy e projekt kapcsán lehetőségünk nyílt arra, hogy egy sokkal komolyabb, komplexebb, egészen nagy volumenű videoklipet tudjunk a dalnak készíteni, valamint reményeink szerint a RoadMovie zászlaja alatt sokkal több csatornán tudjuk eljuttatni, bemutatni a dalt, megmutatni a mi hazánkat, az ország legmagasabb pontját, a legnagyobb hegyeit, a Mátra ismert és rejtett szépségeit, mert amikor Magyarország természeti csodái kerülnek említésre, olyan nincs, hogy a Mátra ne kerüljön szóba!
“...Annyi csodát láttam már a világban, egyet végre most én mutatok…”
Hogy mit jelent számunkra a Mátra? Gyerekként izgalmas, színes játszótér, most felnőttként, a nagybetűs OTTHON. Mindig innen indulunk, és mindig ide érkezünk. Ez itt a mi hazánk. A nagyszüleink és az ő nagyszüleik is itt éltek és bár az elmúlt évszázadok alatt nyilván rengeteg minden változott felénk is, de mégis van ami változatlan ezer évek óta. Ezek a hegyek itt, melyek szó szerint karnyújtásnyira vannak tőlünk. Valahogy életünk része itt ez az egész. Minden nap ugyanazt látjuk amikor kinézünk az ablakon, mégis minden nap más és más a színe, az illata, a hangja. Kodály mondta egyszer: “A hegyeknek hangjuk van!” és bizony ez valóban így van! És ha mi nem is tudjuk ezeket hangjegyek formájában, olyan szépen papírra vetni, attól még lehet hogy valahogy mégiscsak halljuk és folyamatosan inspirál bennünket.
Gyermek fejjel megélni itt a napokat, egy idő után megszokottá, hétköznapivá, természetessé válik az ember számára. Aztán mikor felnőtt fejjel világot lát az ember és valóban tapasztal, megkóstol más “ízeket” tájakat, régiókat, városokat, országokat, akkor érti meg azt, mekkora csoda is valójában, amiben élünk. A véget nem érő hegyi utak, ösvények, csapások, számtalan hűsítő, kristálytiszta forrás, a lenyűgöző látvány a hegytetőkről, a házak udvaraiba is gyakran tévedő őzikék, a gazdag gomba lelőhelyek, a patakok, a megfizethetetlen csend, a nyugalom, az igazi béke, na és a folyamatos testi-lelki feltöltődés.”
07:32
