szerző: PjotrLegéndy Jácint költő performansza a berlini falnál Remembering the Red Years of Berlin
Legéndy Jácint avantgárd költő, akinek Földalatti Oltár című verseskötete nemrég jelent meg a Kalligram Kiadónál, november 9-én este a Berlini Fal tövében ad elő sajátos, improvizatív performanszt. A vörös fogantyújú pórázzal bemutatásra kerülő, voltaképp táncos produkció szabadság és elnyomás problémakörét feszegeti, ugyanakkor mozgó emlékművet kíván állítani a Falnál menekülés közben elhunyt NDK-s állampolgároknak, s a két világrendszer korábbi határvonalán egyúttal tisztelgés a ’80-as évekbeli nyugatnémet underground kultúra törekvései előtt.
A performanszra a Berlini Fal leomlásának 30. évfordulója alkalmából kerül sor. Címe: Remembering the Red Years of Berlin.
2019. november 7-9. – spontán időpontok délután 5 óra és este 8 óra között
Berlini Fal Galéria, Mühlenstrasse 3-100, 10243 Berlin, Németország
Legéndy Jácint avantgárd költő, performer, képzőművész. Központi Zóna című verseskötete a 2006-os könyvhétre jelent meg a Balassi Kiadónál, RAF: Búcsúszimfónia című könyve pedig 2009-ben a Kalligramnál. Utóbbi felhasználásával készült A Baader-Meinhof csoport című film (Oscar-jelölés, BAFTA-jelölés) magyar szinkronja. Több írása bekerült Az év versei gyűjteménybe, a Légyott antológiába és olasz antológiákba. Könyvei a Library of Congress, a Harvard Library és a British Library kortárs magyar irodalommal foglalkozó gyűjteményében régóta megtalálhatók. Külföldi viszonylatban is újszerű nyomólemez installációi és kollázsai legutóbb az ARTE Galériában, a Magyar Műhely Galériában, valamint a Kassák Múzeumban kerültek bemutatásra. Olykor underground klubokban, például a ZegZugban ad elő avantgárd, táncos performanszokat, s együttműködik több nemzetközileg ismert zenekarral (Ash Code, Black Nail Cabaret). Földalatti Oltár című verseskötete 2019 tavaszán jelent meg a Kalligram Kiadónál. Videoklipszerűen összekapcsolódó képekből felépülő verseiben sajátos módon keveredik az avantgárd és a klasszikus esztétika, illetve az alanyi és a tárgyias költészet.
”„Voltaképp 13 éves korom óta kötődöm az underground mozgalomhoz, így számtalan barátságot, koncertélményt és szerelmet köszönhetek e rendkívül érzékeny, s napjaink társadalmi viszonyait sajátos, forradalmi módon, azaz művészi eszközökkel befolyásolni, majd átalakítani akaró, szubkulturális közegnek. Habár az élet más területein is jelen vagyok erősebb, vagy éppen visszafogottabb intenzitással, számomra az underground az elsődleges valóság, s persze, a legfontosabb ihlető szféra. Nem beszélve arról, hogy első művészeti benyomásaim is főleg underground zenészekhez, illetve performerekhez kapcsolódnak”„.
(Legéndy Jácint, Népszava, 2019)
Képzelt Pipacsmezőkön zsinórvers
ma éjjel a szelektor ájulásig csak nekem vonyít a lemezjátszó mögül s én a parketten magányosan ka-szálom az elképzelt pipacsmezőt így a lábfejek tipródó mozgásával összhangban a dolog rendszerezve táncnak minősül szóljon például a termékenységről vagy szimplán a csajozásról persze lényege hogy a magasra libbenő tenyér napko-rongként felragyoghat a strobosz-kóp villogása közben s fénye már szinte a lemezlovas mellébe fúró-dik stigmatizálva egy nyolcéves ba-rátságot mely öntudatlanul szent ám benne voltaképp a nő is pörög